Category: 2003. év archívuma

2003. december – Európa a Marson

A Mars Express és a Beagle-2 az első két európai marsszonda. A program keretében a Mars Express
bolygókörüli pályáról végez kutatást, míg a Beagle-2 leszáll a felszínre, sőt egy méter mélyen
bele is fúr. Az utóbbi évek asztrobiológiai forradalma óta ez az első leszállóegység a Marson,
ami a lehetséges életkörülményeket vizsgálja. Az elmúlt évek eredményei látszanak a kutatási
módszerekben is: mindkét berendezés külön figyelmet fordít a felszín alatti régióra.

2003. november – Az első kínai űrhajós

Egy Hosszú Menetelés 2F típusú hordozórakétán indult a Jiuquan Űrközpontból
október 15-én 1UT körül az első kínai emberes űrhajó. Fedélzetén a 38 éves
Jang Li-Vej vadászpilóta alezredessel a Sencsou 5 (szó szerinti fordításban
Mennyei Hajó) űrhajó 21 óra alatt 14 keringést végzett a Föld körül. Kezdeti
pályája elliptikus volt, földtávolsága 195 és 340 km közötti, majd 335 km magas
körpályára állt. A program végeztével 22:23 UT-kor szállt le, mindössze 4,8
km-re a tervezett helyszíntől, Belső-Mon-góliában, Kína északi részén. Jang
Li-Vej saját erőből mászott ki az űrhajóból, ami nem is meglepő, hiszen csak
rövid időt töltött súlytalanságban. A tajkonauta — ez a szó az asztronauta, ill.
a kozmonauta kínai megfelelője — állítólag késsel és pisztollyal is fel volt
szerelve, hátha egy vadállat "üdvözli" először a mongol pusztában…

2003. október – Európa a Holdra (is) megy

2003. szeptember 28-án, magyar idő szerint 1:15-kor startolt a SMART-1, az első
európai holdszonda. A 366,5 kg-os, 1 m3 térfogatú, nyitott napelemtáblákkal
14 m átmérőjű berendezést egy Ariane-5 hordozórakéta állította 7021 és 42384 km közötti
magasságú földkörüli pályára. Bár az űreszköz "egyszerű" holdszondának is tekinthető,
valójában technológiai kísérlet, és az ESA úgynevezett Arrow programjába tartozik. Az
ennek keretében startoló szondák olyan "nyilvesszők", amelyek egy-egy új területen érnek
el úttörő eredményeket. Ugyanakkor a SMART-1 100 millió eurós összköltségével az európai
típusú kisebb-olcsóbb-jobb project része. Erre utal neve is:
Small Missions for Advanced Research and Technology, azaz kis küldetések modern
kutatási célokkal és csúcstechnológiával.

2003. szeptember – A Mars éjszakája? A Mars hónapja!

Az augusztus 27-i történelmi Mars-közelség csillagvizsgálónk életében is
történelmi eseménnyé vált, hiszen A Mars éjszakája elnevezésű, hajnalig tartó
rendkívüli nyitva tartásunkat rendkívüli érdeklődés kísérte. Már augusztus
elejétől érezhető volt, hogy "valami történik", hiszen érezhetően megszaporodtak
látogatóink. Augusztus 12-e jelentette az első figyelmeztetést, hiszen ezen az
estén több mint száz látogatónk volt, akik elsősorban a Perseidák meteorrajra
voltak kíváncsiak. A főváros fényszennyezése és a telehold ellenére sikerült
néhány meteort megpillantaniuk, azonban a sláger már az ekkor is rendkívül feltűnő
Mars volt.

2003. augusztus – A Mars nagy napjai

Ebben az évben már számos égi esemény élményével lehettünk gazdagabbak. Május
nem véletlenül lett a csillagászat hónapja. Részesei lehettünk egy ritka
Merkúr-átvonulásnak, részben megfigyelhettünk egy teljes holdfogyatkozást, és a
hónap végén egy részleges napfogyatkozásnak köszönhetően. Az év hátralévő
részében az égi jelenségek között a Mars idei földközelsége a legérdekesebb
esemény.

2003. július – Füstkarika az égen

A Lant csillagkép népszerű planetáris ködje Lyra gyűrűsköd néven ismert. Gyakran mutatjuk be
a Polaris Csillagvizsgálóba látogató érdeklődőknek ezt a kicsinek tűnő, szürke füstkarikát. Mint
oly sokszor az életben, a látszat itt is csal — a kis köd nem érdemtelen a figyelemre!
Ismerkedjünk hát meg behatóbban a Gyűrűs-köd történetével…

2003. június – A Polaris napórája

A Polaris Csillagvizsgálóban májusban avattuk a terasz falán látható
napórát — ami Marton Géza alkotása. Az alábbiakban bemutatjuk a Polaris új napóráját,
majd Géza napórás előadásának szerkesztett változatán keresztül mutatjuk be a
napórák működését.

2003. május – A Csillagászat hónapja

A Merkúr átvonulása a Nap előtt május 7-én Meghatározó csillagászati élményem volt 1986. november 13-a, a legutolsó Magyarországról látszó Merkúr-átvonulás. Abban az évben volt részünk egy teljes holdfogyatkozásban, tavasszal látszottak a jupiterholdak kölcsönös fogyatkozásai és a Halley-üstökös is, mégis ritkaságánál fogva máig tartó élmény az a késo őszi ködös hajnal....

2003. április – Merkúr — egy alig ismert világ

Az áprilisi hónap témája a Merkúr, amely az említett időszakban este látható a nyugati látóhatár felett. Helyzete távcsöves megfigyelésre igen kedvező: április 16-án van
legnagyobb keleti kitérésben, 20°-ra a Naptól. Az alábbiakban a Merkúr
felszíni formációit mutatjuk be a Mariner-szondák felvételei alapján.

2003. március – Charles Messier


Charles Messier

A XVIII. század második fele a távcsöves megfigyelők nagy korszaka volt. Jelentős
tudósok, mint pl. Edmond Halley, Olaf Roemer, Johannes Hevelius ismeretei már
megalapozták a korszak megfigyelőinek munkáját, és a műszertechnika is
fejlődésben volt. Feltűntek az ún. akromatikus távcsövek, és elkezdődött a tükrös
műszerek első nagy korszaka is, William Herschelnek köszönhetően. Ennek a
kornak volt az egyik legkiemelkedőbb személyisége a francia Charles Messier.