Meteor ’88 Észlelőtábor

A húsz évvel ezelőtti
júniusban ilyenkor már javában szerveztük a Meteorról elkeresztelt észlelőtáborunkat,
a legelsőt, amely „kisded lapunk” nevét viselte. A július 15–22. között
lebonyolított tábor szervezése éppenséggel nem volt túlságosan bonyolult,
hiszen a helyszíni szervező régi kedves amatőrtársunk, Horváth Ferenc volt,
aki akkor a veszprémi Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ munkatársaként
a ráktanyai táborok lebonyolításáért volt felelős. A péntektől péntekig tartó
egész nyári „táborfolyamba” illeszkedett a Meteor ’88 észlelőtábor, melynek
célja elsősorban az észlelések végzése, másodsorban pedig a táborba jelentkező
fiatalok észlelési „kiképzése” volt. A kiképzésből pedig jórészt a Meteor
akkori rovatvezetői gárdája vette ki részét. Az egyhetes tábor részvételi díja
(szállás-étkezés) 1000 Ft
volt, amivel alighanem nagyon szívesen kiegyeznének a mai amatőrök. Az 1988-as
szűkös távcsőkínálattal már kevésbé.

A tábor menetrendje egyszerű
volt: nappal előadások, egy-két kirándulás, éjszaka pedig derült idő esetén
ÉSZLELÉS! Az észlelőtáborozás meghirdetése mellett szólt az is, hogy épp
júliusban jelent meg Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve,
mellyel elsősorban az észlelői kultúrát kívántuk fejleszteni, és amely könyvnek
azóta újabb három reinkarnációja látott napvilágot az elmúlt két évtizedben. Ma
visszatekintve a Meteor ’88-ra, elmondhatjuk, hogy sok minden, ami a mai
táborainkat is jellemzi, abban az egy hétben született meg, és nem csupán a
táborok-találkozók elnevezésére kell itt gondolni.

Azon a legelső táboron
mindössze hatvanan vettünk részt, két évvel később, a Meteor ’90-en viszont már
száznyolcvan amatőr fordult meg Ráktanyán, ami egy évvel később a rendezvény
„osztódásához” vezetett: 1991 óta szervezünk külön ifjúsági táborokat is.
Maradjunk azonban 1988-nál. A nappali előadásokat az igencsak szerényen
bútorozottnak mondható „hodályban” tartottuk, ahol rossz időben csillagászati
videókat, sőt, hagyományos filmeket is megtekinthettünk. Máig felejthetetlen
élmény az egész esős estét betöltő No megállj csak! szovjet rajzfilmsorozat
maratoni vetítése. (A huligán lelkületű farkas és az örökös jó tanuló,
illedelmes nyuszi párviadala.) A szállás meglehetősen puritán volt, katonai
sátrakban, emeletes ágyakban vészeltük át az időjárás viszontagságait. De hát
azért volt tábor, hogy sátrazzunk!

Műszerezettségünkön ma
bizonyára sokan nevetnének, bár volt egy-két komoly távcsövünk is, például a Sajó
Péter
által készített 19 cm-es Newton-reflektor és néhány kisebb Zeiss-refraktor.
Csatai György nagyon szép, igényes kivitelű 20 cm-es Newtonjának
csodájára jártunk (a műszert szállító Trabant ugyanolyan drapp színű volt, mint
maga a távcső…). A rendezvény „királya” Fidrich Róbert 27 cm-es
Dobsonja volt, melyet Zseli József bakonycsernyei különfuvarral hozott
el a táborba, akkora volt az érdeklődés egy ekkora Dobson iránt. (Akkoriban a
hazai amatőrök még alig hallottak erről az egyszerű, olcsó szerelésről.)

Komoly eseménynek számított
a Meteor ’88, hiszen a megyei napilap, a veszprémi Napló július 25-i száma is
beszámolt róla. Idézzük fel Balla Emőke sorait:

„A tábor legidősebb
résztvevője, az 52 éves dunaújvárosi Csiba Márton a kövekezőket
nyilatkozta:

– Harminc éve foglalkozom
amatőr problémákkal – kezdte a beszélgetést, de rövidre fogta szavait, mert
éppen Zircre készültek az amatőrcsillagászok, a csillagvizsgálóba. – Úgy vélem,
a ráktanyai tábor a sok között is a legjobb hely az országban. Élmény volt itt
hozzáértőkkel találkozni, ahol sok tanácsot és segítséget adunk egymásnak.

Palincsár Krisztián 12
éves, Budapestről érkezett édesapjával. Számára a tábor még csak ismerkedés a
csillagászattal, s ahogy a kisfiú elmesélte, zavaró volt neki, hogy nincsenek
kötelező programok. Az úttörőtáborban megszokta, hogy minden programon kötelezően
kell részt venniük, s az észlelőtáborban mindenki azt csinál, amihez kedve
van.”

Az említett zirci
kiránduláson felkerestük amatőrtársunk, Lohrmann Ervin
magáncsillagvizsgálóját. Kedves vendéglátónk sajnos már nincs az élők sorában,
de örökre emlékezetes marad a kedves fogadtatás és a szép obszervatórium.

A 20 év előtti Meteor ’88
résztvevői közül sokan még mindig aktívak. Horváth Ferenc immár tulajdonosként
szervez táborokat Ráktanyán. Zseli József mára egyik legkiválóbb asztrofotósunk
lett. Varga Róbert (örökös pártolótagunk) nélkül nem is lehet MCSE-s
szervezésű tábort elképzelni. Almási Csaba ma optikus vállalkozó. Szabó
Sándor
akkor is, most is rovatvezetőnk. Szauer Ágoston ma is
fáradhatatlanul észlel és fotózik. Kocsis Antalt időközben az 1988-ban
„elsőtáboros” Görgei Zoltán követte a Hold-rovat élén. Fidrich Róbert ma
is elkötelezett változós és még elkötelezettebb környezetvédő. Lauer Zoltán
azóta szakcsillagász lett. A szintén „elsőtáboros” Nagy Zoltán Antalból
– aki „felfedezte” az R CrB elhalványodását – később honlapjaink első számú
felelőse vált. Tepliczky István, a népszerű Tepi ma is ugyanúgy
lelkesíti a fiatalokat. És még lehetne hosszan folytatni a sort. Azt hiszem,
nem olyan rossz a mérleg így húsz év után.

Az idei lesz a huszadik
„Meteor” elnevezésű táborunk (1995 óta: távcsöves találkozó), immár Tarjánban.
Azért csak huszadik, mert 1999-ben nem tartottunk nagy tábort (helyette
napfogyatkozás-táborunk volt a Dél-Alföldön, Szatymazon). Tegyük még azt is
hozzá, hogy az idei lesz a tizennyolcadik ifjúsági táborunk. Már táboraink is
nagykorúak lettek!

A Meteor 2008/6. számában megjelent cikk internetes változata.

Ajánljuk...