Csukás Mátyás 2024-re is elkészítette a fedési változók minimum-előrejelzéseit. A táblázatokban a fedési változók előrejelzett minimum időpontjai szerepelnek UT-ben. Eltérés a korábbi évekhez képest, hogy az adatok geocentrikusak, azaz figyelembe vettem a heliocentrikus korrekciót is. A táblázat elején szerepel az év és a hónap. Az oszlopok az adott hónap...
Csukás Mátyás ismét elkészítette a hosszú periódusú változók (mirák és SRa típusú változók) előrejelzéseit, amelyek megkönnyítik az észlelések tervezését. Az alábbi szövegfájlok táblázatosan, csillagképek szerinti csoportosításban mutatják az egyes változócsillagok észlelhetőségét. M betű jelöli a maximum, m pedig a minimum időpontját. A “+” jelek sorozata azt mutatja, amikor a csillag...
Csukás Mátyás 2023-ra is elkészítette a fedési változók minimum-előrejelzéseit. A táblázatokban a fedési változók előrejelzett minimum időpontjai szerepelnek UT-ben. A táblázat elején szerepel az év és a hónap. Az oszlopok az adott hónap éjszakáit tartalmazzák ma / holnap formátumban, valamint hogy mely időpontban van fedés, ha van. Csak azok...
Megjelent Tekler Vilmos Változócsillag-észlelők receptkönyve című műve. A könyv elsősorban azon, a változócsillagok megfigyelésével foglalkozó amatőröknek szól, akik a megfigyeléseken túl saját, illetve különböző adatbázisokból letöltött adatok feldolgozásával is szeretnének foglalkozni. Egyszerű, könnyen érthető és azonnal használható Python nyelvű programokon és számos gyakorlati, valódi adatokon alapuló példán keresztül vezeti be...
Csukás Mátyás ismét elkészítette a hosszú periódusú változók (mirák és SRa típusú változók) előrejelzéseit, amelyek megkönnyítik az észlelések tervezését. Az alábbi szövegfájl táblázatosan, csillagképek szerinti csopotosításban mutatja az egyes változócsillagok észlelhetőségét. A táblázatban M betű jelöli a maximum, m pedig a minimum időpontját. A “+” jelek sorozata azt mutatják, amikor...
A hazai változócsillag-észlelő amatőrök körében is rendkívül népszerű az SS Cygni. A törpenóva nagyjából 12 és 8 magnitúdó között, kb. 50 napos átlagciklussal ismétlődő kitörései igen látványosak, nyomon követésük valódi észlelési élményt jelent. Ez a több mint egy évszázada ismert viselkedés úgy tűnik, az utóbbi időben igencsak megváltozott: a csillag...
A Magyar Csillagászati Egyesület Változócsillag Szakcsoportja és az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet közös szervezésében változós találkozót tartunk 2017. november 11-én, szombaton, a Csillagászati Intézet budapesti telephelyén (1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 15-17.).
Amikor barátaim megkérdezték, mit csinálok vasárnap, nem hittek a fülüknek, amikor elmondtam: délben JD-váltó grill party-ra vagyok hivatalos. Eltekintve a vájt eszű (tudom, akarattal rosszul használom a jelzőt) amatőrcsillagászoktól, ismerőseimnek halvány sejtelme sem volt, hogy ez most valami újhullámos csoport, vagy egy szekta tart éppen toborzót így nyár végén.
R And Típus: M Amplitúdó: 5.8 – 15.2V Periódus: 409 nap VX And Típus: SRA Amplitúdó: 7.5 – 9.7V Periódus: 375 nap Z And Típus: ZAND Amplitúdó: 7.7 – 11.3V Periódus: – nap R Aql Típus: M Amplitúdó: 5.5 – 12.0V Periódus: 271 nap R Aqr Típus: M+ZAND Amplitúdó: 5.2...
A GCVS a változócsillag típusokat 7 osztályba sorolja, a változást kiváltó okok szerint csoportosítva. Ezen osztályokban összesen több mint 100 önálló típust különböztet meg. Az alábbi felsorolásban csak azon típusok szerepelnek, amelyek amatőrcsillagász szemmel is érdekesek, illetve a katalógusban szerepel képviselője. A GCVS legfrissebb kiadása, a változócsillag-típusok teljes listájával, illetve...
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi