Visszavonhatatlanul itt a nyár, a legrövidebb éjszakák időszaka. Későn sötétedik, de azért bőven akad látnivaló. Kövessük nyomon a Vénusz fogyókúráját: bolygónővérünk egyre vékonyabb sarlót mutat. A telehold elvonultával figyeljük meg az M101 szupernóváját – ehhez már komolyabb távcső kell. A szolárgárfok kihelyezéséhez pedig nincs szükség semmilyen távcsőre. A bolygók járása...
A naptevékenység fokozódik! A következő napfoltmaximum felé tartva egyre több és több foltcsoportot észlelhetünk, H-alfában is egyre látványosabbak a jelenségek. Iskum József május 30-án is észlelte Napunkat, lássuk, mit látott, mit rajzolt, mit fényképezett, mit jegyzett le! R-szám meghatározás közben vettem észre a peremhez simulva a 3310-es monopolárt, a perem...
2011 után ismét szupernóva robbant az M101-ben. Az extragalaktikus vendégcsillag kis-közepes amatőrcsillagász távcsövekkel könnyen megfigyelhető – csak tudjuk, hol keressük szülőgalaxisát és benne a csillagrobbanást. Fidrich Róbert beszámolója: Május 20-án, szombat kora délelőtt, amikor épp sétálni voltunk a kisfiammal, jött egy üzenet Bartek Luca Svájcban élő magyar amatőrcsillagász ismerősömtől, hogy...
Május elején már rohamosan rövidülnek az éjszakák, egyre később sötétedik. Tavasz van, a tavasz a galaxisok évadja, ezúttal a Leo csillagvárosai között barangolunk. A bolygók járása Merkúr: Május 1-én alsó együttállásban van a Nappal. Megfigyelésre alkalmas helyzetbe 15-e után kerül, de ekkor is csak fél órával kel a Nap előtt....
Április 23-án este végre ismét látványos sarki fényben gyönyörködhettünk. A sarki fény ritka vendég egünkön, a valóban látványos, szabad szemmel is feltűnő északi fény pedig még ritkább. Hadházi Csaba, Hajdúhadház Az esti észlelés szünetében ránéztem a Space Weather oldalára és láttam sarkifény riasztás van Európára kiadva. Több se kellett, kivittem...
A tavaszi esték ragyogó égiteste a Vénusz, az Esthajnalcsillag, amely most esti “csillagként” szolgál. Ha alaposan szemügyre vesszük égi környezetét, egy csillagcsoportra leszünk figyelmesek nem messze a bolygótól, ez a Plejádok, vagyis a Fiastyúk. Az északi égbolt látványos és fényes nyílthalmazát sokan tévesztik össze a Kisgöncöllel. Valóban emlékeztet valamilyen szekérfélére,...
Áprilisra azt mondják bolond egy hónap, már ami az időjárást illeti. Reméljük nem lesz igaz a népi mondás, mert már a március is elég bolond volt, annál meg már nem kell változékonyabb április, helyette legyen sok derült éjszakánk! A bolygók járása Merkúr: A hónap döntő részében jól megfigyelhető napnyugta után...
Egyre gyakoribbak a földközeli kisbolygók – nem azért, mert elszaporodtak, hanem azért mert egyre hatékonyabbak a keresőprogramok, egyre több és több aszteroidát ismerünk. A 2023 DZ2 különös figyelmet kapott a médiában is, hiszen nagyjából a Föld-Hold távolság felénél “húzott el” bolygónk mellett 2023. március 25-én. Az eseményről Kocsis Antal töltött...
Az amatőrcsillagászok szeretnek panaszkodni a téli időjárásra (joggal), ám a mögöttünk levő február nem is sikerült olyan rosszul. Gondoljunk csak a C/2022 E3 (ZTF)-üstökösre, amely jött, látott és meggyőzött mindenkit arról, hogy üstököst észlelni jó, még ha nem is hozta a média által beharangozott formáját. Március látványos és valódi bolygóegyüttállással...
Hetek óta mindenki a C/2022 E3 (ZTF)-üstököst szeretné látni, erre azonban a rengeteg borult idő kevés lehetőséget ad. Szabad szemmel nem, de kisebb távcsővel már/még megfigyelhető február folyamán, amint északról dél felé vándorolva átszeli égboltunkat. Ne feledkezzünk meg a bolygókról és az ilyenkor már látható állatövi fényről (utóbbi csak tökéletes,...
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum