Az üstökösök Nap körüli keringésük során folyamatosan anyagot vesztenek (ebből alakul ki a jellegzetes kóma és a látványos csóva). A kidobódott törmelékanyag közelítőleg az üstökös pályáján folytatja keringését, a csomók idővel a pálya mentén eloszlanak, ugyanakkor a bolygók és a Nap hatására pályájuk további változásokat is szenved. Ennek köszönhető például,...
Több év kényszerű kihagyás után június 25-én immár kilencedik alkalommal ad otthont a magyarországi amatőr napészlelőknek az Óbudai Polaris Csillagvizsgáló az MCSE Napészlelő Szakcsoport szervezésében. Kedves Napészlelők! Szeretettel várunk titeket a 9. alkalommal megrendezendő Napészlelők Találkozóján 2022. június 25-én, szombaton, a Polaris Csillagvizsgálóban. Tervezett programunk a következő: (a programot folyamatosan bővítjük)...
Immár 11. alkalommal indítjuk útjára a kezdő távcsőtulajdonosok számára fontos amatőrcsillagászati ismeretek elsajátítását, az égbolton és az észlelési területek közötti eligazodást segítő észlelőszakkört a Polaris Csillagvizsgálóban. A járványhelyzet remélhető csillapodásával az összejöveteleket a Polaris Csillagvizsgálóba tervezzük (a személyes részvételhez védettségi igazolás szükséges!), de a távolabb élők, ill. védettséggel nem rendelkezők...
A kezdő távcsőtulajdonosok számára fontos amatőrcsillagászati ismeretek elsajátítását, az égbolton és az észlelési területek közötti eligazodást segíti a Polaris Csillagvizsgáló immár tizedik éve induló észlelőszakköre, melynek első foglalkozása szeptember 26-án, szombaton lesz. Eddigi foglalkozásainkon több mint 350-en vettek részt, és sokan végeztek megfigyeléseket is. Sokan közülük azóta is rendszeres megfigyelői...
Az emberek az „üstökös” szó hallatán – hacsak nem tévesztik össze a meteorral – egy szabad szemmel eltéveszthetetlen, fényes, látványos, hosszú, akár a fél égboltot átszelő csóvát mutató égi vándorra gondolnak. Bár az égen kisebb-nagyobb műszerekkel folyamatosan megfigyelhetők kométák, ezek legtöbbje csak kisebb-nagyobb műszerekkel érhető el. Bár megfigyelésük, útjuk és...
A koronavírus-helyzetre és a külföldre történő postázással kapcsolatos nehézségekre való tekintettel úgy döntöttünk, hogy a Meteor friss számait online is elérhetővé tesszük tagjaink számára. Az elérhető felület nélkülözi a napjainkban már megszokott grafikai elemeket, de bízunk benne, hogy így is használható lesz tagtársaink számára. A friss digitális számok a https://digitalismeteor.mcse.hu/...
Katalógus a Változócsillag Atlasz füzeteiben szereplő változókról Atlaszok: I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | XI. | XII. | XIII. | XIV. | XV.
A régmúltban rémületet keltő égi vándorok anyaga titkokat őriz a Naprendszer keletkezésének idejéből.
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi
Önkéntesek és hivatásos csillagászok egy csoportja összegyűlt, hogy közös erővel, a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket kihasználva megvizsgáljon 430 000 új, a Világegyetem különböző pontjain elszórtan található, egyelőre ismeretlen típusú galaxist. Különlegesen érdekes, hogy a tanulmányozott galaxisok közül mintegy 30 000 a morfológiáját tekintve legritkábbnak számító gyűrűs galaxisok csoportjába tartozik. Ezek a felfedezések a Japánban meghirdetett