Együttműködés csillagoségbolt-park létrehozására a Bodok-Baróti hegységben
Háromoldalú együttműködési megállapodást írtak alá 2014 október 16-án Sepsiszentgyörgyön azért, hogy csillagoségbolt-park jöhessen létre a Székelyföldön.
Háromoldalú együttműködési megállapodást írtak alá 2014 október 16-án Sepsiszentgyörgyön azért, hogy csillagoségbolt-park jöhessen létre a Székelyföldön.
Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló őszi-téli előadássorozatát keddenként tartjuk, a csillagászat és az űrkutatás aktuális eredményeiről, érdekességeiről.
Életének 94. évében elhunyt Ponori Thewrewk Aurél, az MCSE örökös tiszteletbeli elnöke, a TIT Uránia Csillagvizsgáló és a Budapesti Planetárium nyugalmazott igazgatója. Temetése október 21-én lesz Paloznakon.
Október 11-én (szombaton) 10 órakor felkeressük a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Tanulmánytárának műszerkiállítását.
Hozzon Ön is közelebb egy csillagot! A Magyar Csillagászati Egyesület hazánk legnagyobb, csillagászattal foglalkozó nonprofit szervezete, melynek célja az égbolt szépségeinek bemutatása. Bemutatóink, előadásaink nem csak esztétikai élményt, ritka égi látványosságok bemutatását jelentik, de jelentősen hozzájárul világképük formálásához is.
Október 12-i túránkon a Pesttől délre eső vidéket derítjük fel amatőrcsillagász szemmel. Dabason is vidékén keressük fel az érdekes csillagászati és kevésbé csillagászati helyeket.
A csillagos égbolt fényképezése napjaink egyik legizgalmasabb, szinte beláthatatlan távlatokat nyújtó elfoglaltság az amatőrcsillagászok körében. A Polarisban a téma iránt érdeklődő kezdők és haladók számára indítunk szakkört, amely személyes találkozási lehetőséget nyújt az asztofotográfia szerelmesei számára.
A csillagok izgalmas eseményekkel tarkított világa iránt érdeklődőket egri látogatásra invitáljuk 2014. október 4-én (szombaton). A találkozót az MCSE Változócsillag Szakcsoportja és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja szervezi.
Az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban előadássorozattal készülünk a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös magjára tervezett űrszondás leszállásra és mintavételezésre. Októberi sorozatunk előadói a téma kiváló hazai szakemberei.
Negyedik alkalommal rendezzük meg csillagásztalálkozónkat a miskolci Androméda Csillagvizsgáló Egyesület szervezésében, Miskolc mellett Szentléleken, a Turista Parkban: a IV. Szentléleki Észlelő Hétvégét.
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi
Önkéntesek és hivatásos csillagászok egy csoportja összegyűlt, hogy közös erővel, a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket kihasználva megvizsgáljon 430 000 új, a Világegyetem különböző pontjain elszórtan található, egyelőre ismeretlen típusú galaxist. Különlegesen érdekes, hogy a tanulmányozott galaxisok közül mintegy 30 000 a morfológiáját tekintve legritkábbnak számító gyűrűs galaxisok csoportjába tartozik. Ezek a felfedezések a Japánban meghirdetett