„Üzenet az űrből” diákpályázat
Milyen élményekről számol majd be 50 év múlva egy űrturista? Hova utazik? Sétál-e a Holdon? Mászhat-e hegyet a Marson? Pihenni vagy dolgozni fog a világűrben? |
Milyen élményekről számol majd be 50 év múlva egy űrturista? Hova utazik? Sétál-e a Holdon? Mászhat-e hegyet a Marson? Pihenni vagy dolgozni fog a világűrben? |
Novemberben is folytatódik keddi előadás-sorozatunk. A decemberi előadásokat teljes egészében a Marsnak szenteljük, vagyis ez a Mars hónapja lesz a Polarisban! |
Az őszi észlelőhétvége után újra visszatérünk a Mátrába két csodálatosan derült éjszaka reményében. A résztvevők december 7-9. között megismerkedhetnek a téli égbolt látnivalóival, a tapasztalt észlelők pedig Ágasvárról folytathatják észlelési programjaikat. |
A Polaris szakköre útnak indult annak reményében, hogy Ágasváron fényszenyezéstől mentes, csodálatos égbolt fogadjon minket. A pesti égbolt látványhoz szokottaknak óriási élményben lehetett részük, a Tejút horizonttól horizontig hömpölygött… |
Hagyományainkhoz híven már az októberi Meteorral kiküldtük az MCSE-tagság megújításához szükséges csekkeket. A tagdíj összege 2008-ra is 5800 Ft lesz, tagjaink illetményként kapják a Meteort és a Csillagászati évkönyvet, díjtalanul látogathatják a Polaris Csillagvizsgáló programjait és számos kedvezményt vehetnek igénybe. |
Október 26-28. között ismét Nagytávcsöves- CCD-s Találkozó (BANACAT) lesz a Bajai Obszervatóriumban. A találkozó jubileumi, hiszen tíz évvel ezelőtt indult útjára a nagysikerű bajai rendezvénysorozat. |
A Magyar Csillagászati Egyesület és a Természet Világa szerkesztősége Magyarok a csillagokért címmel pályázatot hirdet középiskolás fiataloknak. |
Október 13-án a III. Nyúli Starparty-ra várja amatőrcsillagász barátait Szitkay Gábor tagtársunk. A nyúli csillagparti fő eseménye a 40,6 cm-es Odyssey III, hazánk egyik leghatékonyabb amatőrtávcsövének avatása lesz. |
Idén másod ízben rendezték meg "Kutatók éjszakája" elnevezésű, Európa-szerte meghirdetett tudományos ismeretterjesztő program. |
Ötven évvel ezelőtt, 1957. október 4-én bocsátották fel a Szovjetunióból az első mesterséges holdat, a Szputnyik-1-et. Az űrkorszak, az űrkutatás eredményeivel, érdekességeivel foglalkozik a Polaris októberi előadás-sorozata. |
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi
Önkéntesek és hivatásos csillagászok egy csoportja összegyűlt, hogy közös erővel, a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket kihasználva megvizsgáljon 430 000 új, a Világegyetem különböző pontjain elszórtan található, egyelőre ismeretlen típusú galaxist. Különlegesen érdekes, hogy a tanulmányozott galaxisok közül mintegy 30 000 a morfológiáját tekintve legritkábbnak számító gyűrűs galaxisok csoportjába tartozik. Ezek a felfedezések a Japánban meghirdetett
2023 májusában, mindössze néhány nappal azután, hogy újraindultak az észlelések a LIGO-Virgo-KAGRA gravitációshullám-detektorok együttműködésében, a LIGO livingstone-i észlelőállomásának műszere egy feltehetőleg neutroncsillag és egy másik kompakt égitest ütközéséből származó gravitációs jelet érzékelt. A GW230529 számon katalogizált esemény különlegessége az, hogy az ütközésben résztvevő nagyobbik égitest a Napnál 2,5-4,5-szer nagyobb tömegű volt. Ilyen méretű kompakt égitestet