2005. év archívuma | MCSE

2005. év archívuma

2005. december – Látogatás egy kisbolygónál: repül a japán sólyom

Startol a Hayabusa A japán Hayabusa (eredeti nevén MUSES-C) 2003. május 9-én hagyta el a Földet a Kagoshima Űrközpontból. Célja az Itokawa kisbolygó tanulmányozása, és nem utolsó sorban az, hogy egy gramnnyi mintát hozzon a kisbolygó felszínéről. bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. november – Vissza a Holdra!

Már éppen itt az ideje, hogy visszatérjünk a Holdra. Úgy ünnepeltük az első holdraszállás 30. évfordulóját 1999-ben, és úgy emlékeztünk az utolsóra három évvel később, hogy közben folyamatosan ott motoszkált sokakban a kérdés: miért hagytuk ott kísérőnket? Mi értelme volt odamenni, ha utána otthagyjuk? bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. október – Központi csillagunk: a Nap

Látogatóink sokszor megkérdezik: melyik a legközelebbi csillag az égbolton? Gyakran gondolkodóba esik az ember, mert rögtön egy sötét, csillagos éjszakára gondol. Pedig a válasz a nappalokban keresendő: ez ugyanis maga az életadó Nap! Egyáltalán milyen szerkezete van? Milyen jelenségek játszódnak a felszínén? Hogy termeli az energiát? Ismerkedjünk meg vele kicsit alaposabban! bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. szeptember – A marsi metán – az élet bizonyítéka?

A Földön található metán legnagyobb részét az élőlények állítják elő. Nemrég sikerült a Mars légkörében is kimutatni ezt az anyagot, így megindultak a találgatások, vajon lehetséges-e, hogy a metán a vörös bolygón is élettevékenység útján keletkezik. bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. augusztus – Kettőscsillagok a nyári égen

A nyáresti távcsöves bemutatókat mostanság megnehezíti, hogy eltűntek az égről a látványos bolygók. A Jupiter már, a Vénusz pedig még túlságosan alacsonyan látható a Polarisból — eltakarja előlünk őket a Hármashatár-hegy. bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. július – Célpont a Tempel 1-üstökös

Tudományos és technológia szempontból is mérföldkőnek számító űrkísérlet küszöbén állunk. A NASA Deep Impact nevű űrszondája július 4-én egy kb. 370 kg tömegű lövedékkel megkísérli eltalálni a napközelsége közelében járó 9P/Tempel 1-üstökös magját. Mivel ebben az időben a világ szinte valamennyi jelentős távcsöve az üstökösre fog szegeződni, ez lesz a valaha volt egyik legnagyobb észlelési kampány. Talán csak a P/Shoemaker-Levy 9-üstökös 1994-es, szintén júliusban bekövetkező Jupiterbe becsapódásakor volt ekkora egyetértés abban, hogy mit is kell megfigyelni a drága távcsőidőben. A nagy eseményből természetesen a műkedvelők sem maradhatnak ki, hiszen a célpont már egy nagyobb binokulárral is megfigyelhető, így szinte bárki részese lehet ennek a forradalmi vállalkozásnak. bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. június – A rejtélyes Sedna

Egy fantázaiakép a Sednáról (NASA) Sedna a legtávolabbi ismert objektum a Naprendszerben. Legközelebb 75 CSE-re, legtávolabb pedig 900 CSE-re kering a Naptól. A belső Oort-felhő tagja, amely körülbelül 100-1000 CSE távolságban övezi a Napot. Mind ez idáig nem sikerült az Oort-felhőt közvetlenül megfigyelni, létezéséről csak a folyamatosan napközelbe kerülő üstökösök tanúskodtak. A szakértők ezt a zónát üstökösraktárnak tartják, ahonnan az üstökösmagok a Jupiter pályáján belülre kerülve csóvát fejlesztenek. Az így közelünkbe jutott testek pályáját kiszámítva feltételezték a tudósok még az 1950-es években e kisbolygó-öv létezését. bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. május – A holdbéli Duna és Tisza nyomában

Holdunk egyik érdekes területe az Aristarcus plató. Itt sok olyan folyamat nyoma található meg együtt, amelyek kísérőnk felszínét alakították: keskeny lávafolyások, kiterjedt lávamezők, beszakadt lávakamrák, robbanásos kitöréskor visszahullott por, tektonikus törések és persze becsapódások. Mindezek megfigyelése nem azért nehéz, mert különleges távcső kell hozzá, közülük a legtöbb már egy jó 10 cm-es teleszkóppal is megfigyelhető. Ami még elengedhetetlen, az a jó holdfázis és természetesen a hosszú türelem — a sikeres észlelésre havonta csak 4-5 este van lehetőség. A terület teljes megismeréséhez ezért több holdciklust kell végigkövetni, amire a Polaris Csillagvizsgáló szakkörében 2005 tavaszán indult program. bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. április – Újdonságok a Szaturnusz vidékéről

Az alábbiakban a Szaturnusszal és a Titannal kapcsolatos hírekről adunk rövid összefoglalót. A kisebb holdak esetében később, egy-egy közelítés után tekintjük át majd az új eredményeket. bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. március – A tavaszi csoda: az állatövi fény

Szép tavaszi estéken, alkonyat után a nyugati égboltot szemlélve, a horizonttól a Fiastyúkig felnyúló ezüstös fénylést figyelhetünk meg — az ún. állatövi fényt. De mi is okozza ezt a különös fénylést? bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása


A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close