Alapszabály

A Magyar Csillagászati Egyesület alapszabálya

Általános rendelkezések

I. Az Egyesület főbb adatai

  1. A Magyar Csillagászati Egyesület (a továbbiakban: Egyesület, betűjele MCSE) a csillagászattal hivatásszerűen vagy amatőrként foglalkozókat és a csillagászat iránt érdeklődőket kívánja – önkéntes alapon – minél nagyobb számban tömöríteni. Az Egyesület jogutóda és szellemi örököse az 1946-ban megalakult és 1949-ben megszüntetett MCSE-nek. Az Egyesület neve angolul: Hungarian Astronomical Association, németül: Ungarischer Astronomischer Verein.
  2. Székhelye: Budapest, 1114 Bartók Béla út 11-13., működési területe: Magyarország
  3. Pecsétje: „Magyar Csillagászati Egyesület – 1946; 1989”
  4. Az Egyesület jogi személy.
  5. Az Egyesület képviselői az elnök és a főtitkár. Képviseleti jogukat önállóan gyakorolják.
  6. Az Egyesület honlapjának címe: www.mcse.hu

II. Az Egyesület céljai

  1. munkálkodik a csillagászat társadalmi elismertségének fokozásán;
  2. népszerűsíti a csillagászat és más tudományok csillagászattal kapcsolatos eredményeit;
  3. támogatja a csillagászati ismeretterjesztő intézmények munkáját;
  4. támogatja a csillagászati ismeretek iskolai és iskolán kívüli oktatását;
  5. szakmai és szervező tevékenységével, valamint korszerű műszerekkel és segédeszközökkel segíti a hazai és határainkon kívül élő magyar amatőrcsillagászokat értékes megfigyelések végzésében;
  6. elősegíti a hivatásos és az amatőrcsillagászok kölcsönösen előnyös együttműködését;
  7. lehetőségei szerint segíti a csillagászati kutatással foglalkozó intézmények és személyek munkáját.

III. Az Egyesület tevékenysége

  1. Az Egyesület az ismeretterjesztéssel kapcsolatos vállalt feladataival kapcsolatban az alábbi tevékenységeket folytatja:
    1. amatőrcsillagászati tájékoztatót és csillagászati évkönyvet jelentet meg, tagjai számára időszakosan nyomtatott és elektronikus körleveleket bocsát ki, honlapot működtet;
    2. ismeretterjesztő, oktató és továbbképző előadásokat, rendezvényeket valamint távcsöves bemutatókat szervez;
    3. távcsöveket, kiegészítő berendezéseket, észlelési segédeszközöket készít, szerez be és forgalmaz;
    4. folyóiratokat, térképeket, könyveket és egyéb ismeretterjesztő és oktatási segédanyagokat ad ki, szerez be és forgalmaz;
    5. biztosítja az amatőr észlelőtevékenység szervezeti feltételeit;
    6. találkozókat, tanfolyamokat, továbbképzéseket és konferenciákat, valamint megfigyelőtáborokat és expedíciókat szervez és bonyolít le;
    7. környezetvédelmi tevékenységet végez, ennek keretében küzd a fényszennyezés ellen;
    8. együttműködik bel- és külföldi társszervezetekkel és intézményekkel;
    9. kitüntetéseket, jutalmakat alapíthat és adományozhat;
  1. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
  1. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján az Egyesület közhasznú, s céljai elérése érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:
    1. kulturális szolgáltatás és ifjúsági ügyek [Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. és 11. alpont],
    2. közművelődés feltételeinek biztosítása, a település szellemi, művészeti értékeinek feltárása, megismertetése, a közösségek ismeretszerző tevékenységének támogatása [a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. § (1) és (2) bekezdés a)-e) és g) alpont],
    3. kulturális örökség védelme [a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 5 § (1)]

Az Egyesület a III/1. pontban felsorolt valamennyi feladatát közhasznú tevékenységként látja, mely tevékenységek a jelen pontban rögzített közfeladatokat szolgálják.

  1. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az Egyesület tagjai, a tagok jogai, kötelességei

IV. A tagság formái

  1. Az Egyesületnek lehetnek rendes,örökös, családi, ifjúsági és különleges jogállású tagjai pártoló és tiszteletbeli tag). Az Egyesület tagjai tagsági igazolványt kapnak.

2.

Rendes tag: bármilyen állampolgárságú magánszemély, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki felvételét kéri az Egyesületbe, annak Alapszabályát elfogadja, és tagdíj fizetésére kötelezettséget vállal. A rendes tagokat a Titkárság veszi fel.

– Örökös tagként vehető fel az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki vagy amely a belépésekor egyszer s mindenkorra egy összegben az évi rendes tagdíjnak legalább huszonötszörösével járul hozzá az Egyesület munkájához. Az örökös tag mindazon jogokat jogosult gyakorolni, amik a rendes tagot is megilletik. Az örökös tagot a Titkárság veszi fel.

– Családi tagsággal rendelkezhet minden olyan, egy háztartásban élő legfeljebb két felnőtt és két, 14. életévét még be nem töltött személy, aki felvételét kéri az Egyesületbe, annak Alapszabályát elfogadja, és tagdíj fizetésére kötelezettséget vállal. A családi tagokat a Titkárság veszi fel, a családi tagsági igazolvány kialakítását a Titkárság határozza meg. A Közgyűlésben a családi tagsággal rendelkező valamennyi, 18. életévét betöltött személynek szavazati joga van és tisztségre is megválasztható, egyebekben mindazon jogokat jogosult gyakorolni, amik a rendes tagot is megilletik.

A családi tagság együttes tagdíj fizetési kötelezettsége a rendes tagdíj 150 %-a.

Ifjúsági tag lehet minden olyan 26. életévét be nem töltött természetes személy, aki közoktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója. Az ifjúsági tag mindazon jogokat jogosult gyakorolni, amik a rendes tagot is megilletik, azzal, hogy a 18. év alatti ifjúsági tag szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségre nem jelölhető, illetve nem választható meg.  Az ifjúsági tagot a Titkárság veszi fel.

Az ifjúsági tag tagdíj fizetési kötelezettsége a rendes tagdíj 50 %-a.

3.   Különleges jogállású tagok (pártoló, tiszteletbeli tag):

– Tiszteletbeli taggá választható az a magánszemély, aki az Egyesület érdekében kifejtett tevékenységével, illetve a csillagászat vagy az amatőrcsillagászat területén végzett munkájával rendkívüli érdemeket szerzett. A tiszteletbeli tagokat az Egyesület tagjai választják meg e tagságra. A Közgyűlés a tiszteletbeli tagok közül tiszteletbeli elnököt választhat. A tiszteletbeli tag az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható. A tiszteletbeli tagnak tagdíjfizetési kötelezettsége nincs.

Pártoló tag olyan különleges jogállású tag, aki az Egyesület tevékenységében kizárólag az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával vesz részt.

4.   A tagokról a Titkárság nyilvántartást vezet.

5.  A tagok száma korlátlan.

6.   Az Egyesület minden tagja a Közgyűlésén jelen lehet, felszólalhat, de csak a rendes                (örökös, családi, ifjúsági) tag választhat és választható a jelen alapszabályban rögzített feltételek mellett. A Közgyűlésen az Egyesület valamennyi tagjának hozzászólási, javaslattételi és – a tiszteletbeli, illetve a pártoló tag kivételével – szavazati joga van.

  1. Az Egyesület rögzíti, hogy mindazon esetben, ahol a jelen alapszabály tagot említ, az alatt a rendes tagot kell érteni.

V. A tagok jogai

  1. A rendes tagot megilleti valamennyi tagsági jog.
  2. A különleges jogállású tag az őt megillető jogokat a jelen alapszabályban rögzítettek szerint jogosult gyakorolni.
  3. Az egyesületi tagsággal járó jogok más személyre át nem ruházhatóak.
  4. Az Egyesület tagjai – a jelen alapszabályban rögzített kivételekkel – egyesületi tisztségekre választhatóak.
  5. A közgyűléseken az Egyesület minden tagjának hozzászólási, javaslattételi és – a jelen alapszabályban rögzített kivételekkel – szavazati joga van. Az Egyesület választott tisztségviselőihez bármely – az Egyesületet érintő – ügyben kérdéssel, javaslattal és panasszal fordulhat. Az őt közvetlenül vagy közvetve érintő ügyekben az Egyesület dokumentumaiba betekinthet. Jogi személy tagok esetén az e pontban szereplő jogokkal egy fő megbízott képviselő élhet.
  6. Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.
  7. Az Egyesület tagjai megkapják a csillagászati évkönyvet és az amatőrcsillagászati tájékoztatót és egyéb – az Elnökség által esetileg meghatározott – kiadványokat.
  8. A tagok az Egyesület rendezvényein kedvezménnyel vehetnek részt, az Egyesület által forgalmazott kiadványokat, termékeket kedvezményesen vásárolhatják meg. Jogi személy tagokra az e pontban leírt kedvezmények nem vonatkoznak. A kedvezmények mértékét a Titkárság határozatban állapítja meg.
  9. A tagok a tagdíjon felül támogathatják az Egyesületet. Ha a támogatás mértéke a rendes tagsági díj ötszöröse vagy annál több, úgy a Titkárság a tag számára támogatói igazolványt állít ki.

VI. A tagok kötelességei

  1. Az Egyesület minden tagja köteles betartani az Alapszabályban foglaltakat, és az Egyesület céljai érdekében köteles tevékenykedni.
  2. A tagok kötelesek tagdíjfizetési kötelezettségüknek mindenkor eleget tenni. Az Egyesület tagjainak tagdíjfizetési kötelezettsége a tagsági formák között változik. A tagok (az örökös és a tiszteletbeli tagokon kívül) évente kötelesek befizetni az Elnökség által meghatározott éves tagsági díjat. Az örökös tag az örökös tagsági díj egyszeres befizetését követően többször nem kötelezhető a tagdíjfizetésre.
  3. A tagdíj mértékének, befizetési módjának és a befizetés határidejének az Egyesület lapjában és honlapján időben történő közzétételéért a Titkárság felel.

VII. A tagság megszűnése

  1. A tagság megszűnik magánszemély esetén elhalálozás, nem természetes személy esetén annak jogutód nélküli megszűnése által.
  2. Bármely tagsági forma megszűnik kilépés útján, ha a tag ezen szándékát az Egyesület képviselőjéhez intézett nyilatkozattal írásban közli.
  3. Bármely tagsági forma megszűnhet kizárás útján. Ki lehet zárni azt a tagot, aki az Egyesület érdekeit veszélyezteti, bűncselekményt követ el, vagy az alapszabályt súlyosan megszegi. A tagok kizárása az Elnökség hatáskörébe tartozik. Az Elnökség ilyen értelmű írásos határozatát indokolni kell, és azt az érintett taggal közölni, aki a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Közgyűléshez jogorvoslattal élhet. A határozatnak minden esetben tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
  4. A rendes tag tagsága a fentebb leírtakon túl törölhető, ha a VI/3. alpontban írt határidőig tagdíját nem rendezi. A tagság megszűnését megelőzően a Titkárság a rendes tagot köteles tagdíjfizetési kötelezettségéről írásban – a jogkövetkezményekre történő egyidejű tájékoztatás mellett – felhívni és, felszólítani a tagdíj rendezésének a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belüli megfizetésére. A tagsági díj befizetésének elmaradása esetén a tag tagsága a Titkárság eljárásában, az Elnökség utólagos tudomásul vétele mellett törölhető.
  5. Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület közgyűlése dönt.
  6. A tagság megszűnése esetén a már befizetett tagdíj vissza nem igényelhető.

Az Egyesület gazdálkodása

VIII. Az Egyesületi vagyon

1. Az egyesületi vagyon forrásai:

—   tagdíjak,

—   egyesületi rendezvények bevételei,

—   az Egyesület által forgalmazott kiadványok, eszközök utáni bevételek,

—   egyéb gazdasági tevékenységek bevételei,

—   adományok, alapítványok.

2. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – saját vagyonukkal nem felelnek.

3. Az Egyesület az éves költségvetési tervét a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően készíti el.

4. A Közgyűlés 2/3-os szótöbbséggel elfogadja az Elnökségnek és a Felügyelőbizottságnak az Egyesület éves tevékenységéről és pénzügyeiről szóló beszámolóját, költségvetési tervét és a közhasznúsági mellékletét, melyet az Elnökség a 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdésben foglaltak alapján készít el.

5. Az Egyesület nyilatkozik, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az Alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez; egyebekben pedig a gazdálkodásából elért eredményét nem osztja fel, hanem az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

Az Egyesület külön is nyilatkozik, hogy az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult (Ptk. 3:63.§ (3) bekezdés).

6. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

7. Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az Egyesület felépítése

IX. Az Egyesület szervei

—   Közgyűlés,

—   Elnökség,

—   Titkárság,

—   Etikai Bizottság,

—   Felügyelőbizottság.

X. Az Egyesület tagozódása

Az Egyesület tagjai szakcsoportokban illetve területi csoportokban is tevékenykedhetnek.

A Közgyűlés

XI. A Közgyűlés ülései

  1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlésen valamennyi tag részt vehet. Kétféle Közgyűlés lehet: rendes és rendkívüli. A rendes Közgyűlés napirendjét az Elnökség javaslatára, maga állapítja meg. A rendes Közgyűlésnek évente legalább egy alkalommal kell üléseznie.
  2. A rendes Közgyűlést az Elnökség igazolható módon (ajánlott levél, visszaigazolható e-mail) meghívó útján, az Egyesület honlapján történő egyidejű közzététel mellett hívja össze a meghívóban megjelölt helyszínre..  A napirendet is tartalmazó meghívót a székhelyen is közzé kell tenni (ki kell függeszteni).
  3. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és az Egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
  4. Az Elnökség határozatában ki kell térni a Közgyűlés időpontjára, helyére, határozatképességére, illetve arra, hogy az Alapszabály XII/3. alpontjában leírtak esetleges bekövetkezése esetén a megismételt Közgyűlés hol, mikor ülésezik. A határozatban szerepelnie kell annak is, hogy ilyen esetben a megismételt Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
  5. Az elnök, sürgős testületi döntést igénylő kérdésekben, rendkívüli Közgyűlést hívhat össze. A rendkívüli Közgyűlést abban az esetben kötelezően össze kell hívni, ha azt a Felügyelőbizottság vagy legalább 50 tag, a megvitatandó tárgy megjelölésével, írásban kezdeményezi. Rendkívüli Közgyűlés összehívása esetén is az elnöknek jeleznie kell, hogy határozatképtelenség esetén mikor, hol ülésezik a megismételt Közgyűlés, mely ebben az esetben már határozatképes.
  6. A Közgyűlést összehívó határozat végrehajtásáért, a Közgyűlés összehívásának technikai lebonyolításáért a Titkárság felel. A közgyűlési meghívóban szerepelnie kell a Közgyűlés helyének és idejének, az Elnökség (rendkívüli Közgyűlés esetén az elnök) által javasolt napirendnek, a XII/3. alpontban leírtak bekövetkezése esetén a megismételt Közgyűlés idejének és helyének, valamint annak, hogy a megismételt Közgyűlés az Alapszabály XII/3. alpontja értelmében a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A Közgyűlésről a tagokat legalább 15 naptári nappal a Közgyűlés előtt értesíteni kell.
  7. Az Egyesület közgyűlései nyilvánosak, azokon megfigyelőként bárki részt vehet.A Közgyűlést a megjelent Elnökségi tagok, vagy a Főtitkár közül választott levezető elnök vezeti.
  8.  A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők név szerinti felsorolását, a Közgyűlés lényeges mozzanatait, minden határozatát és a szavazások szavazatarányát. Ha bármelyik tag kéri, a nevét az igennel vagy nemmel szavazók, illetve a tartózkodók között fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elején megválasztott levezető elnök és a főtitkár, a napirend megtárgyalása és elfogadása előtt megválasztott jegyzőkönyvvezető, valamint a vele együtt megválasztott két hitelesítő írja alá.
  9. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, akinek esetében a Civil tv. 38. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi feltételek fennállnak.

10. A Közgyűlés határozatait a Főtitkár az érintettekkel írásban közli, kérésre a tagoknak írásban megküldi, emellett pedig a tagságot oly módon is tájékoztatja, hogy a rövidített jegyzőkönyvet a www.mcse.hu honlapon is közzéteszi megjelölve, hogy a részletes jegyzőkönyv hol és mikor tekinthető meg.

11. A Közgyűlés helyszíne a meghívóban megjelölt cím.

XII. A Közgyűlés határozatképessége, határozathozatal

  1. A Közgyűlés általában akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagoknak legalább 50%-a + 1 fő jelen van. A közgyűlés az elé utalt ügyekben – az alábbi kivételekkel – általában szótöbbséggel dönt.
  2. Más egyesülethez csatlakozás, valamint az Egyesület feloszlása és ez esetben a vagyon felhasználása tárgyában egybehívott Közgyűlés csak akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagoknak legalább kétharmada jelen van. Az ilyen tárgyban hozott határozatok érvényesítéséhez a jelenlevők legalább háromnegyedének hozzájárulása szükséges.
  3. Amennyiben a Közgyűlés a fentiek szerint nem határozatképes, úgy azt a Közgyűlést összehívó határozatban meghatározott időpontban és helyen meg kell ismételni. A megismételt Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlési meghívóban a tagok figyelmét fel kell hívni arra, hogy a Közgyűlés határozatképtelensége esetén az azt összehívó határozat értelmében hol és mikor kerül sor a megismételt Közgyűlésre.
  4. Szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt meg lehet ismételni, vagy a döntést elvetettnek kell tekinteni. A szavazás nyilvános, személyi ügyekben azonban titkos.

A szavazatszámlálást a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért két tag végzi.

5.   Határozathozatal

A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

XIII. A Közgyűlés döntési jogköre

A közgyűlés az Egyesület összes ügyeiben határozhat, az alábbi ügyek azonban kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartoznak:

  1. az alapszabály megállapítása és módosítása;
  2. az elnöknek, az alelnököknek, a főtitkárnak, a titkároknak, az elnökség, felügyelőbizottság tagjainak megválasztása;
  3. a választott testületek és tisztségviselők beszámoltatása, visszahívása. A Közgyűlés abban az esetben hívhat vissza tisztségviselőt, ha az súlyosan megsérti az Egyesület Alapszabályát. A Közgyűlés – döntésének előkészítéséhez – kezdeményezheti az Etikai Bizottság összehívását is;
  4. a befektetési szabályzat elfogadása;
  5. az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása;
  6. az éves költségvetés jóváhagyása;
  7. az éves és távlati munkaterv jóváhagyása;
  8. a tagok indítványainak és panaszainak tárgyalása;
  9. a tiszteletbeli tagok megválasztása;
  10. más egyesülethez csatlakozás elhatározása;
  11. döntés az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesüléséről, illetve az Egyesület feloszlásáról, a feloszlás esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról.

Az Elnökség

XIV. Az Elnökség megbízatása

  1. Az Egyesület képviseleti szerve az Elnökség. A közgyűlések között az Elnökség az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
  2. Az Egyesület elnöke az Elnökség elnöke. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja 4 éves megbízatással. Az Elnökség tagjainak létszáma legfeljebb 14 fő. A főtitkár az Elnökség tagja, az Elnökség üléseire a Titkárság további tagjai, a Felügyelőbizottság elnöke és az MCSE tiszteletbeli elnöke tanácskozási joggal meghívást kap.
  3. Nem lehet az Elnökség tagja az a személy, akinek esetében a Civil tv. 38. és 39. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi feltételek fennállnak.
  4. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, akinek esetében a Civil tv. 38. és 39. §-ában a határozathozatalban való részvételre vonatkozó összeférhetetlenségi feltételek fennállnak.
  5. Az Egyesületet az Elnök és a Főtitkár önállóan jogosult képviselni.

XV. Az Elnökség ülései

  1. Az Elnökség évente legalább kétszer ülésezik. Ezen felül rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnökségi tagok legalább egyharmada, a Titkárság vagy a Felügyelőbizottság írásban kéri. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze, amelynek időpontjáról, helyéről és napirendjéről minden elnökségi tagot legalább 15 nappal az ülést megelőzően értesít.
  2. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon megfigyelőként – előzetes bejelentés után – bárki részt vehet.
  3. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén tagjainak több, mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
  4. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők névsorát, az ülés lényeges mozzanatait és minden határozatát, valamint a döntések szavazatarányát. Ha bármelyik elnökségi tag kéri, akkor a nevét is szerepeltetni kell a támogatók, illetve ellenzők között. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, az elnök által kijelölt két elnökségi tag hitelesíti.

XVI. Az Elnökség jogköre

Az elnökség dönt minden olyan lényegesebb ügyben, amit az alapszabály nem utal kifejezetten a Közgyűlés hatáskörébe.

  1. ellenőrzi a közgyűlés határozatainak végrehajtását, felügyeli a Titkárság tevékenységét;
  2. meghatározza az Egyesület Ügyrendjét;
  3. dönt a Közgyűlés elé nem utalt, fontosabb szakmai, szervezeti és gazdasági kérdésekben, és ellenőrzi e döntések végrehajtását;
  4. konkrét feladatokra az Elnökség tagjaiból és meghívott szakértőkből munkabizottságokat hoz létre, meghatározza azok megbízatását és ellenőrzi munkájukat;
  5. javaslatot tesz a soron következő Közgyűlés napirendjére, határoz a Közgyűlés helyéről és idejéről;
  6. fegyelmi ügyekben kijelöli az Etikai Bizottságot, és annak jelentése alapján határoz a fegyelmi büntetés, illetve kizárás kérdésében;
  7. a Titkárság javaslatára dönt az Egyesület következőévi rendes tagsági díjáról.

A Titkárság

XVII. A Titkárság megbízatása

  1. Az Egyesület ügyintéző szerve a Titkárság.
  2. A Titkárság létszáma 3 fő, vezetője a főtitkár. A Titkárság tagjait a főtitkár megnevezésével a Közgyűlés választja.
  3. A Titkárság tagjainak javadalmazásáról a Közgyűlés a mindenkori költségvetés jóváhagyása során dönt.

XVIII. A Titkárság tevékenysége

  1. A Titkárság munkáját a megbízatás időtartama alatt folyamatosan végzi;
  2. a jogkörébe tartozó ügyekben döntéseit szótöbbséggel hozza. Nézetkülönbség esetén bármelyik titkársági tag kérheti, hogy a vitás kérdésről írásos jegyzőkönyv készüljön, vagy arról az Elnökség véleményét kikérjék;
  3. a Titkárság az Egyesület tevékenységével kapcsolatos minden dokumentumot köteles megőrizni, és azokat az erre jogosultaknak betekintésre átengedni.

XIX. A Titkárság jogköre, feladatai

  1. A Titkárság csak olyan kérdésben dönthet, amit az Alapszabály nem utal a Közgyűlés vagy az Elnökség jogkörébe; illetve amelyben a döntési jogkört a Közgyűlés vagy az Elnökség a Titkárságra ruházza;
  2. végrehajtja a Közgyűlés és az Elnökség döntéseit, és tevékenységéről azoknak rendszeresen beszámol;
  3. dönt ügyintézők alkalmazásáról és javadalmazásáról; a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja;
  4. gondoskodik az Egyesület szakmai, mozgalmi és gazdasági tevékenységének szervezéséről;
  5. gondoskodik az Egyesület teljes ügyviteléről, adminisztrációjáról és vagyon­kezeléséről, irányítja és ellenőrzi az esetleges ügyintézők munkáját;
  6. előkészíti és megszervezi az elnökségi üléseket és közgyűléseket;
  7. olyan nyilvántartást, Határozatok Tárát vezet a közgyűlési, az elnökségi, felügyelőbizottsági, illetve fennállása esetén az etikai bizottsági vagy egyéb életre hívott munkabizottsági határozatokról, amelyből a döntések, határozatok tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést, határozatot támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható;
  8. nyilvántartja az Egyesület szakcsoportjainak, helyi csoportjainak beszámolóit, jelentéseit, valamint az egyesületi szerződéseit, megállapodásokat vagy egyéb fontosabb dokumentumokat.
  9. gondoskodik arról, hogy a tagságot érintő különböző testületi határozatok, valamint beszámolók és jelentések, az Egyesület honlapján az adott testület ülését követően, 30 napon belül kerüljenek nyilvánosságra. A tagság szűk körét vagy bizonyos tagot, tagokat érintő határozatokat az érintettnek vagy érintetteknek igazolható módon elektronikusan vagy írásban küldi meg 15 napon belül;
  10. biztosítja, hogy a Titkársággal történt előzetes egyeztetés alapján, a mindenkori iratőrzés helyén az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthessen, valamint az éves közhasznúsági mellékletről saját költségére másolatot készíthessen;
  11. javaslatot tesz az Elnökségnek a következő évi rendes tagdíj mértékére.

Felügyelőbizottság

XX. Felügyelőbizottság feladata

  1. A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést az Egyesület érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.

A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

  1. A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

  1. A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelőbizottság is jogosult.
  2. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

XXI. A felügyelőbizottság működési rendje

  1. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az Egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
  2. A felügyelőbizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
  3.  A felügyelőbizottság az Egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az Egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az Egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
  4. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A felügyelőbizottság valamennyi tag jelenléte esetén határozatképes.
  5. A felügyelőbizottság tagja az Egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

Az Etikai Bizottság

XXII. Az Etikai Bizottság megbízatása

  1. Az Etikai Bizottság feladata fegyelmi vizsgálat lefolytatása olyan egyesületi tag ellen, aki az Alapszabályt súlyosan megsértette, egyesületi határozatok végrehajtását megtagadta, vagy bármely más módon az Egyesület érdekei ellen vétett.
  2. Az Etikai Bizottság tagjainak száma 5, tagjait az Etikai Bizottság elnökének megnevezésével az Egyesület tagjai közül az Elnökség kéri fel a konkrét eset vagy esetek kivizsgálására, határozott időtartamra. Tisztségviselő visszahívásának ügyében az Etikai Bizottságot az Alapszabály XIII. pontja szerint a Közgyűlés is összehívhatja.
  3. Az Etikai Bizottság a lefolytatott vizsgálatot követően az Elnökségnek tesz írásos jelentést. A jelentésben az Etikai Bizottság javaslatot tehet a további eljárásra.

XXIII. Az Etikai Bizottság működési rendje

  1. Az Etikai Bizottság üléseit az Etikai Bizottság elnöke hívja össze, az Elnökség megbízása alapján, az Elnökség által meghatározott konkrét vizsgálat lefolytatására, határozott időre. Az ülés összehívásáról az Etikai Bizottság elnöke az Etikai Bizottság tagjait legalább 15 nappal az ülés előtt értesíti.
  2. Az Etikai Bizottság ülése határozatképes, ha azon legalább 3 tagja jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést 30 napon belül az elnök újra összehívja. Az eredeti ülés és az így megismételt ülés idejéről és helyéről az Etikai Bizottság elnöke az ülés összehívásakor értesíti a tagokat. Az Etikai Bizottság napirendjét az Etikai Bizottság elnökének javaslatára maga állapítja meg úgy, hogy az Elnökségtől kapott konkrét vizsgálatot a leghatékonyabban le tudja folytatni.
  3. A határozathozatal általános határozathozatali módon, egyszerű szótöbbséggel történik. Határozatait, döntéseit az Etikai Bizottság elnöke látja el aláírásával, azokat a Titkárságnak megküldi.
  4. Az Etikai Bizottság beszámolót készít az Elnökség számára, melyet az Etikai Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén valamely tagja, ismertet az elnökségi ülésen.

A szakcsoportok

XXIV. A szakcsoportok működése, megbízatása

  1. Az Egyesület munkájának eredményessége érdekében működésének szakterületén szakcsoportokat alakíthat, amelyek egyesítik és irányítják az egyes részterületeken tevékenykedő tagok munkáját Az Egyesület tagjai bármelyik szakcsoportba beléphetnek. Egy tag több szakcsoportban is tevékenykedhet. A belépés szóbeli nyilatkozat alapján, a szakcsoport tagjainak névsorába való felvétellel történik. A kilépés szintén szóbeli nyilatkozat alapján, a névsorból való törléssel valósul meg.
  2. Az MCSE szakcsoportjai éves beszámolót készítenek az Elnökség számára. A beszámolókat a Titkárság tartja nyilván.

A helyi csoportok

XXV. A helyi csoportok működése, megbízatása

  1. Az Egyesület vidéki munkájának eredményesebbé tétele érdekében legalább 10 egyesületi tag részvételével helyi csoportok alakíthatók. A helyi csoport tagja lehet minden olyan egyesületi tag, aki a csoport működési területén lakik vagy dolgozik, és írásban nyilatkozik arról, hogy a helyi csoport munkájában részt kíván venni.
  2. A helyi csoport vezetőjét a csoport alakuló ülése, illetve a későbbiek során legalább kétévenként tartott csoportülése egyszerű többséggel választja.
  3. A helyi csoport megalakulásáról vagy megszűnéséről a csoport vezetője írásban értesíti a Titkárságot.
  4. A helyi csoportok tevékenységét a vezetők közvetítésével a Titkárság koordinálja. A csoportok működése az Egyesület Alapszabályával, határozataival és mindenkori érdekeivel nem állhat ellentétben.
  5. Az MCSE helyi csoportjai éves beszámolót készítenek az Elnökség számára. A beszámolókat a Titkárság tartja nyilván.

Az Egyesület képviselői

A vezető tisztségviselők hatásköre

Összeférhetetlenségi szabályok, kizáró okok

XXVI. Az Egyesület képviselői

  1. Az Egyesület képviselői az elnök és a főtitkár. Képviseleti jogukat önállóan gyakorolják. A képviseleti jog gyakorlása kiterjed az Egyesület más intézményekkel, testületekkel folytatott tárgyalásaira, a hatóságok felé való képviseletre.
  2. Az elnök és a főtitkár együttes aláírásukkal hitelesítik az Egyesület fontosabb szervezeti okmányait, szerződéseit; a kiadmányozás, bélyegző használat és utalványozás rendjét az Ügyrend szabályozza;

XXVII. A tisztségviselők jogainak gyakorlása

1.   Az elnök vezeti az Elnökség üléseit és a Közgyűlést, jóváhagyja a helyi csoportok és szakcsoportok ügyrendjét;

2. A Felügyelőbizottság és az Etikai Bizottság elnökei a felügyelőbizottsági, illetve etikai bizottsági határozatokat, beszámolókat aláírásukkal látják el, bizottságaikat más egyesületi fórumokon képviselik.

  1. Az Egyesület választott tisztségviselőinek visszahívásáról a megválasztó szerv dönt. A visszahívást határozatban kezdeményezheti a Közgyűlés, az Elnökség vagy a Titkárság. Helyi csoportok vezetőit a helyi csoport csoportülése hívhatja vissza, melyről tájékoztatni kell a Titkárságot. A választott tisztségviselők az Elnökségtől az Etikai Bizottság vizsgálatát kérhetik maguk ellen.

XXVIII. Összeférhetetlenségi szabályok, kizáró okok

1.   Ptk. 3:19. § (2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

2. Ptk. 3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

  1. Ptk. 3:26. § (2) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

4.   A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

5.   Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

6. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

7. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az egyesület kapcsolata más szervezetekkel és intézményekkel

XXIX. Együttműködések, megállapodások más intézményekkel

  1. Más szervezetekkel és intézményekkel való együttműködés feltételeit az Alapszabály szellemében fogalmazott, kétoldalú megállapodásokban kell rögzíteni. Ezeknek a megállapodásoknak a szövegét az Elnökség hagyja jóvá. A szerződésekről a soron következő Közgyűlést részletesen tájékoztatni kell.
  2. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, és számukra támogatást nem nyújt.

Egyéb rendelkezések

XXX. A működés nyilvánossága

1. Az Egyesület működéséről folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a nyilvánosságot.  Az Egyesület az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül – így különösen honlapján, hírlevélben – ad tájékoztatást működéséről és az adományok felhasználásáról. E tájékoztatás a közhiteles nyilvántartások számára benyújtandó beszámolón túl további ismertetést nyújt.

2. Az Egyesület működésére vonatkozó iratokat bárki megtekintheti a Főtitkárral egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, ahol mindenki tájékozódhat az eseményekről és a beszámolókról valamint az Egyesület által nyújtott közhasznú szolgáltatás igénybevételi lehetőségéről, a közhasznú szervezet működéséről, a vezető szerveinek döntéseiről. Az Egyesület működése és a szolgáltatások igénybe vételének módját, továbbá a beszámolói közléseket a székhely hirdetőtábláján vagy az Egyesület honlapján is közzé kell tenni.

3. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásainak igénybevételét az Elnökséghez benyújtott írásos kérelemmel bárki kezdeményezheti. Az Elnökség a tudomására jutott esetekben saját maga is nyújthat szolgáltatást, továbbá a szolgáltatás igénybevételére pályázatot írhat ki, amelyet az Egyesület honlapján tesz közzé.

4. A közhasznú szervezet működéséről, valamint beszámolói közlésének nyilvánosságra hozataláról 30 napon belül az Egyesület Főtitkára az Egyesület honlapján köteles közzétenni.

XXXIV. Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület megszűnhet jogutódlással vagy jogutód nélkül a Ptk. szabályai szerint.

2. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv az irányadó. A Társaság feletti törvényességi felügyeletet a Fővárosi Főügyészség gyakorolja.

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

ZÁRADÉK

Jelen Alapszabályt a Magyar Csillagászati Egyesület 2015. március 14-i közgyűlése nyílt szavazással, 1/2015. sz. határozatával elfogadta.

Igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Jelen alapszabályban a módosítások vastagítva kerültek megjelölésre.

 

Budapest, 2015. március 14. napján

 

 

 

Kolláth Zoltán

elnök