2007. december – Föld-Hold rendszer: ritkább, mint gondoltuk
A Spitzer űrteleszkóp megfigyelésein alapuló eredmény szerint a Holdunkhoz hasonló kísérők a bolygórendszerek legfeljebb 5-10 százalékában fordulhatnak elő.
A Spitzer űrteleszkóp megfigyelésein alapuló eredmény szerint a Holdunkhoz hasonló kísérők a bolygórendszerek legfeljebb 5-10 százalékában fordulhatnak elő.
A hetek óta szuperkitörésben lévő Holmes-üstökös magját sikerült megfigyelni a Hubble Űrtávcső "éles szemével" is.
1957-1958-ban nemzetközi tudományos összefogás keretében kutatásokat folytattak a Nemzetközi Geofizikai Év keretében. Ennek a legnagyobb kihívása egyértelmű volt: Föld körüli pályára juttatni az első mesterséges égitestet.
Földünk legnépesebb országa az utóbbi évtizedekben rohamos fejlődésen ment keresztül. Nem kivétel ez alól az ország űrkutatása sem. Bár a kínai űrprogram gyökerei még az ötvenes évekre nyúlnak vissza — amikor az akkor még baráti Szovjetunió jelentős technológiai segítséget nyújtott —, de sokáig csak a katonai felhasználás volt a célja. A szovjet barátság 1960-ban megszakadt, ettől kezdve Kína önállóan folytatta programját.
Ifjabb Simonyi Károly
Forrás: charlesinspace.com
Mint már a magyar médiában is több helyütt olvashattuk, ifjabb Simonyi Károly (mai nevén Charles Simonyi) a tervek szerint 2007. április 7-én második magyarként, a Szojuz TMA-10 űrhajó fedélzetén elindul a világűrbe. Célja a Nemzetközi űrállomás, ahol előreláthatólag mintegy 10 napot tölt el. Az e sorok írásakor már Bajkonurban tartózkodó Dr. Simonyi a világ ötödik űrturistája, az első magyar űrturista és a második magyar a világűrben. 2007-ben ünnepli a világ az űrkorszak első 50 évét, a Szputnyik-1 felbocsátásának 50. évfordulóját. Ezt az évet számunkra különösen emlékezetessé teszi hazánk szülöttének űrutazása. Élete és küldetése nem mindennapi történet, érdemes megismernünk.
Hazánkból is látható teljes holdfogyatkozás lesz március 3-ról 4-ére
virradó éjszaka. A napfogyatkozás után talán ez az egyik legszebb esemény
az égen. Gyönyörű látványra és hidegre lehet számítani.
Az év elején mindenhol áttekintik, hogy mi várható az adott évben. Ezt a szokást folytatva mi
is áttekintjük, hogy milyen csillagászati jelenségek várhatóak a 2007-es esztendőben.
Jó hírek érkeztek az oldalára dőlt amerikai IM-1 Odysseus holdszondával kapcsolatban: működik és remény van arra, hogy a következő holdi éjszakát is túlélje, majd folytassa a kutatási feladatait a Hold déli poláris vidékén. Mint ismeretes, magyar idő szerint 2024. február 23-án 00:23-kor a houstoni székhelyű Intuitive Machines (IM) magánvállalat IM-1 Odysseus Lander leszállóegysége sikeresen leszállt
A Nagy Orion-köd „árnyékában” húzódik meg ez a fényes, látványos reflexiós köd. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, holott igazi, első osztályú látványosság! Varga István, Cserszegtomaj Pierre Méchain fedezte fel 1780-ban, és Charles Messier ugyanabban az évben felvette az üstökösszerű objektumok katalógusába. Az M78 az NGC 2064, NGC 2067 és NGC 2071 ködcsoportok legfényesebb diffúz reflexiós köde.
Két fehér törpe óriás exobolygóiról készített felvételt a James Webb-űrtávcső. A felfedezés a Naprendszer sorsára is fényt deríthet, megmutatja, mi történik, miután a Nap vörös óriássá, majd végül fehér törpévé válik. A látványos szupernóva-robbanások érthető módon magukra vonják a figyelmünket, a legtöbb csillag azonban csendesen fejezi be életét: külső rétegeiket az űrbe repítik, és puszta
A gamma-sugárzást kibocsátó objektumok mindig is felkeltették a csillagászok érdeklődését, az ilyen nagy energiás elektromágneses sugárzással járó folyamatok rejtik talán a legegzotikusabb fizikai mechanizmusokat. Nem csoda, hogy nagy port kavart az a négy keskeny vonalas Seyfert-1 galaxis, amelyeket 2009-ben gamma-forrásokként azonosítottak a Fermi gamma-űrtávcső fedélzetén elhelyezett képalkotó berendezéssel (Large Area Telescope, LAT). A Seyfert-galaxisok az
Vízpárára bukkantak a kutatók egy fiatal csillag körüli bolygókeletkezési korongban a chilei ALMA (Atacama Large Millimeter/Submillimeter Array) rádiótávcső-hálózat segítségével. A víz, amellett, hogy a Földünkön ismert életformák számára elengedhetetlenül fontos, a bolygókeletkezés folyamatának alakításában is jelentős szerepet játszhat. Ám a csillagászoknak korábban nem sikerült megfigyelniük a vízpára térbeli eloszlását egyetlen hűvös, stabil gáz- és porkorongban