Kora tavaszi binokulár-túra
A nagy látómezejű binokulárok az amatőrcsillagász legsokoldalúbban bevethető „fegyverei”.
A nagy látómezejű binokulárok az amatőrcsillagász legsokoldalúbban bevethető „fegyverei”.
Könnyen azt hihetnénk, hogy „új” csillagokkal, csillagképekkel való ismerkedés csak délebbi országokba, egzotikus helyekre utazással lehetséges. Nos, Kernya János Gábor tagtársunk horizontközeli túrázásai bebizonyították, hogy a sükösdi határ is egzotikus hellyé változhat – még globális felmelegedés se kell hozzá…
Ezúttal a téli égbolt “ismeretlen” nyílthalmazaiból válogat szerzőnk.
A sorozat előző részében látványos őszi és téli mély-ég objektumokkal ismerkedtünk meg. Ezúttal a nyári ég csodái közül szemezgetek, és helyet kap a cikk hasábjain egy kevésbé ismert, de a maga nemében könnyű tavaszi objektum is. Utolsó bekezdésünk önálló észlelési tervek készítésére buzdít.
1997 év végén egy internetes fórumon jelent meg a fenti félmondat, azzal a kéréssel, hogy az amatőrcsillagászok fejezzék be a mondatot. Az évek során a következő válaszok merültek fel a teljesség igénye nélkül.
… avagy vajon gömbhalmazok őrzik-e a galaxiskeletkezés ősi titkát?
Egy nemrégiben megjelent tanulmány valószínűsíti, hogy minden tizenkettedik csillag elnyelhetett egyet a körülötte keringő bolygók közül. Korábbi kutatások kimutatták, hogy vannak olyan csillagok, amelyek szokatlanul sok nehéz elemet, például a Földhöz hasonló kőzetbolygókban is fellelhető vasat tartalmaznak. Egyéb bizonyítékok mellett a tudósok ebből arra következtettek, hogy az ilyen csillagok valószínűleg bekebeleztek néhány körülöttük keringő bolygót,
A kora tavaszi időszak különösen alkalmas a Hold megfigyelésére. A kora esti órákban magasan jár égi kísérőnk. Akinek kedve, türelme van, akár fel is térképezheti. Molnár Attila, Budapest Régi vágyam egy Hold-térkép rajzolása, ami olyan, mint ahogy én képzelem el. A 19-én készült képeim közül kiválasztottam egyet, és próbaként készítettem egy verziót. Amint lesz időm
Csillagászok egy csoportja a nemrégiben megörökítette, amint egy közeli fekete lyuk szétszaggat, majd bekebelez egy közelébe kerülő csillagot. A felfedezés különleges jelentőséggel bír, ugyanis amellett, hogy egyszeri és megismételhetetlen eseményről van szó, a mostani egy igencsak közeli fekete lyukkal történt meg, így vizsgálatával az eddigieknél teljesebb képet kaphatunk az ott zajló fizikai folyamatokról. A csillag
A csillagok keletkezésének bonyolult folyamata és a fiatal csillagok környezetének vizsgálata a csillagászat legnépszerűbb és éppen ezért leginkább kutatott területei közé tartozik, azonban még napjainkban is számos rejtélyt, megválaszolatlan kérdést tartogat. Ezeket a kérdéseket igyekeznek a kutatók megválaszolni a minden eddiginél részletesebb felvételeket készítő James Webb-űrtávcső segítségével. Az űrtávcső fedélzetén lévő közeli infravörös kamera (NIRCam,
A NASA Juno űrszondája megvizsgálta az elektromosan töltött oxigén- és hidrogénmolekulákat a Jupiter lehetséges élet szempontjából legérdekesebb holdja, az Europa légkörében. Egy új tanulmány szerint ezek a megfigyelések fontos adatokat szolgáltatnak a felszín alatti óceán oxigénellátottságáról. „Ezek az eredmények közvetlenül utalnak az Europa lehetséges lakhatóságára.” – mondta a Juno-küldetés vezető kutatója, Scott Bolton (SwRI), a