Jönnek a Perseidák! | MCSE

Jönnek a Perseidák!

2013-ban hétfőről keddre virradó éjjel következik be az "augusztusi csillaghullás" közismert jelenségéért felelős Perseida-meteorraj maximuma. Bár az első negyed előtt járó Hold fénye az éjszaka első felében némileg zavarhatja a megfigyelést, szerencsére égi kísérőnk korán, este 10 óra után nem sokkal lenyugszik.

A Perseidák első megfigyeléséről már Kr.u. 36-ból vannak feljegyzések, kínai csillagászoknak köszönhetően, azaz igen régen létező és ismert meteorrajról van szó. A Szent Lőrinc könnyeiként is ismert hullócsillagokat okozó porszemcsék a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle üstökösből származnak, amelyről szintén számos régi feljegyzés ismeretes. A számítások szerint az üstökös régebben is áthaladt bolygónk pályáján, így a hátrahagyott poranyag már igen széles lepellé terebélyesedett. Ennek következtében a perseida rajhoz tartozó meteorokat nem csak ezen az éjszakán, de 1-2 héttel a maximum előtt és után is szép számban láthatunk, természetesen a maximumhoz közeli időpontban nagyobb valószínűséggel. Mindazonáltal a porfelhő legsűrűbb részén idén hétfő-kedd éjszaka haladunk át.

 

A Perseida-meteorraj szülőüstököséről 1992-es napközelsége során készült felvétel (Herman Mikuz) 

 A raj természetesen az üstökös közelében sűrűbb, így 1993-ban és 1995-ben óránként 3-500 hullócsillag is megfigyelhető volt, amelynek oka a szülőüstökös 1992-es napközelsége során kidobódott friss anyagfelhő. Az aktivitás azóta lassan csökken, bár meglepetések így is adódhatnak: 2008-ban például az előrejelzett maximum után egy további kitörésben gyönyörködhettek a kitartó észlelők.

 

A meteorraj tagjai a Perseus csillagképben levő radiánspont irányából érkeznek, azonban csak a radiánstól távolabb fényesednek fel, így tulajdonképpen az egész égbolton láthatunk hullócsillagokat. A tapasztalatok alapján északi és déli irányokban láthatjuk a legszebb rajtagokat.

A hullócsillagok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, sokkal inkább lehetőleg minél sötétebb (fényszennyezéstől mentes) észlelőhelyre (vagy legalább a közvetlen fények kitakarására), jó kilátásra, valamint kényelmes, dönthető támlájú kerti székre. A késő nyár ellenére gondoljunk rá, hogy éjszaka a hőmérséklet már jelentősen csökken, így több rétegű öltözet, esetleg hálózsák, illetve ízlésünknek megfelelő étel-ital is szükséges lehet. A meteorrajok gyakran mutatnak "csomós" szerkezetet, azaz a Föld porfelhőn történő áthaladása során megesik, hogy percekig nem hullik meteor, majd sűrű egymásutánban több hullócsillag is megfigyelhető.

A Perzeusz csillagkép hétfőn este 11-órakor a keleti horizont közelében kel. Azonosítását nagyban megkönnyíti a felette látható, jellegzetes W-alakú Cassiopeia csillagkép

Megfigyelésre tehát a városoktól távoli, fényszennyezés-mentes, jó körpanorámával rendelkező helyszínek a legalkalmasabbak. Budapesti érdeklődők számára a budai hegyvidéket ajánljuk megfigyelésre (pl. a Normafa környékét vagy a Hármashatár-hegyet). Aki csak teheti, ne a városokból nézze a meteorokat, hanem fényszennyezésmentes, jó körkilátású helyekről. Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló 21 órától rendkívüli nyitva tartással várja a látogatókat, akik a hullócsillagok szabadszemes megfigyelése mellett az égbolt egyéb csodáit is szemügyre vehetik a csillagda műszereivel – természetesen csak derült idő esetén. A hullócsillagok megfigyeléséhez ajánlott a fent már említett réteges, meleg öltözék, esetleg pokróc, polifoam, szék. (Helyfoglalást nem áll módunkban biztosítani! Belépődíj: felnőtteknek 600 Ft, diákoknak, pedagógusoknak és nyugdíjasoknak 400 Ft. A rendezvényen való részvétel a Magyar Csillagászati Egyesület tagjai számára ingyenes.)

 

Fred Bruenies két éjszaka felvett összesen 3555 felvételéből állította össze a sok tucat Perseida-meteort ábrázoló montázsát a 2005-ös maximum során

A közismert Perseida-meteorrajhoz tartozó hullócsillagok, illetve más, látványos meteorok, tűzgömbök sok-sok képe a számos kamerából álló videometeoros hálózat honlapján megtekinthető: http://www.videometeor.hu/