2002. év archívuma | MCSE

2002. év archívuma

2002. december – Mi is az a fényszennyezés?

A csillagászat és a természetvédelem egy közös problémája az ún. fényszennyezés jelensége. A legtöbben azonban nagyon csodálkoznak, amikor a távcsöves bemutatók kapcsán szóba kerül ez a kifejezés. Különösen sújtja ez a Polarishoz hasonló népszerűsítő intézményeket, hiszen egy nagyközönség előtt is nyitvatartó csillagvizsgáló nem bújhat el a városok fényeitől távoli telephelyre. Így a Polaris is csak azt a keveset tudja megmutatni az égboltból, amit a lámpák fénye meghagy a számunkra. Alábbi cikkünkben azt szeretnénk "megvilágítani", hogy mit is jelent ez a rejtélyes fogalom: fényszennyezés. bővebben →
Kategória: 2002. év archívuma | Megjegyzés írása

2002. november – Jupiter holdak kölcsönös jelenségei

Minden hatodik évben a Föld és a Nap keresztezi a Jupiter holdjainak pályasíkját. Ha a Föld metszi, akkor a holdak kölcsönös okkultációit, ha a Nap, akkor kölcsönös fogyatkozásaikat figyelhetjük meg. Ezek az események még kis távcsőben is látványosak. Általában néhány percig tartanak, de egyes események időtartama meghaladhatja az egy órát is. Szabó Sándor cikke alapján bővebben →
Kategória: 2002. év archívuma | Megjegyzés írása

2002. október – Negyed százada a világűrben a Voyager-ikrek

25 évvel ezelőtt, 1977. augusztus 20-án indult a külső bolygók felé a történelem eddigi legsikeresebb űrszondája, a Voyager-2. Feladata a 16 nappal később indított Voyager-1-gyel együtt a Jupiter és a Szaturnusz megközelítése volt. A Voyager-2 az Uránuszt és a Neptunuszt is elérte, ezzel végrehajtva a négy gázbolygó meglátogatásával járó, az ún. Nagy Utazás (Grandest Tour) névvel megjelölt programot. bővebben →
Kategória: 2002. év archívuma | Megjegyzés írása

2002. szeptember – Clementine — 8 évvel ezelőtt a Hold körül

1994-ben szonda indult égi kísérőnk, és egyben a hozzánk legközelebbi földtípusú égitest, a Hold tanulmányozására. A mindössze 225 kg tömegű, Clementine névre keresztelt űrjármű több mint 20 évnyi szünet után — az 1972-ben véget ért emberes Hold-expedíciók óta — az első vállakozás volt, melynek kifejezett célja a Hold kutatása volt. A Galileo-szonda, útban a Jupiter felé — mintegy "melléktermékként" — 1990-ben és 1992-ben készített ugyan néhány felvételt a Hold mellett elrepülve, e képek mennyisége és felbontóképessége azonban össze sem hasonlítható a Clementine eredményeivel. bővebben →
Kategória: 2002. év archívuma | Megjegyzés írása

2002. augusztus – A hullócsillagok éjszakája

Ha augusztus, akkor Perseidák, és hullócsillagok — goldolják a legtöbben. Valóban, a nyár utolsó hónapjában az éjszakai égbolt meteoroktól fényes. A nyári meteorzáporokról sokan tudnak — de a legtöbben azt gondolják, hogy máskor alig lehet hullócsillagokat látni, holott az ősz és a tél legalább ennyi, sőt gyakran még több meteorral szolgál! Az augusztusi meleg éjszakák azonban valóban kitűnő lehetőséget kínálnak az égbolt tnulmányozására, hiszen a kellemes, enyhe éjjel a nyári csillagképek, és a Tejút fénylő sávja mellett váratlanul felvillanó hullócsillagok teszik változatossá az éjszakákat. Megfigyelésükre a legjobb lehetőség a nyaraláskor adódik — ekkor ugyanis általában vidékre, zavaró fényektől mentes helyre utazunk. bővebben →
Kategória: 2002. év archívuma | Megjegyzés írása

2002. július – Az esti ég leglátványosabb égitestje: a Vénusz

A napnyugtát követően, a koraesti órákban a nyugati égbolton feltűnő Naprendszerünk második bolygója a Vénusz. A látványos, égi helyzetét napról-napra változtató égitestre már elődeink is felfigyeltek. Mivel Nap körül a Földtől bejebb kering, egyszer az esti a Naptól keleti irányban, míg ezt követően a hajnali órákban attól nyugatra látható. Emiatt az égbolt megismerésének hőskorában sokáig két külön bolygóként tartották számon. A csillagászat fejlődésével bebizonyosodott, hogy egyetlen égitestről van szó. A magyar népnyelvben meghonosodó Esthajnalcsillag elnevezés is erre utal. bővebben →
Kategória: 2002. év archívuma | Megjegyzés írása

2002. június – Szokatlan haló-jelenségek az égbolton

Gyakran látható a Nap és a Hold körül egy 22° sugarú haló, amikor cirruszfelhők uralják az eget. Ezt az ismerős gyűrűt — amelyet a felhők jégkristályain való fénytörések és visszaverődések okoznak —, 22°-os halónak (glóriának, vagy más néven fénykoszorúnak) nevezünk. Ritkán egy még nagyobb, 46° sugarú fénygyűrű is részben látható (én magam is csak kétszer láttam feltűnni ennek az élénkebb részeit). Ennél is ritkábbak a szokatlan sugarú halók. bővebben →
Kategória: 2002. év archívuma | Megjegyzés írása

2002. május – Delta Scorpii — a Skorpió alfája?

E havi témánk a május 25-i változós találkozó szelleméhez hűen egy látványos változócsillagra összpontosít, noha változásait csak hetek, hónapok alatt vehetjük észre. Mégis, az utóbbi évek egyik legnagyobb szenzációja a csillag, így érdemes egy kicsit részletesebben megismerkedni a szabad szemmel is feltűnő delta Scorpii-vel. bővebben →
Kategória: 2002. év archívuma | Megjegyzés írása

2002. április – Bolygók sorakozó!

Idén tavasszal látványos égi randevúkra kerül sor. Április közepétől egyszerre öt bolygónk is megfigyelhető lesz az esti órákban a nyugati égbolton, melyek szinte egy egyenes mentén látszanak majd felsorakozni. bővebben →
Kategória: 2002. év archívuma | Megjegyzés írása

2002. március – Konkoly Thege Miklós bolygómegfigyelései

Az MCSE Bolygós Szakcsoportjának március 9-i országos találkozójának is a Polaris Csillagvizsgáló ad otthont. A hazai amatőr bolygóészlelések közel fele itt készül, így a téma mondhatni "otthon van" falaink között. bővebben →
Kategória: 2002. év archívuma | Megjegyzés írása