2013. január: Érdekes bolygók a Kepler űrtávcső felfedezéseiből
A 2012-es év végéig a Kepler űrtávcsővel 105 exobolygót azonosítottak a Hattyú, Sárkány és a Lant csillagképben. Tekintsük át az elmúlt 3 és fél évet!
A 2012-es év végéig a Kepler űrtávcsővel 105 exobolygót azonosítottak a Hattyú, Sárkány és a Lant csillagképben. Tekintsük át az elmúlt 3 és fél évet!
Milyen életút vár a különböző tömegű csillagokra? Milyen életpálya vár a mi Napunkra? Mi az a HRD? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ adni decemberben.
A
Tejútrendszerhez
legközelebbi
spirálgalaxis
sok éven
át
a kutatások
középpontjában
volt. Nézzük
át,
mit is rejteget magában
a szomszéd
csillagváros.
Sajnálatos esemény indokolja e cikk megjelenését: augusztus 25-én Neil Armstrong eltávozott közülünk. Erre emlékezve áttekintjük az Apollo-programban elért legnagyobb eredményeket.
Az, hogy a geocentrikus világkép volt az általánosan elfogadott rendszer több mint ezer évig, talán mindenki számára ismert tény. De miért ezt a rendszert fogadták el, és miért volt szükség ennyi időre, hogy feltörjék Ptolemaiosz rendszerét?
Találkozzunk a Szaturnusszal a júliusi estéken, és ismerkedjünk meg a vele "szomszédos" csillagokkal, a Spicával és a Porrimával!
Hogyan látták eleink a Föld nővérét, a Vénusz bolygót a XIX. század végén? Van-e élet a Vénuszon? Ha van, milyen lehet?
A június 6-i Vénusz-átvonulásra való felkészülésként tartjuk meg a Vénusz hónapját a Polarisban.
A magyar irodalom egyik ismert csillagászati versét Vajda János írta. Azt is tudjuk, hogy hol, és azt is tudjuk, hogy melyik üstökös volt ihletője.
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi