Egy hét a csillagok alatt Az “Egy hét a csillagok alatt” című országos kezdeményezés célja, hogy minél többekhez jusson el a csillagos égbolt megfigyelésének élménye. ⭐ Idén az MCSE Esztergomi Helyi Csoport, a Regiomontanus Csillagászati Klub illetve a Dorogi Csillagász Kör közreműködésével Esztergomban is lesz lehetőség csillaglesre. 🌙 📌 Folyamatos...
November 11-én (hétfőn) ritka természeti jelenségnek lehetünk szemtanúi (amennyiben az időjárás is úgy akarja). A Naprendszer legbelső bolygója áthalad a napkorong előtt. A Merkúr ugyan évente háromszor is “lekőrözi” Földünket, az átvonuások ennél lényegesen ritkábbak. A két égitest keringési síkja ugyanis kissé eltér, így legtöbbször a napkorong altt vagy fellett...
Minden év novemberében hagyományosan megrendezzük Csillagászati Hónap című előadássorozatunkat. Az utóbbi években – lehetőségeinkhez mérten – az interneten is közvetítettük, illetve rögzítettük ezeket az eseményeket.
1963 óta folyamatosan működik csillagász szakkör esztergomban. A név időközben többször változott, de a lelkesedésünk töretlen.
A SOTE szakembereinek vezetésével szociológiai felmérés készül. Kedvelt hobbinkról, az amatőrcsillagászatról és az amatőrcsillagászokról is többet tudhatunk meg a felmérés segítségével.
Az 1963-ban létrejött dunaújvárosi csillagász szakkör kiválóan tevékenykedett az 1980-s évek végéig, majd rövid mélypont után, 1992-ben megalakult a Dunaújvárosi Szíriusz Csillagászati Szakkör. Az aktív tevékenységnek köszönhetően, 2001 március 23-tól a Magyar Csillagászati Egyesület helyi csoportjaként dolgozunk. 2006. 12. 08.-i csoportülésünkön vezetőváltás történt és a helyi csoport vezetését Horváth Zsolt...
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
