Századokkal ezelőtt a korai felfedezők iránytűként használták a Napot. Azonban a nap fénye nem csak a tájékozódásunkat segítheti, hanem gyorsabban és messzebbre juttathat el minket az űr hatalmas világában, mint ahol valaha is jártunk.
A vidéki mezőgazdasági munkásokhoz hasonló gondossággal nevelgetik
a wisconsini kutatók legújabb szerzeményüket: a növény különlegességét az adja,
hogy
a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) nevelkedett.
• Aminosavak keletkezése a csillagközi űrben
• Új őrszem irányul a Napra!
• Az R Corona Borealis eredete
• Új rendszer méri az aszteroida becsapódásának valószínűségét
• Cseh törvény a fényszennyezés ellen
A galaxisok teljesen másképpen jelennek meg a látható fény, mint az utraibolya fény tartományában. Ez a tényt egy viszonylag közel lévő galaxis – az NGC 6782 – kapcsán igazolta egy csillagász kutató csoport, mialatt a Hubble teleszkóppal tanulmányozták.
Sok csodálatos dolog történik a sivatagokban, amikor lehull a régen várt eső, sok minden megváltozik, a barna táj átváltozik zölddé, az élőlények pedig előbújnak rejtekhelyeikről.
Connecticut lett az első olyan amerikai állam, ahol egy törvény elfogadása miatt szükségessé vált közel az összes utcai világítótest korszerűsítése. A jogszabály célja, hogy csökkentsék a világítótest oldalra és az ég felé történő fényszórását. Az új törvény alkalmazása nem csak az állami tulajdonú országutakra terjed ki, hanem az összes kisebb útra és utcára, ami mintegy 169 települést érint Connecticut-ban. Ez a 169 település jelenti az állam utcai összes világításának 98%-át, mintegy 189 ezer lámpatestet.
A floridai egyetem kutatói genetikailag módosítottak egy növényt azért, hogy a marsi talajban felnőve jelezze annak bizonyos tulajdonságait.
Vajon látható volt-e egy a Holdra történő kisbolygó-becsapódás szabad szemmel?
Középkori krónikáiban Canterbury érseke drámai eseménynek volt szemtanúja 1178.
június 18-ának estéjén: "Fényes volt a hold … és hirtelen a felső szarvánál
kettéhasadt. A hasadás közepétől tűzcsóva csapott ki, okádta … a tüzet, forró
hamut és a szikrákat… A Hold teste vonaglott, mint egy megsebzett kígyó.
2000 márciusában egy kb. 600 km átmérőjű objektumot fényképeztek le, melyet sajnos hamar szem elől tévesztettek.
Dr. Melanie Mormile,
egy amerikai biológia professzor azt feltételezi, hogy a Marson baktériumok
vagy egyéb mikroszkopikus élőlények estek klorid vagy szulfát sók fogságába,
mintegy megkövültek. Az ő kutatásait kezdeményező és megalapozó NASA október
26-án jelentette be, hogy 6 utat terveznek a következő 10 év folyamán az élet
nyomai után való kutatás céljából a Marson.
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi