Boromisza Ferenc beszámolója a 2011-es Kiskun táborról
bátorságot, hogy leírják élményeiket, tapasztalataikat a 2011-es
Kiskun-Neptunusz észlelőtáborról. Az alábbiakban közreadjuk az egyik legbátrabb
tagtársunk beszámolóját:
írta: Rab Attila,
helyszín: 6000 Kecskemét
Dátum: 2011. január 25.
Idő: hajnali 1:45-2:45 U T: 0:45-1:45
Nyugodtság: 6 – lassú hullámzás
Átlátszóság: 3,5 – hideg, csendes idő
Műszer: 102/1000 Skywatcher akromatikus refraktor
Mechanika: SW Autotrack
Okulárok: 25mm, 20, 10, 7.5, 6.5, 6 Plössl, Barlow
2X
Színszűrő: sárga (alkalmanként használtam az egyszerű,
kisméretű kráterek megfigyelésére)Leghasznosabb nagyítások: 133x – 7,5mm; 153x – 6,5mm;
166x – 6mm okulárokkal
Leírás:
Eredetileg a Szaturnuszt akartam észlelni, de a légköri
hullámzás miatt nem kaptam jó
képet, így belevetettem magam a Hold
látványosságaiba. Szabad szemmel nagyon szépen
látszott, ahogy a Hold, a
Szaturnusz és a Spica (Szűz csillagkép alfa Virgo) szabályos
háromszög alakban
(egymástól kb. 120 fokos szöget bezárva) látszik az égen. Holdhalót
nem
láttam.
Leírásomat igyekszem szemléletesebbé tenni a Google Moon
programból kiemelt akkori
fényviszonyokhoz igazított képeivel.
Gyere el, ha már tapasztalt amatőrcsillagász vagy, mert itt ideális körülmények várnak (800 m magas, minimális fényszennyezés, tiszta idő esetén rendkívül jó átlátszóság) észlelési szempontból, nagyon sok a csillagászati és más természettudományos látnivaló, mesés a környezet
A tábor további részletei az alábbiakban olvashatók…Fülöpszálláson is fogyatkoztassuk a Holdat 🙂
Teljes holdfogyatkozás lesz megfigyelhető Európából, Afrikából és
Ázsiából, melynek teljessége alatt a Hold átvonul a földárnyék
legbelsején is – igen változatos színeket és fényviszonyokat produkálva
ezzel a fogyatkozás teljes időtartama alatt.
Magyarországról
nézve már részlegesen fogyatkozott Hold fog felkelni, a teljes fázis
21:22-kor kezdődik, és 23:02 után ér véget. A részleges fázis vége
0:02-kor következik be, a félárnyék utolsó része 1:01-kor vonul le a
Holdról.
A részletes program itt olvasható…
Egy nemrégiben megjelent tanulmány valószínűsíti, hogy minden tizenkettedik csillag elnyelhetett egyet a körülötte keringő bolygók közül. Korábbi kutatások kimutatták, hogy vannak olyan csillagok, amelyek szokatlanul sok nehéz elemet, például a Földhöz hasonló kőzetbolygókban is fellelhető vasat tartalmaznak. Egyéb bizonyítékok mellett a tudósok ebből arra következtettek, hogy az ilyen csillagok valószínűleg bekebeleztek néhány körülöttük keringő bolygót,
A kora tavaszi időszak különösen alkalmas a Hold megfigyelésére. A kora esti órákban magasan jár égi kísérőnk. Akinek kedve, türelme van, akár fel is térképezheti. Molnár Attila, Budapest Régi vágyam egy Hold-térkép rajzolása, ami olyan, mint ahogy én képzelem el. A 19-én készült képeim közül kiválasztottam egyet, és próbaként készítettem egy verziót. Amint lesz időm
Csillagászok egy csoportja a nemrégiben megörökítette, amint egy közeli fekete lyuk szétszaggat, majd bekebelez egy közelébe kerülő csillagot. A felfedezés különleges jelentőséggel bír, ugyanis amellett, hogy egyszeri és megismételhetetlen eseményről van szó, a mostani egy igencsak közeli fekete lyukkal történt meg, így vizsgálatával az eddigieknél teljesebb képet kaphatunk az ott zajló fizikai folyamatokról. A csillag
A csillagok keletkezésének bonyolult folyamata és a fiatal csillagok környezetének vizsgálata a csillagászat legnépszerűbb és éppen ezért leginkább kutatott területei közé tartozik, azonban még napjainkban is számos rejtélyt, megválaszolatlan kérdést tartogat. Ezeket a kérdéseket igyekeznek a kutatók megválaszolni a minden eddiginél részletesebb felvételeket készítő James Webb-űrtávcső segítségével. Az űrtávcső fedélzetén lévő közeli infravörös kamera (NIRCam,
A NASA Juno űrszondája megvizsgálta az elektromosan töltött oxigén- és hidrogénmolekulákat a Jupiter lehetséges élet szempontjából legérdekesebb holdja, az Europa légkörében. Egy új tanulmány szerint ezek a megfigyelések fontos adatokat szolgáltatnak a felszín alatti óceán oxigénellátottságáról. „Ezek az eredmények közvetlenül utalnak az Europa lehetséges lakhatóságára.” – mondta a Juno-küldetés vezető kutatója, Scott Bolton (SwRI), a