Kettőscsillag-észlelők találkozója a Polarisban
Április 21-én tartjuk a kettőscsillag-észlelők találkozóját a Polaris Csillagvizsgálóban. |
Április 21-én tartjuk a kettőscsillag-észlelők találkozóját a Polaris Csillagvizsgálóban. |
Idei távcsöves találkozónkat augusztus 16-20. között tartjuk Tarjánban. Mindenkit szeretettel várunk a négyéjszakás találkozón! (A programot folyamatosan frissítjük.) |
A tábor a csekély érdeklődés miatt elmarad. Az érdeklődőknek a Meteor 2012 Távcsöves Találkozót ajánljuk! |
Az alábbiakban közzé tesszük a 2010. évi SZJA 1%-felajánlások felhasználását bemutató adatokat. Köszönjük a támogatást! |
Egyesületünk 2012. évi közgyűlését április 14-én tartjuk a budapesti Klebelsberg Kultúrkúriában. |
Kulin György írása 1981-ben jelent meg, de csak 300 példányban, ezért igen kevesen ismerhetik. A cikk digitalizálásával csillagászati szakkörök indítását szeretnénk ösztönözni. |
Itt az adóbevallás időszaka. Kérjük, gondoljanak a Magyar Csillagászati Egyesületre is! Adószámunk: 19009162-2-43 |
Az V. Bátorligeti Messier-maraton a hosszú hétvégét kihasználva március 15-18. között. Sötét ég, jó társaság, életre szóló élmények! |
1996-ban léptem be az MCSE-be. Néhány év kihagyás után visszataláltam a csillagászathoz. Ugyanúgy lesem a postást, mint 17 évvel ezelőtt, 16 évesen. Várom, mikor hozza a Meteort. |
Februárban folytatódik a Kulin György Csillagászati Szabadegyetem. Szeretettel várjuk tagjainkat és az érdeklődőket keddenként 19 órakor a Polarisban! |
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi