Közhasznúsági beszámoló 2011 | MCSE

Közhasznúsági beszámoló 2011

A 2011-es esztendő felemás időjárásával alaposan próbára tette mindazokat, akik rendszeresen foglalkoznak megfigyelésekkel. Az év jó részében változékony, gyakorta borult volt az időjárás, ugyanakkor páratlanul hosszú, mintegy másfél hónapig tartó derült-sorozatnak örvendhettünk augusztus közepétől szeptember végéig. Jó néhány különleges égi jelenséget figyelhettünk meg, melyek közül nem egy a nagyközönség figyelmét is magára vonta.

A január 4-i részleges napfogyatkozás megfigyelését az ország nagy részén zavarta a felhőzet és a köd. Elsősorban a nyugat-magyarországi észlelők jártak sikerrel, illetve azok, akik magasabb, a ködréteg fölé emelkedő hegyeinkről végezhettek megfigyeléseket. Sokkal nagyobb sikerrel jártunk fél évvel később, a június 15-i teljes holdfogyatkozáskor, amely az átlagosnál jóval sötétebb fogyatkozás volt. Az esti órákban megfigyelhető jelenségről sok szép felvétel, tartalmas beszámoló született, és természetesen több helyszínen is tartottunk bemutatót a nagyközönség számára. Ugyancsak nagy érdeklődés kísérte a Perseidák meteorraj augusztus 12/13-i maximumát. A telehold ellenére sokan követték figyelemmel az eseményt – a Polaris Csillagvizsgálóban például mintegy 500 érdeklődő fordult meg azon az éjszakán. Jóval különlegesebb volt azonban a Draconidák meteorraj október 8-i, pontosan előre jelzett maximuma, melyet a felhős időjárás miatt ismét csak a Dunántúl nyugati részéről lehetett jól megfigyelni. A december 10-i „adventi” holdfogyatkozás megfigyelését azonban ismét csak meghiúsította a kedvezőtlen időjárás. Az eseményekben gazdag év a Lovejoy-üstökössel búcsúzott, mely a karácsonyi időszakban rendkívül látványosan volt megfigyelhető a déli féltekéről, és ezzel érdemelte ki a „karácsonyi üstökös” elnevezést. Ezt a Kreutz típusú napsúroló üstököst a hazai amatőrök is nyomon követték a perihélium-átmenet időszakában. Sajnos nem ért el olyan fényességet, hogy a nappali égen is meg lehessen figyelni, ezért a magyar amatőrök (és az északi féltekén élők számára) a SOHO-felvételek jelenthettek csak kárpótlást.

Az év legnagyobb érdeklődést kiváltó jelensége az augusztus 5-i fényes tűzgömb volt, melyet az ország számos pontjáról megfigyeltek. A Balaton térségében volt a látvány a legszebb, nagyon sokan beszámoltak a robbanás hangjáról is, mely 2–3 perccel a fényjelenség után morajlott végig a tájon. A beérkezett megfigyelések alapján a tűzgömb 98 km magasságban érkezett a légkörbe, és 27 km magasságban hunyt ki, de nem valószínű, hogy földet értek darabjai (nem úgy, mint a 2010. február 28-i tűzgömb esetében). Az augusztus 5-i tűzgömbről Rosenberg Róbert egészen kiváló felvételt készített Adony mellől, és a magyarországi videometeoros hálózat becsehelyi, zalaegerszegi, hódmezővásárhelyi és zalaegerszegi kamerái is rögzítették a robbanást.

Érdekes és ritka távcsöves látványosság volt az M101 jelű galaxisban augusztus 24-én felfedezett szupernóva, az utóbbi két évtized legfényesebb ilyen égiteste. Az SN 2011fe jelzésű szupernóva szeptemberben érte el maximális fényességét, 10,5 magnitúdónál.

A látványos, érdekes és valóságos égi események mellé egy sor olyan „jelenség” is társult, melyet vagy a média fújt fel, vagy az internetes pletyka kategóriájába illeszkedik. Mind közül a legkülönösebb és leghírhedtebb a minden év augusztus 27-ére „jelzett” nagy Mars-közelség, melynek során a Mars akkorának látszik szabad szemmel, mint a telehold. Ez a „Mars-vaklárma 2005” óta él, és évről évre jelentős munkát ad az érdeklődők felvilágosítása. (A Mars 2003. augusztus 27-én volt nagy oppozícióban, az akkor született, és többszörösen módosult körlevelek, ppt-prezentációk terjednek tovább, melyekről „lekopott” a 2003-as évszám.) 2011-ben bukkant fel a „szuperhold” fogalma a magyar sajtóban (a telehold és a Hold földközelségének egybeeséséről van szó). A világító lampionokkal kapcsolatos ufóriasztások mellé a nyár végétől egy színes ledekkel kivilágított sárkány is társult, mint különleges égi jelenség. Ősszel két műholdégés tartotta lázban a közvéleményt: a szeptember 24-én elégett UARS mesterséges hold és az október 23-án megsemmisült ROSAT röntgencsillagászati műhold. Mindkét esemény veszélyességét hallatlanul felnagyította a média, valóságos pánikhangulatot keltve. A helyzetet jól illusztrálja, hogy ezt követően, a november 21-i országos katasztrófavédelmi gyakorlatnak egy képzeletbeli műholdbecsapódás volt a témája. A nem létező, vagy rosszul interpretált csillagászati-űrkutatási jelenségekkel, eseményekkel kapcsolatban egyesületünk hírportálján (hirek.csillagaszat.hu) és a médiában adtunk tájékoztatást.

Az MCSE számára számtalan médiaszereplés kínálkozott 2011-ben is. Így például az MR1 Kossuth Rádió A Hely c. sorozatában is foglalkozott tevékenységünkkel. A Hely négy adás erejéig foglalkozott csillagászattal: bemutatta a Polaris Csillagvizsgálót és a Meteor 2011 Távcsöves Találkozót; a műsor két további helyszíne a Piszkéstetői Csillagvizsgáló és a Budapesti Planetárium volt.

Rendezvények, találkozók, táborok

A fentebb részletezett tévhitek és tévinformációk cáfolására alkalmas „terepet” jelentettek azok az országos bemutatók, amelyeken egyesületünk aktivistái és partnerszervezeteink találkozhattak az érdeklődő nagyközönséggel – tízezrekhez tudunk eljutni az ilyen rendezvényeken. Három nagyobb rendezvénysorozatot emelünk ki. Május 7-én az ország számos pontján megtartottuk a csillagászat napját – 2011-ben a szegedi helyszín volt a legsikeresebb, a Dóm téren tartott egész napos távcsöves bemutatón mintegy 3000 érdeklődő fordult meg, és további 4000 látogatója volt a Fekete Házban egy hónapon át megtekinthető TWAN-kiállításnak. Június 17-én vidéke helyszíneken, míg június 24-én a fővárosban csatlakoztunk a Múzeumok Éjszakája eseményeihez, szeptember 28-án pedig a Kutatók Éjszakája rendezvényéhez csatlakoztunk. Ezek a rendezvények szinte menetrendszerűen „szállítják” az érdeklődő (és igényes) nagyközönséget.

Közgyűlésünk helyszíne ismét a Klebelsberg Kulturkúria volt. Az intézménnyel immár hagyományosan jók a kapcsolataink, hiszen kiállítással, bemutatóval, előadásokkal is támogatjuk az ott folyó közművelődési tevékenységet. Az április 30-án megtartott közgyűlés új tisztségviselőket is választott, az MCSE-titkárság új tagja Molnár Péter lett (Tepliczky István helyett), Balaton Lászlót pedig Béres Gábor váltotta az elnökségben. Itt említjük meg, hogy Egyesületünk elnöke, Kolláth Zoltán 2011. február 3-án az Európa Tanács Táj Díját vehette át a Zselica Szövetséggel közösen benyújtott „Nemzetközi Csillagoségbolt-park létrehozása a Zselici Tájvédelmi Körzetben” című pályamunkájáért. A közgyűlésen – és más rendezvényeken is – köszöntöttük az MCSE örökös tiszteletbeli elnökét, Ponori Thewrewk Aurélt, aki 2011. május 2-án töltötte be 90. életévét.
A közgyűlésen vehette át Vértes Ernő a Kulin György-emlékérmet, melyet mintegy fél évszázada kifejtett ismeretterjesztő és szervezőtevékenységének elismeréseként ítélt oda az MCSE Elnöksége. Az MCSE elismerő oklevelét vehette át Görgei Zoltán és Molnár Péter vehette át kiemelkedő ismeretterjesztő és rovatvezetői tevékenységéért.

Július 29-31. között tartottuk a Meteor 2011 Távcsöves Találkozót, minden idők talán legcsapadékosabb ilyen rendezvényét. A mostoha időjárás ellenére a hosszú hétvégén 320 amatőrcsillagász kereste fel a táborhelyet.

Emellett számos további, egynapos találkozót szerveztünk, melyeknek zömmel a Polaris adott otthont, de volt három vidéki helyszínünk is:
Február 26. Csillagászattörténeti találkozó (Polaris Csillagvizsgáló)
Május 14. Mélyég-észlelők találkozója (Polaris Csillagvizsgáló)
Június 11. Nap-észlelők találkozója (Polaris Csillagvizsgáló)
Szeptember 17. Változócsillag-észlelők találkozója (Kecskemét, főiskolai csillagvizsgáló
Szeptember 17. A Napóra Szakcsoport találkozója (Nagykanizsa, Kulturális Központ)
November 5. A Szegedi Csoport találkozója (Szászszorszép Gyermekház)

Polaris Csillagvizsgáló

A csillagvizsgáló Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának tulajdona, az MCSE 2001 óta bérli a helyiségeket. A Polarist az MCSE önkéntesei töltik meg élettel, a heti három estén tartott nyilvános bemutatók mellett számos egyéb programot kínálva tagjainknak és az érdeklődőknek.

A Polaris Csillagvizsgáló legaktívabb távcsöves bemutató 2011-ben: Görgei Zoltán, Jakabfi Tamás, Kárpáti Ádám és Molnár Péter voltak, mellettük Fidrich Róbert foglalkozott leggyakrabban az érdeklődőkkel. Pete Gábor és Nyerges Gyula az internetes közvetítéseket végezte, míg Kerényi Lilla az esti csillagnéző sétákat szervezte. Hamvai Antal a kupola és a helyiségek festését végezte el.

Gyermekszakkörünket tavasszal Sárneczky Krisztián vezette, tőle szeptemberben vette át a munkát Görgei Zoltán. Középiskolás szakkörünket tanítási időszakban Horvai Ferenc, míg a nyári szünidőben Tóth András irányította. Itt kell megemlékeznünk egyik szakkörösünk szép eredményéről. 2011-ben Jurij Gagarin ötven évvel ezelőtti történelmi űrrepülésére is emlékeztünk. Az ELTE Russzisztikai Tanszéke által kiírt Gagarin-50 középiskolás versenyen a Polaris szakköröse, Fülöp Zsuzsa második helyezést ért el.

Ősztől észlelőszakkört indítottunk Hannák Judit és Molnár Péter kezdeményezésére. A szakkörre elsősorban felnőttek jelentkeztek, zömmel kezdő távcsőtulajdonosok, akik számára kiváló lehetőséget jelentett a műszerükkel és az égbolttal való megismerkedésre ez a programsorozat. A tavaszi időszakban rendszeresen zajlottak tükörcsiszoló szakköreink Molnár Péter vezetésével.

A Polaris tavaszi keddi előadás-sorozatát, a Kulin György Csillagászati Szabadegyetemet ősszel a Budapest a Naprendszer Fővárosa c. sorozat követte (a NASA 2011-et a Naprendszer évének nyilvánította). Tavasszal Dávid Gyula Relativitáselmélet és kozmológia címmel tartott nagysikerű előadás-sorozatot.

Kiadványok, internet

A Meteor 2011-ben ünnepelte 40. születésnapját. Az elmúlt négy évtizedben több mint 400 lapszám jelent meg, több mint 15 ezer oldal terjedelemben. Célunk hónapról hónapra tagjaink kezébe adni egy lapszámot, mely hitünk szerint hiteles lenyomata annak, ami iránt az amatőrök érdeklődnek. Hírekkel, cikkekkel, észlelési feldolgozásokkal segítjük tagjainkat, és ami fontos: valami kézzelfoghatót, valóságosat a kezükbe adni a mai virtualizálódó világban. Erre kötelez minket a lap elmúlt négy évtizede, és mindazon önkéntesek sokasága, akik munkájukkal hozzájárultak a Meteor fennmaradásához.

Novemberben jelentettük meg a Meteor csillagászati évkönyv 2012. évi kötetét. Évkönyvünk egy immár közel kilenc évtizede megjelenő sorozat tagja (a Stella Csillagászati Egyesület, a Magyar Természettudományi Társulat, majd a Gondolat által kiadott évkönyvek szerves folytatása). Sajnos fokozatosan csökkentenünk kell a kiadvány nyomtatott példányszámát, aminek csak egyik oka az internet térhódítása. A másik, legalább ilyen nyomós ok a magyarországi könyvterjesztésben keresendő: óriási árréssel dolgoznak a nagy terjesztők, késve, vagy egyáltalán nem fizetnek, amivel számtalan kis kiadót tettek már tönkre. A Magyar Csillagászati Egyesület is kis könyvkiadónak számít, szerencsékre azonban jelentős tagságunk van, melyhez a nagy terjesztők nélkül is eljut egy olyan alapvető csillagászati kiadvány, mint a csillagászati évkönyv. Már csak azért is kérjük, hogy minél többen támogassák az MCSE-t tagdíjukkal, hogy minél tovább fennmaradhasson, sőt fejlődhessen a magyar nyelvű csillagászati évkönyv.

2011-ben adtuk ki Kereszturi Ákos Asztrobiológia c. kötetét, illetve Ponori Thewrewk Aurél Bolygóistennő című könyvét, melyben a Vénusz bolygóval foglalkozik. Utánnyomtuk a Pleione Csillagatlaszt, mely az egyik legnépszerűbb segédanyag a kistávcsöves észlelők körében.

Internetes jelenlétünk 2011 folyamán nem változott, számos honlapot működtettünk. Mind közül a legjelentősebb a hirek.csillagaszat.hu, melynek híreit alkalmanként szinte a teljes magyar internetes média átveszi. Ugyancsak igen látogatott a www.csillagvaros.hu, az MCSE közösségi oldala, és természetesen hivatalos honlapunk, a www.mcse.hu.

Támogatások, taglétszám
Egyesületünk aktív, tagdíjfizető taglétszáma az elmúlt évek során nem változott lényegesen, vagyis stagnál: 2011-ben valamivel 1700 fő fölött volt. A gazdasági válság éveiben már ez is jelentős eredménynek mondható. Az MCSE továbbra is elsősorban a tagdíjakból és az 1%-os SZJA-felajánlásokból gazdálkodik, a pályázati támogatások aránya kevésbé jelentős. 2011-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatta tevékenységünket (a Meteor kiadása). Sajnos az SZJA 1%-ából kapott támogatás jelentős mértékben csökkent, 2011-ben 5,107 E Ft volt. A tagtoborzás, különösen a fiatalabb korosztály körében, az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata lesz.

Az Egyesület bevételei a 2010-es évhez viszonyítva 1  %-kal csökkentek (22.309ezer Ft-ról 22.071ezer Ft-ra), kiadásai 12 % -kal, (23.208eFt-ról 20.344eFt-ra) csökkentek .
Az előző év veszteségéhez (-899eFt) képest a 2011 év 1.727 eFt közhasznú eredménnyel zárult.
A vállalkozási tevékenységből származó bevétel 999ezer Ft volt.
Közhasznú célú működésre kapott támogatások 2011-ben 19,48%-kal (7488eFt-ról 6029e Ft-ra) csökkentek, az alábbiak  szerinti bontásban:
A személyi jövedelemadó 1%-os átutalásából származó 5.107e  Ft, 20%-át működési költségekre, 80%-át alapcél szerinti munkáinkra, ismeretterjesztésre fordítottuk.
Cél szerinti juttatásként az NKA-tól 800.000Ft (Meteor), helyi önkormányzattól 100eFt alapcél szerinti feladatokra érkezett. Magánszemélyektől 21000 Ft támogatás  érkezett, szintén alapcél szerinti feladatokra.

Személyi jellegű költségekre fordított összeg 4.394eFt.
Eszközök értékcsökkenési leírása 2085 e Ft volt. Tárgyi eszközök nyilvántartott értéke 2755eFt,
A leltározás során megállapítottuk, hogy a nyilvántartott tárgyak az Egyesületnél fellelhetők.

, egy darab 2002-ben vásárolt, 0 Ft-on nyilvántartott másológép selejtezésre került, ami a könyvelésen nem lett átvezetve, ezt rendeztük.

Az Egyesület pénzeszközei 2011.12.31-én: Pénztár 89.571 Ft, Bankszámla: 9.402.879 Ft,  Bankbetét: 6.200.185 Ft.

Követelések értéke 1.341.480Ft ami jórészt könyvek és évkönyv elszámolásból adódik.

Kötelezettségek javarészt a januári fizetendő bérjárulékok, munkabér és 50eFt szállítói tartozásból áll, összesen 666.653Ft.

Budapest, 2012. április 14.