2003. év archívuma | MCSE

2003. év archívuma

2003. december – Európa a Marson

A Mars Express és a Beagle-2 az első két európai marsszonda. A program keretében a Mars Express bolygókörüli pályáról végez kutatást, míg a Beagle-2 leszáll a felszínre, sőt egy méter mélyen bele is fúr. Az utóbbi évek asztrobiológiai forradalma óta ez az első leszállóegység a Marson, ami a lehetséges életkörülményeket vizsgálja. Az elmúlt évek eredményei látszanak a kutatási módszerekben is: mindkét berendezés külön figyelmet fordít a felszín alatti régióra. bővebben →
Kategória: 2003. év archívuma | Megjegyzés írása

2003. november – Az első kínai űrhajós

Egy Hosszú Menetelés 2F típusú hordozórakétán indult a Jiuquan Űrközpontból október 15-én 1UT körül az első kínai emberes űrhajó. Fedélzetén a 38 éves Jang Li-Vej vadászpilóta alezredessel a Sencsou 5 (szó szerinti fordításban Mennyei Hajó) űrhajó 21 óra alatt 14 keringést végzett a Föld körül. Kezdeti pályája elliptikus volt, földtávolsága 195 és 340 km közötti, majd 335 km magas körpályára állt. A program végeztével 22:23 UT-kor szállt le, mindössze 4,8 km-re a tervezett helyszíntől, Belső-Mon-góliában, Kína északi részén. Jang Li-Vej saját erőből mászott ki az űrhajóból, ami nem is meglepő, hiszen csak rövid időt töltött súlytalanságban. A tajkonauta — ez a szó az asztronauta, ill. a kozmonauta kínai megfelelője — állítólag késsel és pisztollyal is fel volt szerelve, hátha egy vadállat "üdvözli" először a mongol pusztában... bővebben →
Kategória: 2003. év archívuma | Megjegyzés írása

2003. október – Európa a Holdra (is) megy

2003. szeptember 28-án, magyar idő szerint 1:15-kor startolt a SMART-1, az első európai holdszonda. A 366,5 kg-os, 1 m3 térfogatú, nyitott napelemtáblákkal 14 m átmérőjű berendezést egy Ariane-5 hordozórakéta állította 7021 és 42384 km közötti magasságú földkörüli pályára. Bár az űreszköz "egyszerű" holdszondának is tekinthető, valójában technológiai kísérlet, és az ESA úgynevezett Arrow programjába tartozik. Az ennek keretében startoló szondák olyan "nyilvesszők", amelyek egy-egy új területen érnek el úttörő eredményeket. Ugyanakkor a SMART-1 100 millió eurós összköltségével az európai típusú kisebb-olcsóbb-jobb project része. Erre utal neve is: Small Missions for Advanced Research and Technology, azaz kis küldetések modern kutatási célokkal és csúcstechnológiával. bővebben →
Kategória: 2003. év archívuma | Megjegyzés írása

2003. szeptember – A Mars éjszakája? A Mars hónapja!

Az augusztus 27-i történelmi Mars-közelség csillagvizsgálónk életében is történelmi eseménnyé vált, hiszen A Mars éjszakája elnevezésű, hajnalig tartó rendkívüli nyitva tartásunkat rendkívüli érdeklődés kísérte. Már augusztus elejétől érezhető volt, hogy "valami történik", hiszen érezhetően megszaporodtak látogatóink. Augusztus 12-e jelentette az első figyelmeztetést, hiszen ezen az estén több mint száz látogatónk volt, akik elsősorban a Perseidák meteorrajra voltak kíváncsiak. A főváros fényszennyezése és a telehold ellenére sikerült néhány meteort megpillantaniuk, azonban a sláger már az ekkor is rendkívül feltűnő Mars volt. bővebben →
Kategória: 2003. év archívuma | Megjegyzés írása

2003. augusztus – A Mars nagy napjai

Ebben az évben már számos égi esemény élményével lehettünk gazdagabbak. Május nem véletlenül lett a csillagászat hónapja. Részesei lehettünk egy ritka Merkúr-átvonulásnak, részben megfigyelhettünk egy teljes holdfogyatkozást, és a hónap végén egy részleges napfogyatkozásnak köszönhetően. Az év hátralévő részében az égi jelenségek között a Mars idei földközelsége a legérdekesebb esemény. bővebben →
Kategória: 2003. év archívuma | Megjegyzés írása

2003. július – Füstkarika az égen

A Lant csillagkép népszerű planetáris ködje Lyra gyűrűsköd néven ismert. Gyakran mutatjuk be a Polaris Csillagvizsgálóba látogató érdeklődőknek ezt a kicsinek tűnő, szürke füstkarikát. Mint oly sokszor az életben, a látszat itt is csal — a kis köd nem érdemtelen a figyelemre! Ismerkedjünk hát meg behatóbban a Gyűrűs-köd történetével... bővebben →
Kategória: 2003. év archívuma | Megjegyzés írása

2003. június – A Polaris napórája

A Polaris Csillagvizsgálóban májusban avattuk a terasz falán látható napórát — ami Marton Géza alkotása. Az alábbiakban bemutatjuk a Polaris új napóráját, majd Géza napórás előadásának szerkesztett változatán keresztül mutatjuk be a napórák működését. bővebben →
Kategória: 2003. év archívuma | Megjegyzés írása

2003. május – A Csillagászat hónapja

A Merkúr átvonulása a Nap előtt május 7-én Meghatározó csillagászati élményem volt 1986. november 13-a, a legutolsó Magyarországról látszó Merkúr-átvonulás. Abban az évben volt részünk egy teljes holdfogyatkozásban, tavasszal látszottak a jupiterholdak kölcsönös fogyatkozásai és a Halley-üstökös is, mégis ritkaságánál fogva máig tartó élmény az a késo őszi ködös hajnal. Käsz László barátommal Bóly határába, egy kisebb dombtetőre bicikliztünk ki, hátunkon a két távcsővel kisbolygó fedést elcsípni és fotózni, majd vártuk a napfelkeltét. Hazánkból már csak a bolygó kilépését lehetett […]
Kategória: 2003. év archívuma | Megjegyzés írása

2003. április – Merkúr — egy alig ismert világ

Az áprilisi hónap témája a Merkúr, amely az említett időszakban este látható a nyugati látóhatár felett. Helyzete távcsöves megfigyelésre igen kedvező: április 16-án van legnagyobb keleti kitérésben, 20°-ra a Naptól. Az alábbiakban a Merkúr felszíni formációit mutatjuk be a Mariner-szondák felvételei alapján. bővebben →
Kategória: 2003. év archívuma | Megjegyzés írása

2003. március – Charles Messier

Charles Messier A XVIII. század második fele a távcsöves megfigyelők nagy korszaka volt. Jelentős tudósok, mint pl. Edmond Halley, Olaf Roemer, Johannes Hevelius ismeretei már megalapozták a korszak megfigyelőinek munkáját, és a műszertechnika is fejlődésben volt. Feltűntek az ún. akromatikus távcsövek, és elkezdődött a tükrös műszerek első nagy korszaka is, William Herschelnek köszönhetően. Ennek a kornak volt az egyik legkiemelkedőbb személyisége a francia Charles Messier. bővebben →
Kategória: 2003. év archívuma | Megjegyzés írása