A bolygók láthatósága
A szabad szemmel látható bolygók közül legnehezebb megfigyelni a Merkúrt, ami abból ered, hogy napkörüli keringési idejének javát a Nap fényözönében tölti és többnyire a látóhatár közelében tartózkodik.
Category: Romhányi Attila csillagászati cikkei a Dunaferr c. hetilapban
A márciusi égbolt
A lassan melegedő márciusi estéken több szempontból is érdemes megfigyelni a nyugati égbolt környékét, ahol jelenleg még feltűnően ragyog a Vénusz bolygó, ám horizontfeletti magassága napról-napra rohamosan csökken. Az e hó 20-án – 11 óra 44-kor – bekövetkező tavaszi napéjegyenlőség estéjén, még látható Esthajnalcsillagunk a nyugati látóhatár felett, ám 27-én eltűnik a lenyugvó Nap ragyogásában, mivel központi csillagunk (a Nap) és bolygónk közé érkezik (alsóegyüttállás).
A hónap bolygója
A
Csillagászat Nemzetközi Évének első hónapjába léptünk, amikor is az esti égbolt
legszebb látványossága a Vénusz bolygó, amely égitestet elődeink
Esthajnalcsillag névvel illettek. Ismert még a vacsoracsillag elnevezése, ám e
tündöklő planéta eredeti, pontosabban csillagászati nevét, a szerelem és a
szépség római istenéről kapta.
A Csillagászat Nemzetközi Éve
A csillagászati
tudományok és a fizika terén, kiemelkedő programsorozatot ígér a jövő év a diákok
számára, ugyanis 2009-ben lesz pontosan 400 éve, hogy Galileo Galilei az égboltra
irányította sajátkészítésű – Galilei féle – távcsövét és közreadta
korszakalkotó felfedezéseit. Mindez
hatalmas lépésnek számít az asztronómia tudományában, ám arról sem szabad
megfeledkeznünk, hogy ugyancsak jövőre lesz 400 éve annak, hogy 1609-ben megjelent
Johannes Kepler munkája, amelyben kidolgozta a bolygók mozgását ismertető két első
törvényét. A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), és több ország közbenjárására
az ENSZ 2009-et a Csillagászat Nemzetközi Évének nyilvánította (International
Year of Astronomy, IYA). A program szakmai megvalósításért a (IAU) felel és együttműködik
az ESO-val, (European Organisation for Astronomical Research in the Southern
Hemisphere).
tudományok és a fizika terén, kiemelkedő programsorozatot ígér a jövő év a diákok
számára, ugyanis 2009-ben lesz pontosan 400 éve, hogy Galileo Galilei az égboltra
irányította sajátkészítésű – Galilei féle – távcsövét és közreadta
korszakalkotó felfedezéseit. Mindez
hatalmas lépésnek számít az asztronómia tudományában, ám arról sem szabad
megfeledkeznünk, hogy ugyancsak jövőre lesz 400 éve annak, hogy 1609-ben megjelent
Johannes Kepler munkája, amelyben kidolgozta a bolygók mozgását ismertető két első
törvényét. A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), és több ország közbenjárására
az ENSZ 2009-et a Csillagászat Nemzetközi Évének nyilvánította (International
Year of Astronomy, IYA). A program szakmai megvalósításért a (IAU) felel és együttműködik
az ESO-val, (European Organisation for Astronomical Research in the Southern
Hemisphere).
Az őszi égbolt szépsége
Égi kísérőnk a Hold, október 21-én az utolsó negyed
fázisába lép és ezzel a holdvilágos estéket felváltja, az ugyancsak sétára
csábító csillagos égbolt. A csípős idő ellenére kimerészkedők sok látnivalóban
gyönyörködhetnek, egészen a 29-én bekövetkező újholdig, sőt, még két-három
nappal tovább is, amíg az esti égen napról-napra dagadó holdsarló fénye el nem
„mossa” a halvány csillagfényt.
Gránátcsillag
Közös csillagot általában a
szerelmesek választanak, ám mivel elmondhatom, hogy átvitt értelemben az égbolt
szerelmese vagyok, ezért vagy egy tucat ragyogó csillaggal „bigámiában” élek és
közülük is kiemelkedik az északi égbolt Cepheus csillagképében fellelhető legvörösebb
égitest.
Augusztusi fogyatkozások
A nyár utolsó hónapja két csillagászati jelenség miatt is érdekes, ugyanis elsején egy részleges napfogyatkozást láthatunk, míg 16-án egy sokkal látványosabb részleges holdfogyatkozásban gyönyörködhetünk.
Égi tünemény
Lassan két éve, hogy az Intercisa Múzeum kapcsolatba lépett a Dunaújvárosi Amatőrcsillagász Egyesülettel – DACSE – és a közös összefogás eredményeként az amatőrcsillagászok távcsöves bemutatókkal gazdagították a múzeum kiemelkedő rendezvényeit. E kapcsolat új fordulóponthoz érkezett 2008. május 9-én, amikor a múzeumban megnyílt a „Földiekkel játszó égi tünemény” c. csillagászati kiállítás.
Múzeumok éjszakája Dunaújvárosban
A nyár első hónapja világszerte gazdag vallási és világi ünnepekben, amelyek mindegyike a nyári napfordulóhoz kötődik. Földünk 2008. június 21-én (szombaton) 01:59-kor érkezik e nevezetes csillagászati pozícióba, amikor forgástengelye pontosan a Nap irányába dől, amely égitest ekkor fog a legmagasabban delelni. Sárgolyónkon évente jún. 21-én, vagy 22-én következik be a nyári napforduló, ami arról nevezetes, hogy ekkor hazánkban is megrendezik a Múzeumok Éjszakája c. kulturális programot.
