Évvégi égi leltár

Jóval elmúlt már a 2001-es év, de a 2001: Űrodüsszeia legfontosabb jövendölései nem valósultak meg. Nincs szuperintelligens számítógépünk,  van helyette viszont sok-sok buta számítógépünk, melyeket  összedrótozva létrejött az internet. Talán észre se vesszük, de korunk igazi forradalmát ez a számítógépes háló jelenti. Nem mellesleg a sok-sok buta számítógépből mégis sok-sok okosság "jön ki", a keresőprogramok segítségével hihetetlen mennyiségű információhoz jutunk, annyihoz, amiről a derék Hal 9000-es még csak nem is álmodott.

Mindmáig nem sikerült embert juttatnunk a Jupiterhez, és ebben a pillanatban még a Holdra se tudnánk űrhajót küldeni. Harmincöt évvel ezelőtt még képesek voltunk rá.  A Mars-utazás egyelőre a Holdban van, a Hold-expedíciókról meg mindenféléket hall és lát az ember,  csak azt a rengeteg pénzt nem, ami a megvalósításhoz kellene. Szkeptikus vagyok… Ráadásul teljesen értelmetlen az Orion-program körüli felhajtás, hiszen a németek már régen megcsinálták az egészet, és már a hatvanas években vidáman furikáztak a Tejútrendszerben az ő Orion űrhajójukkal!

Félre azonban a szkepticizmussal, hiszen itt az internet, mely kenterbe veri a Hal 9000-est. Itt az év vége is,  az év utolsó napján felejtsük el mindazt a sok rosszat, amit a 2007-es év  hozott, nézzünk bizakodva a jövőbe! Addig is, amíg a bizakodva nézést gyakoroljuk a tükör előtt, tekintsük át a csillagászat és az űrkutatás legújabb sikereit!

12 milliárd? Nem! 13,7 milliárd! 

A grúz tudós, Katie Melua kozmológiai kutatásai szerint a Világegyetem vége egészen pontosan 12 milliárd fényévnyire van, amivel alaposan feladta a leckét a konzervatív szobatudósoknak. Az Angliában élõ Melua  dalban mondta el felismerését, amivel kisebb asztro-botrányt kavart. A publikáció szövege igencsak felbõszítette Simon Singh-et, a neves brit ismeretterjesztõt. Simon Singh tudományos tiltakozását az alábbi strófa váltotta ki:

We are twelve billion light years from the edge
That’s a guess
No-one can ever say it’s true
But I know that I will always be with you

K. Melua itt azt közli a hallgatósággal, hogy 12 milliárd fényévre vagyunk a Világegyetem peremétõl, ami csupán sejtés, egyáltalán nem biztos, eltérõen attól, hogy a jövõben mindig veled leszek. Mindezt meg is tekinthetjük itt. (Egy szeretetteli "paródiáját" pedig itt.) Simon Singh utánaszámolt a dolognak, és nem csupán a hibás adat keltette fel figyelmét, hanem az is, hogy Melua mindezt csupán sejtésnek minõsíti. A Guardianben ki is fejtette nézetét, miszerint a kérdéses strófát át kellene írni az alábbiak szerint:

We are 13.7 billion light-years from
the edge of the observable universe,
That’s a good estimate with
well-defined error bars,
Scientists say it’s true, but
acknowledge that it may be refined,
And with the available information, I predict that I will always be with you

Vagyis (szabad fordításban): 13,7 milliárd fényévnyire vagyunk a megfigyelhetõ Univerzum peremétõl, ami jó becslés, jól definiált hibaszázalékkal. A tudósok azt mondják, mindez igaz, de elismerik, hogy az érték pontosításra szorulhat. A rendelkezésre álló információk szerint elõrejelzem, hogy mindig veled leszek.
Katie Melua „vette a lapot”, és a Simon Singh által javasolt szövegváltozatot is elénekelte, de aztán megmaradt az eredeti, 12 milliárd fényéves verziónál. A  Singh-féle dalszöveg kozmológiailag pontos, azonban a dallammal még csak meg sem kísérel köszönõviszonyba kerülni. Ha csupán a két tudós kinézete alapján kellene eldönteni a kérdést, én bizony Katie Meluára és az ő 12 milliárd fényévére szavaznék…

Az MCSE új logója

Nemrégiben kisebb vita alakult ki az MCSE immár másfél évtizede használt emblémája körül. Volt, aki kevesellte, volt, aki sokallta a gömbhalmazban feltüntetett csillagok számát. Mások a vitát sokallták. Bölcs elnökségünk egyetlen nyisszantással átvágta a gordiuszi csomót, és van szerencsénk bemutatni tetszőleges helyre lógatható új logónkat:

 

 A Világegyetem az ősrobbanás előtt (méretarányos ábrázolás)

A 0,5 mm átmérőjű korongot bárki megrajzolhatja magának, akár szabad kézzel is. Végre egy embléma, amiben minden benne van!

Asztrofizika

Mint tudjuk, az amatőr változóészlelők köreiben nagy népszerűségnek örvendenek az Egyszerűen Vörösnek is mondott változócsillagok, a mirák. Egy ilyen egészen hétköznapi mira-észlelésről angol nyelven jelent meg látványos publikáció Mick Hucknall jóvoltából. Érdemes megtekinteni, mivel a kutató sikeresen kimutatta, hogy a hullócsillagok igenis lehulló csillagok! Ide kapcsolódó hazai kutatási eredményről is be tudunk számolni. Sikerült kimutatni, hogy meteorjelenség esetén valóban beteljesülnek a kívánságok! Felkérjük tagságunkat, hogy 2008 során minden egyes meteor megpillantásakor kívánjanak jelentős állami támogatást az MCSE-nek. A mostani ugyanis jelentéktelen.

Plútó, Halley: üstökösök egymás között

Az amerikai tudományos világot továbbra is lázban tartja a Plútó lefokozásának kérdése. Mint ismeretes, 2007 során az égitest önként csatlakozott az Egyesült Államokhoz, annak 54. tagállamaként. Bush elnök ebből az alkalomból bejelentette, hogy lépéseket tesznek Csehország fővárosa, Prága ellen. Mint mondotta, túl szép az a kisváros, és túl sok csillagász dolgozik ott, amit csakis egy tervszerű bombázással lehet korrigálni. Az egész világ tudja azonban, hogy az igazi ok természetesen az, hogy Prágában lefokozták a Plútót.

Mindeközben folyik az Egyesült Államokban a kampány a Plútó demokratikus jogainak visszállításáért. Első lépésben csak arra gondolnak, hogy a demokrata párt színeiben indítják az elnökválasztásokon, majd a törpebolygóból közepes bolygóvá, végül nagybolygóvá léptetik elő. Ebbe azonban a világ józan gondolkodású, békeszerető asztroközvéleményének is lesz beleszólása.

Jól kitapintható a hisztéria az ismert asztro-sztár, Casey Dee műsorában, is, melyben az egyik meghívott vendéggel nyelvöltögetési párbajba keveredett a műsorvezető. És mindezt a Plútó lefokozása miatt! Hihetetlen indulatok! Az amerikai popkultúra is kiveszi részét a harcból,  a Downbeat  zenetudományi  szaklap listáján például  13 hónapja  áll az első helyen  a  Dwarf  Planet Nothin’  (kb. Törpebolygónak lenni rossz) című ún. sláger, melynek szövege több helyen is megvető kitételeket tartalmaz az IAU-ról. Még ennél is megterhelőbb feladat a Poor Pluto (Szegény Plútó) végighallgatása.

Érdemes megnézni a Bye-bye Planet Pluto (Viszlát Plútó bolygó) c. dokumentumfilmet, mely öt részletben van fenn a Youtube-on. Ismerve a Plútó körüli indulatokat, nem kizárt, hogy a 2009-es Rio de Janeiro-i IAU-közgyűlésen ismét előkerül a besorolás problémája… A kilátások minimum kétesélyesek: lehet, hogy újra bolygót csinálnak belőle, de ha így folytatja, könnyen az üstök nélküli üstökösök népes táborában találhatja magát.

Már most tömegek követelik a Plútó jogainak visszaállítását. Félő, hogy Rio de Janeiróban (az Atlanti-partvidék Budapestjében) 2009-ben végképp elszabadulnak az indulatok: a Plútó-pártiak összecsapnak a Nyolc Bolygó Is Sok Ide Párttal, a helyi kábítószer-maffiák őszinte megdöbbenésére.

Az üstökösök világában nincs különösebb újdonság. Az év elején állítólag volt egy szabad szemmel is látható kométa, de ezt még nem erősítették meg. Hogy a McNaught és a Holmes mennyire jelentéktelen égitestek, jól mutatja, hogy nem született róluk sláger, nem úgy, mint a a Halley-ről, 1986-ban. Ennek bizonyítására tekintsük meg a törökök 1986-os erurovíziós versenydalát a Halley-üstökösről. Nekünk magyaroknak jó hír, hogy a török szöveg értelmezését finn nyelvű feliratozás segíti. Gyakoroljuk: Halley kuyruklu, Halley kuyruklu! Ügye milyen ismerősen hangzik? Ebből is látszik, hogy a török, a magyar, a finn és az angol rokon nyelvek!

1986-ban a Neoton Família is elkövetett egy zeneszámot Halley címmel. Ennek sajnos nem akadtam nyomára a Youtube-on, kárpótlásul tekintsük meg Sandokan című örökbecsű művüket annak illuszrálására, hogy a 80-as években a szűkös távcsőkínálat mellett milyen zeneszámok nehezítették a magyar amatőrök életét.

Irány a Mars!

Mint a bevezetőben olvashattuk, a Mars-utazás egyelőre még a Holdban van, sőt, az igazat megvallva még ott sincs. Ezért is tanulságos Kate Bush 1991-es víziója a Rakétaemberről, aki a Marsra utazik, ahol rosszul érzi magát, és hideg is van. A Rocket Man eredetileg Elton John műve volt, melyet Kate alaposan perturbált, mi több, hallgathatóvá tett egy kis raggie és némi "kelta életérzés" belevegyítésével. Nem szólva arról, hogy Elton Johnt jobb elfordított látással nézni, míg Kate Bush jól bírja a közvetlen látást is, a kép nem esik szét. Megegyezhetünk abban, hogy mindenki szívesebben látná Kate Bush-t az USA elnökeként, mint George Bush-t (aki nem veszi le a kupakot a binokulárjáról). A különbség drága blink-komparátor nélkül is szembeszökő.

 

"Azt mondják, hatvanezer év óta most van a Mars legközelebb a Földhöz."  Az évente bekövetkező rendkívüli közelségek tiszteletére minden augusztus 27-e pirosbetűs ünnep lesz 2008-tól kezdve.

Irány a Hold!

Fly me to the Moon! – repíts a Holdra! Frank Sinatra egyik örökzöldje az idősebb korosztály számára lehet emlékezetes. A kissé megalomániásan kezelt hangszercsoportok ellenére ma is hallgatható. A holdutazás a témája a nemrég újra összeállt legendás Police egyik számának is (Walking on the Moon). Aki kíváncsi arra, hogy miként válik hangszerré a Saturn V rakéta, kattintson ide. Persze, "mint tudjuk", a Hold-utazás csak csalás volt, íme egy minden eddiginél megdöbbentőbb fantasztikus hiperbizonyíték, csak erős idegzetűeknek!

Ha már Hold, nézzük (hallgassuk meg) a The Moon Song-ot! Dőljünk hátra kicsit, relaxáljunk, Charlie Haden és Pat Metheny megnyugtató muzsikáját hallgatva, időnként felpislantva és elnézegetve a holdas képeket! Azután nézzük, mit tud Katie Melua élőben, egy szál gitárral, hogyan "bánik el" egy olyan örökzölddel, mint a Moon River. A Hold az egyik főszereplője Kate Bush és Peter Gabriel örökbecsű szerelmes dalának: miközben végig arról van szó, hogy Don’t Give Up (ne add fel… mert vannak barátaid, mert van egy hely, ahová tartozol — szóval ilyen kis biztatások), a háttérben teljes műnapfogyatkozás zajlik. Mégegyszer mondom: KATE Bush for president!

Csak a le sem gyártott lámpa a jó lámpa

Csak a halott indián a jó indián! A mondás állítólag Sheridan generálistól származik, és a fényszennyezést okozó lámpákra is kiterjesztették a bledi "Fényszennyezést ellenzőket ellenző fényszennyező-ellenesek" konferenciáján. A rendezvény kis ugrás volt az emberiségnek, de óriási csapás a lámpagyárosoknak, ugyanis a résztvevők végre kimondták: csak a le sem gyártott a lámpa a jó lámpa, mert azt fel se lehet kapcsolni. Egyes sötétzöldek még ezen is túlmentek: még a le sem gyárott lámpák által el sem használt elektromos áram feltételezett megtermelését is be akarják tiltani.

Úgy néz ki, semmi se lesz a fényfolyóból, vagyis a Duna alulról történő kivilágításából. Ennek oka nem az, hogy társadalmi szervezetek egész sora tiltakozott a projekt ellen, hanem az, hogy az illetékesek belátták: teljesen reménytelen a Duna vizét átvilágítani, ugyanis a folyó fővárosi szakasza annyira szennyezett, hogy  még a legerősebb lézerágyúk számára is áthatolhatatlan. 

Amatőrök vagyunk 

Az amatőrcsillagászat, bár elmélyült tevékenység, mégis sok vidám dolog színesíti. Ki ne látta volna már Rózsikát (alias Rózsa Ferencet), amint egész éjszaka pólusra áll, mást nem is csinál. Például egyetlen képet se, pedig az egész távcsöves gimnasztikázás erre ment ki. Egy bizonyos Truemartian (Igazimarslakó) nevezetű amatőrtársunk Benny Hill modorában mutatja be, milyen könnyű egy Dobsont felállítani, és milyen bonyolult egy komoly, ekvatoriális műszert. Így már megértjük, miért nem fotózik újabban Rózsika! A következő távcsöves videónak mindehhez nincs sok köze, viszont kimondottan fárasztó vicces film a Sirius — serious szójáték kiaknázásával. Értik?

 

Pólusraállás! Rózsika talajgyakorlata. 

Sikerült megoldani a földi meteoritkráterek, az ún asztroblémák problémáját. A Bonyhád melletti eset nagy port vert fel (hetek óta nem esett ugyanis, volt mit felverni). Azt, hogy ténylegesen mi okozta a becsapódást, Öregbajnokfalvi Keszthelyi Sándor kutatta fel. A Meteor 2007/7-8-as, igen vaskos számát megtalálta a kráter alján, és ebből – helyesen – azt a következtetést vonta le, hogy a megújult Meteor annyira fajsúlyos lett a sok-sok hasznos olvasmánytól, hogy ha valaki leejti, óriási krátert vág a talajba. Kutatásai szerint a Meteor szóbanforgó számát 1,2 m magasból ejtette le az az ismeretlen tagtárs, aki a szántóföldre is magával vitte lapszámunkat. Bátor tagtársunk emlékét kegyelettel megőrizzük.

Rendkívüli felvétel! Keszthelyi Sándor meteoritkutató éppen megtalálja a krátert létrehozó Meteort!

Sir Patrick Moore is amatőr, akinek nemrégiben könyve jelent meg nálunk is, a hangzatos Bumm! címmel. Patrick Moore ismert xilofon-játékos is, ezt az apró "hibáját" veszi górcső alá ez a kis animációs film. Moore szerzőtársát bizonyára még többen ismerik: Brian May, a Queen gitárosa csillagász végzettségű, tehát igazából nem amatőrcsillagász, de gitárosnak se amatőr, így nem tudni, hogy került most ide. Á, bonyolult dolog ez az amatőrség! Freddy Mercury ellenben sokkal jobban énekelt, mint May, ez füllel hallható. És az is kiderült ezzel, hogy miben is számít amatőrnek Brian May…

Az MCSE-nek is van egy igazi sztár tagja, Sztevanovity Zorán, akivel a Meteor 1998/1. számában jelent meg interjú Nyözö tollából. Nem nagyon találok csillagászati témájú videót Zorántól, ezért lássuk most A szerelemnek múlnia kell című dalát. Maksa Zoltán ugyan nem MCSE-tag, de csillagászati érdeklődése közismert, a 2000/1. Meteorban interjúvolta meg Trupka Zoltán. Hallgassunk egy kis Maksát, elvégre nyakunkon a Szilveszter!

Végül pillantsunk bele, hogyan szilveszterezik Mr. Bean. A mi szilveszterünk ennél csak jobb lehet! Például ilyen.

Erősen ittas hóember binoklizni próbál, de nem sikerül neki. Boldog új évet a Polarisból!

Boldog Új Évet, kedves MCSE-tagok! 

Ajánljuk...