Romhányi Attila csillagászati cikkei a Dunaferr c. hetilapban | MCSE

Romhányi Attila csillagászati cikkei a Dunaferr c. hetilapban

Szembenállásban a Jupiter

Augusztus végén, a késő esti órákban biztosan sokaknak feltűnt a délkeleti égbolt alján „kúszó” Jupiter bolygó, amely planéta nyugodt, pislogás mentes fényével kiemelkedett a környező égitestek közül. bővebben →
Kategória: Romhányi Attila csillagászati cikkei a Dunaferr c. hetilapban | Megjegyzés írása

Bolygósorakozó

A meleg júliusi és augusztusi estéken az égi csodák folyton változó sorában lehet részünk, ha derült égbolt esetén olyan helyszínt keresünk, ahonnét áttekinthető a nyugati látóhatár feletti égbolt. Legutóbb az ezredforduló körüli években láthattunk több bolygót az esti égen, de most mintegy 50 fok hosszúságú láncban akár négyet is megszámlálhatunk. bővebben →
Kategória: Romhányi Attila csillagászati cikkei a Dunaferr c. hetilapban | Megjegyzés írása

Ébredés a minimumból

A közelmúltban a kutatók között is eltérő vélemények alakultak ki a Nap inaktivitásával kapcsolatban, ugyanis 2008 elejétől egy igen mély naptevékenységi minimumban voltunk. bővebben →
Kategória: Romhányi Attila csillagászati cikkei a Dunaferr c. hetilapban | Megjegyzés írása

Bolygók az áprilisi égen

A borongós áprilisi estéken többnyire lemaradunk a csillagos égbolt látványáról, ám várhatóan akad néhány derült éjszaka, amikor érdemes megfigyelni az égbolt vándorait. bővebben →
Kategória: Romhányi Attila csillagászati cikkei a Dunaferr c. hetilapban | Megjegyzés írása

Kaszáscsillag

A februárvégi esték egyik legfeltűnőbb és talán legszebb csillagalakzata a 20:30 körül delelő Kaszáscsillag, vagy Orion csillagkép, amelynek három övcsillagán – Kaszások – akaratlanul is megpihen az ember égre vetett pillantása. bővebben →
Kategória: Romhányi Attila csillagászati cikkei a Dunaferr c. hetilapban | Megjegyzés írása

Karácsony Havában

A késő őszi estéken már feltűnt keleten a Fagyhozócsillag, közismert nevén Fiastyúk, amelyet hazánk egyes tájegységein Dérhagyó, Pünkösd csillaga, Csibés-tyúk és még számos elnevezéssel illettek. bővebben →
Kategória: Romhányi Attila csillagászati cikkei a Dunaferr c. hetilapban | Megjegyzés írása

A Szeplőtelen Nap

Kereken négyszáz éve annak, hogy Galileo Galilei elsőként szemlélte távcsövével a látóhatár felett vöröslő Napot, és azon sötétlő foltokat látott. Ezzel felfedezte a napfoltokat, amelyek napkorongon történő lassú átvonulásából, majd a korong túlsó peremén történő visszatéréséből arra következtetett, hogy központi csillagunk tengelyforgási ideje egy hónap (pontosan: 25,4 nap).  Igaz, hogy korábban a Kínai csillagászok szabad szemmel is láttak a Napunkon sötét foltokat, ám ezeket még Galilei korában is mereven tagadta a vallás, mivel a Napot akkor még szeplőtelennek, a legnagyobb tisztaságúnak tekintették. bővebben →
Kategória: Romhányi Attila csillagászati cikkei a Dunaferr c. hetilapban | Megjegyzés írása

Eltűnt a Szaturnusz Gyűrűje

Az ókorban öt szabad szemmel látható bolygót ismertek, amelyek közül a Szaturnusz volt a legtávolabbi Planéta. Távcső híján, e feltűnő bolygó ékességét (gyűrűjét) akkor még nem ismerhették, ennek ellenére – többi bolygótársával együtt – nagy jelentősége volt az emberek életében (a Rómaiak a vetés és vetőmag istenének tartották, míg a görög mitológiában Titánnal és Kronosszal azonosították). bővebben →
Kategória: Romhányi Attila csillagászati cikkei a Dunaferr c. hetilapban | Megjegyzés írása

Mars őrület

A fenti cím természetesen nem a Mars-kutatásra vonatkozik, hanem sokkal inkább arra a netes lánclevél őrületre, amely a nyár utolsó hónapja felé közeledve ismét elárasztja a postafiókokat. Mindez, a 2003-as Mars-közelség óta évente ismétlődődik és a holdméretű Marsról szóló elektronikus kacsának (Hoax) ma is sokan bedőlnek. Az egészet nevezhetnénk tréfás álhírnek, ám ebben az a legszomorúbb, hogy egyesek meg sem győződnek a hír csillagászati voltáról és azonnal tíz felé küldik áltudományos értesüléseiket. bővebben →
Kategória: Romhányi Attila csillagászati cikkei a Dunaferr c. hetilapban | Megjegyzés írása

Égi Csodák

A mindennapok problémáival küzdő városi ember általában elveszti érdeklődését a folyton változó csillagos égbolt iránt, mivel éjszakáit ég felé törő fényáradatban, egy fénybúra rabságában éli, amely elmossa a halvány csillagfényt a derengő Tejúttal együtt. A késő este városba hazatérők már messziről felismerik annak fényét, amely abból ered, hogy a világítótestek nem csak az úttestet, hanem a panelépületeket és az eget is bevilágítják. A légkörben lebegő apró porszemcsék a párával együtt fénylenek, amely fénysapkán keresztül csak a ragyogó csillagfény képes áttörni. Mindezt összességében fényszennyezésnek nevezzük, ami korunk egyik nagy rákfenéje, mert nem csak a szabadon élő állatok létét és költőhelyeit, de mint utóbb kiderült, még az egészségünket is befolyásolja. A megoldás sürgető, amelyre már történtek komolyabb lépések és az újabb lakóterületeket már megfelelő lámpatestekkel fogják ellátni. bővebben →
Kategória: Romhányi Attila csillagászati cikkei a Dunaferr c. hetilapban | Megjegyzés írása


A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close