A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2003-ban

A ritka csillagászati jelenségekben nem különösebben bővelkedő 2002-es év után 2003-ban az égi események valóságos kavalkádja következett. Nehéz eldönteni, hogy 2003-ban a Mars nagy oppozíciója vagy a november 20-i látványos sarki fény volt-e az emlékezetesebb… A számos esemény azonban nemcsak kiváló észlelési lehetőségeket jelentett az egyesület számára, hanem rengeteg földi tennivalót is: észlelési programok, akciók szervezését, nagyközönség számára tartott rendezvények előkészítését és lebonyolítását, a tömegkommunikáció tájékoztatását.

A csillagászat hónapja

Májusban szinte egymást érték a jelenségek: Merkúr-átvonulás, teljes holdfogyatkozás és részleges napfogyatkozás adott feladatot a csillagászat kedvelőinek. A „jelenségtorlódáshoz” igazodva májusra meghirdettük a csillagászat hónapját; a három jelenség észlelése és bemutatása mellett erre a hónapra időzítettük találkozóinkat. Az MCSE rendes közgyűlését Budapesten tartottuk, az MCSE Helyi Csoportok Találkozóját Hajdúböszörményben, az MCSE Változócsillag Szakcsoport találkozóját Robbanó Napok címmel pedig Gyulán bonyolítottuk le. A májusi jelenségek bemutatásában számos helyi csoportunk is részt vett, a győriek például több ezer érdeklődőnek mutatták be a Merkúr-átvonulást.

A csillagászat hónapja tiszteletére CD-t mellékeltünk a Meteor májusi számához, kiadtuk Kereszturi Ákos és Sárneczky Krisztián Célpont a Föld? című könyvét, Ponori Thewrewk Aurél Hajnali Szép Csillag – csillagászat a Mária-mítoszokban című művét, és Nagy Zoltán Antal munkáját, A Magyar Messier album keresőtérképeket. A csillagászat hónapja során avattuk fel a Polaris Csillagvizsgáló új főműszerét, a 200/2470-es refraktort és az intézmény napóráját.

Előadók és hallgatóság a Mars-éjszakán a Polaris teraszán

Egyéb rendezvények

2003 nyarán – a hagyományoknak megfelelően – két nagyobb tábort bonyolítottunk le. Június 27. és július 4. között az Ágasvári turistaház (Mátra) adott otthont ifjúsági táborunknak. Július 31. és augusztus 3. között pedig a szentléleki Turistaparkban (Bükk) tartottuk meg a Meteor 2003 Távcsöves Találkozót. Az időjárás mindkét rendezvényhez kegyes volt (szinte az egész évről elmondhatjuk, hogy az átlagosnál sokkal több derült éggel örvendeztette meg a csillagászatkedvelőket), az ifjúsági táborban mintegy 100-an, a távcsöves találkozón pedig közel 300-an vettek részt.
A csillagászati események tekintetében az év második jelentős időszaka augusztus-szeptemberre esett. Az augusztus 27-i, történelmi Mars-közelség idején tartott távcsöves bemutatóinkat óriási érdeklődés kísérte. Az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban az egész éjszakás nyitva tartás során 10 csillagászati távcsővel és előadások sorával 1100 érdeklődőt fogadtunk, de legalább ugyanennyien voltak, akik a nagy tömeg miatt nem tudtak bejutni. A fokozott érdeklődés egészen szeptember végéig tartott. Részt vettünk a Sziget Fesztiválon is, ahol az Oktatási Minisztérium sátrában tartottunk előadásokat, illetve derült időben távcsöves bemutatásokat.
Minden bizonnyal a Mars-oppozíciónak köszönhető, hogy kisebb „forradalom” ment végbe a hazai bolygóészlelésekben: kiemelkedően sok megfigyelés érkezett erről az időszakról, és az észlelések minőségében is jelentős javulás következett be. A színvonal emelkedésében fontos szerepe van a gyorsan terjedő webkamerás megfigyelési módszereknek. Az eredmények a bolygok.mcse.hu internet címen láthatók.
Az év igazi meglepetése a november 20-i sarki fény volt, amelyet szinte az egész éjszaka során lehett látni, és amely még a
fényszennyezett budapesti égen is sokaknak feltűnt. A korszerű informatikát kihasználó, gyors riasztásnak és információcserének köszönhetően több mint 400 észlelő küldött be megfigyeléseket a rendkívül látványos égi színjátékról. Ez lett minden idők legjobban észlelt, legjobban dokumentált és legjobban fényképezett hazai sarki fénye.

Hagyományainkhoz híven ismét támogattuk a Természet Világa diákpályázatát. Az egyesület különdíjáért pályázók a Hogy csodálkozna Galilei! címmel adhatták be dolgozataikat.

   
2003-ban megjelent kiadványaink

Szervezeti és gazdasági ügyek

A sok érdekes jelenség és nagyközönségi rendezvény ellenére az aktív, tagdíjfizető létszám csak kismértékben növekedett. Az új belépők száma alig múlta felül a lemorzsolódókét. Tagnyilvántartásunk szerint az év végén adtuk ki a 3700-as sorszámú tagkönyvet. Mivel azonban csak az tekinthető MCSE-tagnak, aki tagdíjat fizet, ezért az egyesület tényleges létszáma alig haladja meg az 1800 főt. A jövőben nem csupán a tagtoborzással, hanem a tagok megtartásával is többet kell törődnünk. Ugyancsak rendkívül fontos az ifjúsággal való kapcsolattartás – az országban szinte mindenütt azt tapasztalni, hogy a fiatalok egyre kevésbé érdeklődnek a tudomány, és azon belül a csillagászat eredményei iránt.
Az egyesület vidéki munkájának egyik fontos színterét jelentik a helyi csoportok. A 16 helyi csoport működése nagyon heterogén képet mutat, körülbelül kétharmaduk folytat rendszeres tevékenységet. Vannak nagyon jól működő vidéki közösségek, melyek munkája példa értékű; ugyanakkor vannak olyan csoportok is, amelyek csak névleg léteznek, és életjelet alig mutatnak.
Egyesületi bevételeink a korábbi évekhez hasonlóan alakultak. 2003-as bevételeink összege 20 082 000 Ft. Ebből tagdíjbevételünk 8 710 000 Ft volt, sikeres pályázatokon 2 170 000 Ft-ot nyertünk el, tovább növekedett a személyi
jövedelemadó 1%-ából származó felajánlások összege, ami 3 226 000 Ft-ot tett ki. A Mars-oppozíció nagy közönségforgalmának köszönhetően a tervezettnél jobban alakultak a Polaris Csillagvizsgáló bevételei is, ebből a forrásból 1 339 000 Ft származott. Kiadásaink összege 16 724 000 Ft volt. Ebből a legnagyobb tételt továbbra is a nyomdaköltségek jelentik, 5 275 000 Ft-tal. Ebben a Meteor című lap és a Csillagászati évkönyv mellett az előbbiekben említett könyvek is szerepet játszottak. A kiadási oldal jelentős tételei még a közvetlen működési költségek, a kommunikációs kiadások, a nagyrendezvények szervezése és lebonyolítása, valamint a Polaris csillagvizsgáló fejlesztése.

Polaris Csillagvizsgáló

Továbbra is egyik legfontosabb feladatunk az egyesületi központ, az óbudai Polaris Csillagvizsgáló színvonalas üzemeltetése. Az intézmény látogatottsága 2003-ban meghaladta az 5000 főt, összesen 150 éjszakán tartottunk nyitva. Az igen kedvezően alakuló látogatottság elsősorban a nagy Mars-közelségnek köszönhető. A tavaszi és az őszi időszakban is tartottunk előadás-sorozatot, összesen 21 előadással.

A Polaris új, 20 cm-es refraktora

A Polaris Csillagvizsgáló 2003. tavaszi és őszi előadás-sorozata

• febr. 18. Csaba György Gábor: 530 éve született Kopernikusz
• febr. 25. Marton Géza: Építsünk napórát!
• márc.  4. Dr. Kolláth Zoltán: Sci-fi csillagász szemmel
• márc.18. Spányi Péter: Rosetta: hogyan tovább?
• ápr.     1. Bartha Lajos: A szögletes Szaturnusz és más furcsaságok
• ápr.     8. Sárneczky Krisztián: Nagycsaládos kisbolygók
• ápr.   15. Kereszturi Ákos: Egyedül vagyunk a Világegyetemben!
• ápr.   22. Hollósy Tibor: Óriásbolygók tavasza
• máj.     6. Zsoldos Endre: Európai csillagászok – magyar csillagászok
• máj.   13. Fűrész Gábor: Az ESO, az Európai Déli Obszervatórium
• máj.   20. Ábrahám Péter: Egy európai űrobszervatórium: az ISO
• máj.   27. Spányi Péter: European Space Agency: Európa a világűrben
• okt.     7. Hollósy Tibor: A 2003-as nagy Mars-közelség tanulságai
• okt.   14. Bartha Lajos: A Mars változó arca
• okt.   21. Kereszturi Ákos: Emberrel a Marsra?
• okt.   28. Galántai Zoltán: Mars-csatornák, Mars-mítoszok és egyebek
• nov.     4. Horvai Ferenc: Kína emberes űrprogramja
• nov.   11. Marton Géza: Érdekességek a napórák világából
• nov.   18. Spányi Péter: Közel a Szaturnuszhoz
• nov.   25. Rezsabek Nándor: Fejezetek az MCSE történetéből 1946-49
• dec.     2. Mizser Attila: Magyarország bemutató csillagvizsgálói

Ezek mellett májusban az Európai Unióhoz való csatlakozás idején Európa és a csillagok néven szerveztünk önálló sorozatot, melyben az európai csillagászati és űrkutatási intézményekkel ismerkedhetett meg a hallgatóság. A korábbinál több iskolai csoportot fogadtunk, és bővült csillagászati szakkörünk programja is. A Polaris több észlelési terület találkozójának is otthont adott. Március 22-én volt a Messier-észlelők találkozója, április 12-én a Bolygóészlelők találkozója és november 15-én a Holdészlelők találkozója.