Az MCSE Kiskun Csoportja több szervezettel együttműködve távcsöves bemutatót szervez 2011. január 4.-én 8 órától
a jelenség végéig (kb. 11 óráig). A bemutató helyszínei a következők lesznek:
A rendezvény CSAK
DERÜLT IDŐBEN lesz megtartva, mivel a felhőkön sajnos még a távcsöveink sem
látnak át. A program részletei iránt érdeklődni, az esemény előtt, a
76/50-50-75-ös közben pedig, a 30/9-311-899-es számon lehet.
A részleges napfogyatkozásról az alábbiakban közreadunk, néhány érdekességet…
A következő rendezvényünk 2010. november 12.-én 18 órakor kerrül megrendezésre Kiskőrösön, a Petőfi Sándor Művelődési Központban. A hagyományos őszi rendezvénynek számító kiskőrösi programon az idén Orgel Csilla geológus hallgató tart előadást, "Közelítés a Hold felé" címmel, melyet természetesen távcsöves bemutató kísér (derült idő esetén!!!). Az alábbiakban íme a program beharangozó plakátja:
A Kecskeméti Planetárium és az MCSE Kiskuncsoport is csatlakozott idén a
kutatók éjszakája rendezvényhez.
Szeptember 24.-én két helyszínen is lesz távcsöves bemutatás, a
Planetáriumnál és a GAMF-on.
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum