A naprovat archívuma a Meteor hasábjain
Az alábbiakban a korábbi naprovatok archívuma található időrendben visszafelé haladva. Az újabb rovatok elérhetők a Meteor Magazin hasábjain minden hónapban.
Az alábbiakban a korábbi naprovatok archívuma található időrendben visszafelé haladva. Az újabb rovatok elérhetők a Meteor Magazin hasábjain minden hónapban.
2013. június 15-én harmadik alkalommal került megrendezésre a Napészlelők Találkozója a Polaris Csillagvizsgálóban. A program délelőtt 10 órakor kezdődött napészleléssel a teraszon. Szépen gyülekeztek a résztvevők, s mire elkezdődtek az előadások már közel harmincan gyűltünk össze.
Szombaton, 2012. Június 23-án került megrendezésre a II. Napmegfigyelők találkozója. Az érdeklődők és megfigyelők már délelőtt 10 órától gyülekeztek a Polaris Csillagvizsgáló teraszán, ahol felállították távcsöveiket. Bele lehetett nézni az a különböző PST Coronado Halfa távcsövekbe, amelyeket a vállalkozó kedvű megfigyelők átalakítottak saját ízlésük szerint, hogy minél jobban lehessen látni...
Első alkalommal adott otthont a Polaris Csillagvizsgáló központi csillagunkat rendszeresen észlelő tagtársaink összejövetelének. A június 11-i (szombat) találkozónak egyrészt a Nap-észlelés iránt az utóbbi időben örvendetesen megnövekedett érdeklődés, másrészt a közelgő naptevékenységi maximum adott aktualitást. A személyes találkozás, közvetlen tapasztalatcsere mellett a derült időjárás alkalmat adott a különféle műszerek,...
Mindenkinek más a technikai felszereltsége és más körülmények között tudja végezni a maga észlelései programját. De az alapok azért mégis csak egy tőről fakadnak.
Az előbb részletezett bizonytalanul azonosítható jelenségeknél sokkal bőségesebb anyag áll rendelkezésünkre az ókorban és a középkorban észlelt napfoltokról. Bár Egyiptomból itt sem találhatók konkrét feljegyzések, Ponori Threwrewk Aurél arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nap jele: kör, közepén ponttal, talán a napfoltok ismeretére utal. Mezopotámiai, vagy Kisázsiai megfigyeléseket nem...
A Nap aktivitásával kapcsolatosan inkább a napfogyatkozások megfigyelései maradtak ránk bizonyos krónikákból, kódexekből, és ezek nagy része nem a fogyatkozás látványát írja le, hanem csak a jelentkező rémületet és az ég elsötétedését, maximum a fényesebb objektumok feltűnését, és a feljegyzéseknek csak kis százaléka foglalkozik a látvánnyal, vagy a szabadszemmel is...
Feledhetetlen élmény volt a június 6-i Vénusz átvonulás. Szubjektív beszámoló sok képpel és rajzzal!
Egy nemrégiben megjelent tanulmány valószínűsíti, hogy minden tizenkettedik csillag elnyelhetett egyet a körülötte keringő bolygók közül. Korábbi kutatások kimutatták, hogy vannak olyan csillagok, amelyek szokatlanul sok nehéz elemet, például a Földhöz hasonló kőzetbolygókban is fellelhető vasat tartalmaznak. Egyéb bizonyítékok mellett a tudósok ebből arra következtettek, hogy az ilyen csillagok valószínűleg bekebeleztek néhány körülöttük keringő bolygót,
A kora tavaszi időszak különösen alkalmas a Hold megfigyelésére. A kora esti órákban magasan jár égi kísérőnk. Akinek kedve, türelme van, akár fel is térképezheti. Molnár Attila, Budapest Régi vágyam egy Hold-térkép rajzolása, ami olyan, mint ahogy én képzelem el. A 19-én készült képeim közül kiválasztottam egyet, és próbaként készítettem egy verziót. Amint lesz időm
Csillagászok egy csoportja a nemrégiben megörökítette, amint egy közeli fekete lyuk szétszaggat, majd bekebelez egy közelébe kerülő csillagot. A felfedezés különleges jelentőséggel bír, ugyanis amellett, hogy egyszeri és megismételhetetlen eseményről van szó, a mostani egy igencsak közeli fekete lyukkal történt meg, így vizsgálatával az eddigieknél teljesebb képet kaphatunk az ott zajló fizikai folyamatokról. A csillag
A csillagok keletkezésének bonyolult folyamata és a fiatal csillagok környezetének vizsgálata a csillagászat legnépszerűbb és éppen ezért leginkább kutatott területei közé tartozik, azonban még napjainkban is számos rejtélyt, megválaszolatlan kérdést tartogat. Ezeket a kérdéseket igyekeznek a kutatók megválaszolni a minden eddiginél részletesebb felvételeket készítő James Webb-űrtávcső segítségével. Az űrtávcső fedélzetén lévő közeli infravörös kamera (NIRCam,
A NASA Juno űrszondája megvizsgálta az elektromosan töltött oxigén- és hidrogénmolekulákat a Jupiter lehetséges élet szempontjából legérdekesebb holdja, az Europa légkörében. Egy új tanulmány szerint ezek a megfigyelések fontos adatokat szolgáltatnak a felszín alatti óceán oxigénellátottságáról. „Ezek az eredmények közvetlenül utalnak az Europa lehetséges lakhatóságára.” – mondta a Juno-küldetés vezető kutatója, Scott Bolton (SwRI), a