Két újabb PANSTARRS-üstökös
Az 1,8 méteres távcsővel dolgozó Pan-STARRS (Panoramic Survey Telescope And Rapid Response System) program automata szoftvere két új, igaz nagyon halvány üstökös fedezett fel az elmúlt hetekben.
Az 1,8 méteres távcsővel dolgozó Pan-STARRS (Panoramic Survey Telescope And Rapid Response System) program automata szoftvere két új, igaz nagyon halvány üstökös fedezett fel az elmúlt hetekben.
Egy visszatérő és két ismeretlen üstökös felfedezését jelentette be július 27-én a Nemzetközi Csillagászati Unió.
A jövő év elején vélhetően kisebb távcsövekkel is megfigyelhető 290P/Jäger-üstökös első visszatérését magyar csillagászok észlelték elsőként a piszkés-tetői 60 cm-es Schmidt-távcsővel.
A nagy terveket dédelgető Pan-STARRS program második üstököse a 2013-as év látványos, szabad szemmel is könnyen észlelhető vándora lehet.
Eddig csak a június 22-ei felfedezését követő napon észlelték, de van remény arra, hogy a következő években előkerül ez a halovány üstökös.
Minden idők harmadik legnagyobb perihélium-távolságú üstökösét fedezte fel június 15-én a Catalina Sky Survey.
Június 2. és 15. között a WISE infravörös műhold újabb három üstökössel gyarapította a 2010-es termést.
Szokatlan módon nem a a WISE képein vették észre üstökös mivoltát, hanem a földi észlelők jelezték az újabb WISE-üstökös létét.
A WISE infravörös szonda a visszatérő periodikus üstökösök újrafelfedezésében is jeleskedik.
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi