Ötvenévesek a meteorészlelő táborok | MCSE

Ötvenévesek a meteorészlelő táborok

Idén 50 éve indultak útjukra a legendás meteorészlelő táborok, melyek ma is nagyon népszerűek az aktív észlelők körében.

Még 1958 tavaszán történt, hogy egykori iskolatársammal, Maucha László geológus-barlangásszal arról beszélgettünk, miként kellene az akkoriban kialakított, Jósvafő melletti Karsztkutató Állomás lehetőségeit mennél szélesebb körűen kihasználni. Az Állomást a nemrég feltárt Vass Imre barlang közelében a Budapesti Műszaki Egyetem építette és szerelte fel 1957-ben a karsztbarlangok és felszín alatti karsztvizek komplex vizsgálatára. Néhai Papp Ferenc hidrogeológus-professzor és Maucha László, a jósvafői kutatások örökké tevékeny motorja ezért arra törekedett, hogy mennél sokrétűbben használják ki a kutatóállomást. Maucha Lászlónak jutott az eszébe, hogy alkalmanként az amatőrcsillagászok is végezhetnének Jósvafőn – távol a budapesti városfénytől – megfigyeléseket.

Ekkor merült fel az egykor igen sikeres, ám már fél évszázada félbeszakadt meteorészlelések terve. Magyarországon 1874-től nemzetközi viszonylatban is értékes hullócsillag észleléseket végeztek, elsősorban a rajmeteorok kisugárzási pontjának, és ezúton az üstökösök és meteorrajok kapcsolatának vizsgálata terén. Bár az 1950-es évek elején történtek ugyan próbálkozások egy országos meteorészlelő hálózat kiépítésére, a kezdeményezés (alighanem a feldolgozás és adatközlés elmaradása következtében) érdektelenségbe fulladt. Az 1950-es évek közepétől azonban a budapesti Urániában kialakult egy tevékeny észlelőcsoport, amelyre már lehetett számítani. Indítsuk be a „meteormegfigyelő táborokat” – állapodtunk meg dr. Papp Ferenc professzorral és Maucha László barátommal.

A jósvafői BME Karsztkutató Állomás eszményi észlelőhelynek látszott: távol a nagyobb, kivilágított településektől, mintegy másfél kilométerre Jósvafő község felett, szabad kilátású hegygerincen. Az Állomás a vendég kutatók számára két vendégszobával, Miskolcról jól elérhető helyen, kényelmes, majdnem luxus számba menő elhelyezési lehetőségekkel. Az egyetlen bökkenő az volt, hogy a nyári időszakban a Műszaki Egyetem barlangkutatói is nagy számban keresték fel az állomást. Papp professzor azután igazságosan beosztotta az időt, arra kérve bennünket, hogy lehetőleg hétfőtől péntek estig vegyük igénybe a vendégszobákat, és a szombat-vasárnapi napokat adjuk át a barlangkutatóknak. Egyébként a barlangászokkal hamar kialakult  megértés – már csak azért is mert éppen olyan fanatikusai voltak a hobbijuknak, mint a műkedvelő csillagászok –, mivel a fiatalabb amatőrök lelkesen besegítettek a Vass Imre barlang feltárásába és kutatásába! A kényelmes vendégszobákért emlékezetem szerint napi 25 forintot fizettünk volna, de az Állomás vezetője saját kutatóiként tekintett bennünket, és ezért csak a szállásdíj felét kellett kifizetnünk.

Az első „meteor-expedíció” megszervezése 1958-ban azután már gyorsan ment. A csoport tagjai a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló törzsgárdájából és akkori munkahelyem, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet két munkatársából (Stomfai Róbert, Vasadi-Kovács Ferenc) került ki. A célunk ekkor, és a következő években is az augusztusi Perseida raj maximuma körüli meteorszámlálás volt. (Sajnos első elgondolásom, a Jósvafő és Miskolc közti szimultán észlelés – 40 km légvonalban!  – nem sikerült, főleg a miskolci Uránia érdektelensége következtében.)

1958. A fél évszázaddal ezelőtti első meteor-tábor résztvevői: Bartha Lajos, Stomfai Róbert, Vasadi-Kovács Ferenc és Thaly Koppány augusztus 11-14. között 4 észlelési napon, alkonyattól kb. 1-2 óráig számlálták a meteorokat. Az egyre erősebb budapesti városfény után élvezet volt a „valódi” csillagos ég látványa. A fogyó Hold nem sokat zavart, sajnálattal kellett azonban tapasztalnunk a karsztvidék egyik – nekünk hátrányos – jellegzetességét, a kopár sziklák gyors kihűlése következtében fellépő erős éjszakai páraképződést. Ezért a megfigyelést éjfél után egy-két órával abba kellett hagynunk. Ez az „expedíció” voltaképpen tapasztalatszerzésre szolgált.  Két megfigyelő a radiáns, ill. az azzal ellentétes irányba, a harmadik hanyatt fekve a zenitben észlelt.  Minden hullót hangos toppal jeleztünk, mivel egyazon meteor csak „egynek” számított, ha többen is látták. Jegyzőkönyv-vezetőnk persze nem volt – Vasadi Feri bácsi a vendégszobában horkolt –, magnónk még kevésbé. Ekkor Koppány feltalálta a „kavics módszert”: két dobozkába gömbölyű, ill. szögletes kavicsokat tett, és attól függően tett át egy harmadikba egyikből vagy másikból, hogy rajmeteort vagy sporadikusat látott-e. Az augusztus 9/10. és 11/12. észlelési napokon 21 óra és hajnali 3 óra közötti időszakban a ténylegesen észlelt hullók száma óránként 20-ról 90-re nőtt. A zenitre redukált (ZHR) érték maximuma augusztus 12-én, 2-3 óra közt csúcsosodott ki, 198 meteor/óra értékkel. Ez volt a legsűrűbb meteorhullás, amelyet a jósvafői táborok során észleltünk.

1959. Az egyik legsikeresebb meteortábor, augusztus 8-11. között. Résztvevők: Bartha Lajos, Fejes Imre, Gauser Károly, Jáger Tamás, Piret Endre, Thaly Koppány. Öt napból négy észlelési estét használhattunk ki, a Hold első negyed körül még kevéssé zavart. A Perseida-aktivitás az átlagosnál kisebb volt, és sajnos a maximum előtti napon a borultság miatt megszakadt a sorozat. Augusztus 8/9-e éjjel a ZHR 50-60 között volt, 9/10-én 0 és 1 óra között pedig 61-es értéket ért el. A ténylegesen látott hullók száma persze csak 46 volt egy óra alatt. Augusztus 10-én estére 40-re csökkent a Perseidák ZHR értéke. Szépen mutatták az 1958-1961. évi megfigyelések a szórvány-meteorok (sporadikusok) számának növekedése az apex-irányban. Az átlagos számuk, három év összegezéséből:

21-22 óra      3 meteor/óra
22-23             5
23-00           11
00-00           15

Figyelemre méltó volt azonban, hogy 1959. augusztus 8/9-én éjjel magasra emelkedett a Perseidákon kívüli meteorok száma. Amíg 22-23 óra közt 5 jelentkezett, 23 óra és éjfél között 18, majd 9-én 0 és 1 óra közt 22 sporadikust jegyeztünk fel. Visszatekintve hajlandó vagyok arra gyanakodni, hogy az egyébként nem nagyon gazdag északi delta Aquaridák egy kitörésének lehettünk a tanúi. A maximum itt is augusztus 12-re esik, átlagosan 10-es ZHR-rel.



Jósvafői tábori életképek a 60-as évekből

1960-ban nem sikerült az időpont-egyeztetés a Kutató Állomással, így „az expedíció elmaradt”. Utóbb, az időjárási térképeket átnézve azt láttam, hogy nem is nagyon lett volna derült egünk.

1961. Ez volt a másik nagyon eredményes meteor-expedíció augusztus 10-14. között, bár csak két észlelő vett részt: Bartha Lajos és Aczél Etelka geofizikus. Az időjárás azonban kedvezett, a Hold sem zavart, a legfőbb érdem azonban Etelkáé, aki csodálatos lelkiismeretességgel végezte el a vállalt feladatokat. Ebben az évben besegítettek némileg a barlangkutatók, Maucha László és Gádoros Miklós is. A maximum augusztus 11/12-re esett. 11-én 21-22 óra között 90, 22-23 óra közt 99 volt a ZHR, aug. 12-én 21-22 óra közt pedig 90 (a ténylegesen látott meteorok száma 21 ill. 29). A következő napon azután a 60-t is alig múlta felül a zenitre redukált hullócsillagok száma. Augusztus 10-én és 11-én megint szaporodott a sporadikusok száma (óránként 8-9 darab). Az észlelési adatok és kiértékelésük német és osztrák kiadványokban jelentek meg.

1962-ben elmaradt az észlelőtábor, 1963-ban ismét 2 fő, Bartha Lajos és Maklári Károly végzett megfigyelést. Sajnos a 4 napos időszakot (augusztus 10-13.) nem tudtuk kihasználni az állandóan csöpögő eső miatt. Egyetlen észlelési este sovány eredménye legfeljebb az, hogy „augusztus közepén sok a hullócsillag”. 1964-ben a négy napos táborban (augusztus 9-12.) hárman vettek részt: Gellért András, Hegyessy Péter és Maklári Károly. Az állandóan változó felhőzet következtében csak egyes órák voltak számlálásra alkalmasak. Ezért csupán annyit lehetett megállapítani, hogy a meteorok száma augusztus 11-ig nőtt, a maximum talán 11/12. között volt 60 körüli ZHR-el.

1965. Bár az észlelési időszak rövid volt – augusztus 8-10. –, és a maximum elé esett, aránylag nagyszámú  észlelő vett részt: Bartha Lajos, B. Szabó Emese, Gellért András, Hegyessy Péter, Maklári Károly. A szinte állandó borultság miatt értékelhető eredmény nem született.

1966. Az augusztus 9-14. közti tábor nagyszámú résztvevő ellenére, főleg a kedvezőtlen időjárás miatt szintén nem hozott eredményt. (Bartha L., B. Szabó Emese, Gellért A., Hegyessy P., Maklári K., ifjabb Szabó Imre.) A megfigyelő csoport tevékenyen részt vett a barlangkutatók geofizikai munkájában. A karszt-kőzet árapály okozta mozgásának mérésére az Uránia Csillagvizsgáló műhelyébe készített optikai torzulásmérőt építettek be a Vass Imre-barlangba, amelynek változását a meteor-csoport tagjai folyamatosan mérték.

Az első urániás észlelőtáborok voltaképpen ezzel lezárultak. Az eredmény elsősorban a tapasztalatszerzés, és az ilyen célú észlelések példa adásában mutatkozott. A megfigyelési adatokat kiértékelve nagyon érdekes volt az a tapasztalat – amelyet a legszínesebb, vagy legaprólékosabb leírás sem pótol –, hogy a Perseida raj sűrűsége rövid időn belül is igen tág határok közt ingadozik. A minimális 50 körüli óránkénti meteor szám egyes alkalommal három-négyszeresére emelkedik. Meglehetősen élesen tűnt elő a maximum is. A maximum előtt az óránkénti meteorok száma egy nap alatt kétszeresére nő, illetve azt követően felére csökken. A sporadikus és a raj-meteorok maximum körüli átlagos óránkénti átlagos számának változása igen jellegzetes:

21-22 KÖZEI között           3 sporadikus    19 rajtag          ZHR (raj):  71
22-23                                   5                          30                                      111
23-00                                 11                          19                                        53
00-01                                 13                          24                                        72
01-02                                   8                          57                                      102
02-03                                 10                          55                                      126

A rajhoz tartozó fényesebb (0 magnitúdónál ragyogóbb) meteorok csak elvétve jelentkeztek. Általában 2-4 fényrendű Perseidák voltak gyakoriak. A megfigyelt fényes meteorok részben a szórványosokhoz tartoztak.

A táblázatból látható, hogy a rajmeteorok átlagos óránkénti száma az apex-pont helyzetétől független. Akkor nem nagyon tudtuk magyarázni a Perseida maximum előtti kis kiemelkedést a sporadikusnak vélt meteorok számában. Csányi Gabriella megjegyzése hívta fel a figyelmet arra, hogy a valódi sporadikusokhoz hozzá adódott az Aquarida raj maximuma, amit akkor még nem különböztettünk meg. Nagyon szép és tanulságos a sporadikus meteorok gyarapodása éjfél után.

A budapesti Urániában szervezett „meteorexpedíciók” 1966-ban zárultak. A meteorészlelésekhez azonban jó példát teremtettek. Az akkor elélénkülő CSBK szakköri mozgalom keretében az 1967. évi egri csillagász tanfolyam (augusztus 7-16.) fiatal résztvevői Nagy Sándor javaslatára észlelőtábort szerveztek a Perseida maximum megfigyelésére. Ezen már az ország különböző részeiből összegyűlt amatőrök vettek részt. Voltaképpen ezzel a táborral szélesedett ki a meteor megfigyelő mozgalom. Megérdemlik tehát, hogy az észlelések felújítóinak nevét eljegyezzük: Felső Géza, Gergely Péter, Jung Ferenc, Kancsura Árpád, Kovács Géza, Lővey János, Nagy Sándor, Taracsák Gábor. A táborról részletes beszámoló jelent meg a Föld és Ég, 1967/6. számában. Ettől kezdve kisebb-nagyobb észlelő csoportok minden esztendőben összegyűltek, ekkor már nem csak a Perseida-maximumok, de más rajok megfigyelésére is. A program fellendítésében azután fontos szerepe volt az 1971-ben meginduló Meteornak, és a rövidesen megszervezett Meteor és Tűzgömb Észlelő Hálózatnak (Keszthelyi Sándor és Papp János), amely már egy új fejezetet jelentett a hazai meteor-észlelések történetében.


A jósvafői “Amatőrcsillagász Camping” résztvevői. 1969. július 20-26. között 55 résztvevővel tartották a Karsztkutató Állomáson mozgalmunk első igazi nagytáborát



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close