2005. év archívuma | MCSE

2005. év archívuma

2005. december – Látogatás egy kisbolygónál: repül a japán sólyom

Startol a Hayabusa A japán Hayabusa (eredeti nevén MUSES-C) 2003. május 9-én hagyta el a Földet a Kagoshima Űrközpontból. Célja az Itokawa kisbolygó tanulmányozása, és nem utolsó sorban az, hogy egy gramnnyi mintát hozzon a kisbolygó felszínéről. bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. november – Vissza a Holdra!

Már éppen itt az ideje, hogy visszatérjünk a Holdra. Úgy ünnepeltük az első holdraszállás 30. évfordulóját 1999-ben, és úgy emlékeztünk az utolsóra három évvel később, hogy közben folyamatosan ott motoszkált sokakban a kérdés: miért hagytuk ott kísérőnket? Mi értelme volt odamenni, ha utána otthagyjuk? bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. október – Központi csillagunk: a Nap

Látogatóink sokszor megkérdezik: melyik a legközelebbi csillag az égbolton? Gyakran gondolkodóba esik az ember, mert rögtön egy sötét, csillagos éjszakára gondol. Pedig a válasz a nappalokban keresendő: ez ugyanis maga az életadó Nap! Egyáltalán milyen szerkezete van? Milyen jelenségek játszódnak a felszínén? Hogy termeli az energiát? Ismerkedjünk meg vele kicsit alaposabban! bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. szeptember – A marsi metán – az élet bizonyítéka?

A Földön található metán legnagyobb részét az élőlények állítják elő. Nemrég sikerült a Mars légkörében is kimutatni ezt az anyagot, így megindultak a találgatások, vajon lehetséges-e, hogy a metán a vörös bolygón is élettevékenység útján keletkezik. bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. augusztus – Kettőscsillagok a nyári égen

A nyáresti távcsöves bemutatókat mostanság megnehezíti, hogy eltűntek az égről a látványos bolygók. A Jupiter már, a Vénusz pedig még túlságosan alacsonyan látható a Polarisból — eltakarja előlünk őket a Hármashatár-hegy. bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. július – Célpont a Tempel 1-üstökös

Tudományos és technológia szempontból is mérföldkőnek számító űrkísérlet küszöbén állunk. A NASA Deep Impact nevű űrszondája július 4-én egy kb. 370 kg tömegű lövedékkel megkísérli eltalálni a napközelsége közelében járó 9P/Tempel 1-üstökös magját. Mivel ebben az időben a világ szinte valamennyi jelentős távcsöve az üstökösre fog szegeződni, ez lesz a valaha volt egyik legnagyobb észlelési kampány. Talán csak a P/Shoemaker-Levy 9-üstökös 1994-es, szintén júliusban bekövetkező Jupiterbe becsapódásakor volt ekkora egyetértés abban, hogy mit is kell megfigyelni a drága távcsőidőben. A nagy eseményből természetesen a műkedvelők sem maradhatnak ki, hiszen a célpont már egy nagyobb binokulárral is megfigyelhető, így szinte bárki részese lehet ennek a forradalmi vállalkozásnak. bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. június – A rejtélyes Sedna

Egy fantázaiakép a Sednáról (NASA) Sedna a legtávolabbi ismert objektum a Naprendszerben. Legközelebb 75 CSE-re, legtávolabb pedig 900 CSE-re kering a Naptól. A belső Oort-felhő tagja, amely körülbelül 100-1000 CSE távolságban övezi a Napot. Mind ez idáig nem sikerült az Oort-felhőt közvetlenül megfigyelni, létezéséről csak a folyamatosan napközelbe kerülő üstökösök tanúskodtak. A szakértők ezt a zónát üstökösraktárnak tartják, ahonnan az üstökösmagok a Jupiter pályáján belülre kerülve csóvát fejlesztenek. Az így közelünkbe jutott testek pályáját kiszámítva feltételezték a tudósok még az 1950-es években e kisbolygó-öv létezését. bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. május – A holdbéli Duna és Tisza nyomában

Holdunk egyik érdekes területe az Aristarcus plató. Itt sok olyan folyamat nyoma található meg együtt, amelyek kísérőnk felszínét alakították: keskeny lávafolyások, kiterjedt lávamezők, beszakadt lávakamrák, robbanásos kitöréskor visszahullott por, tektonikus törések és persze becsapódások. Mindezek megfigyelése nem azért nehéz, mert különleges távcső kell hozzá, közülük a legtöbb már egy jó 10 cm-es teleszkóppal is megfigyelhető. Ami még elengedhetetlen, az a jó holdfázis és természetesen a hosszú türelem — a sikeres észlelésre havonta csak 4-5 este van lehetőség. A terület teljes megismeréséhez ezért több holdciklust kell végigkövetni, amire a Polaris Csillagvizsgáló szakkörében 2005 tavaszán indult program. bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. április – Újdonságok a Szaturnusz vidékéről

Az alábbiakban a Szaturnusszal és a Titannal kapcsolatos hírekről adunk rövid összefoglalót. A kisebb holdak esetében később, egy-egy közelítés után tekintjük át majd az új eredményeket. bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása

2005. március – A tavaszi csoda: az állatövi fény

Szép tavaszi estéken, alkonyat után a nyugati égboltot szemlélve, a horizonttól a Fiastyúkig felnyúló ezüstös fénylést figyelhetünk meg — az ún. állatövi fényt. De mi is okozza ezt a különös fénylést? bővebben →
Kategória: 2005. év archívuma | Megjegyzés írása