Szupernóva az NGC 6946-ban
Május 14-én Patrick Wiggins amerikai amatőrcsillagász szupernóvát fedezett fel az NGC 6946-ban. A 2017eaw ideiglenes jelzésű objektum a közeljövőben elérheti a 10 magnitúdós fényességet.
Május 14-én Patrick Wiggins amerikai amatőrcsillagász szupernóvát fedezett fel az NGC 6946-ban. A 2017eaw ideiglenes jelzésű objektum a közeljövőben elérheti a 10 magnitúdós fényességet.
Papp Sándor tagtársunk 2015. szeptember 6-án végezte 100 ezredik változócsillag-észlelését. Gratulálunk ehhez a kiváló eredményhez!
A csillagok izgalmas eseményekkel tarkított világa iránt érdeklődőket egri látogatásra invitáljuk 2014. október 4-én (szombaton). A találkozót az MCSE Változócsillag Szakcsoportja és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja szervezi.
Fényes szupernóva robbant az M82-ben. Az SN 2014J még hónapokig megfigyelhető lesz közepes távcsövekkel is.
Augusztus 14-én fényes, 6 magnitúdós nóvát fedezett fel a japán Koichi Itagaki. A Delphinus északi részén található nóva tovább fényesedik!
A Pleione 1.0 egy olyan alkalmazás, amely segít az ég alatt a változócsillagok megtalálásában és az észlelőtérképek megjelenítésében.
Immár magyar nyelven is elérhető az AAVSO változócsillag-észlelők számára készült útmutatója.
Szeptember 17-én változócsillag-észlelőink Kecskemét új csillagvizsgálójában találkoznak. Mint mindig, most is ígéretes a program!
A Mira-típusú változók az amatőrcsillagászok hagyományos célpontjai. Ezek a csillagok maximumban binokulárral, sőt, némelyikük szabad szemmel is megfigyelhető.
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum