Tordai Tamás cikkei

Az SU UMa típusú változócsillag, a V503 Cygni július elején az átlagosnál fényesebb, ún. szupermaximumot produkált. Érdekesség, hogy a fénygörbén ilyenkor megfigyelhető szuperpúpok kettős csúcsot mutattak. bővebben →

Javában tartanak a Polaris Csillagvizsgáló tavaszi előadássorozatai, melyek teltházzal futnak február óta. Az előadásokat az internet segítségével tesszük elérhetővé a fővárostól messze lakó, más városokban elő amatőrcsillagászok, és a tudományok iránt érdeklődő nagyközönség számára is. Ennek kapcsán szeretnénk némi áttekintést adni a közvetítések technikai hátteréről. bővebben →

Az Ifjabb Vörös Folt a HST felvételén A folt körül kék és vörös szűrőn át világos szegély látható. A kép jobb szélén a GRS egy része, észak a kép teteje felé. NASA, ESA, and A. Simon-Miller (NASA/GSFC) Ha a távcsövünket a Jupiter irányába fordítjuk, igen érdekes fejleményeket láthatunk — néhány hónapja a Jupiter felhőzetében szokatlan módon két vörös folt található. Az egyik a közismert Nagy Vörös Folt (GRS), mely évszázadok óta többé-kevésbé változatlan formában látható, a másik pedig az előzőhöz igencsak hasonlító, új képződmény, melyet a GRS mintájára Ifjabb Vörös Foltnak neveztek el — de a Kis Vörös Folt elnevezést is használják néha. A kisebbik vörös folt mérete és színe azóta tovább erősödött, és mivel a két folt közötti távolság folyamatosan csökken — az előrejelzések szerint július 10.-e környékén várható elhaladásuk egymás mellett, több mint valószínű, hogy az elkövetkező hetekben igen érdekes jelenségsorozat szemtanúi lehetünk. bővebben →

Az SN2005ay jelű szupernóva az NGC 3938 galaxisban felrobbant csillag. bővebben →

Az M13 a Föld északi félgömbjéről megfigyelhető leglátványosabb gömbhalmazok egyike. bővebben →

A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója. Mostantól ismét látható a távcsöves bemutatások alkalmából. bővebben →

Az NGC 891 egy fényes és közismert galaxis az Andromeda csillagképben. bővebben →

Az utóbbi hat év legfényesebb szupernóvája. bővebben →