Égi kalendárium: 2016. március
A hosszú téli borult időszak után itt a tavasz a rövidülő, de még mindig elegendően hosszú éjszakákkal, a tavaszi csillagképekkel és az ilyenkor szokásos Messier-látnivalókkal.
A bolygók járása
Merkúr: Ez a hónap nem alkalmas a megfigyelésére. 23-án felső együttállásban van a Nappal. Az áprilisi kiváló láthatóságának bevezetőjeként a hónap utolsó napján már megkísérelhető felkeresése napnyugta után a nyugati látóhatár közelében. Ekkor majdnem háromnegyed órával nyugszik a Nap után.
Vénusz: Napkelte előtt kereshető a délkeleti horizont közelében. Láthatósága rohamosan romlik, a hónap végén már elvész a kelő Nap ragyogásában. Fényessége −3,9mról −3,8m-ra, átmérője 11,2”-ről 10,4”-re csökken, fázisa 0,91-ról 0,95-ra nő.
Mars: Előretartó mozgást végez a Mérlegben, majd 13-tól fokozatosan lassul a Skorpió csillagképben. Éjfél körül kel, az éjszaka második felében látszik a délkeleti égen. Fényessége gyorsan nő 0,3m-ról −0,5m-ra, látszó átmérője 8,7”-ről 11,7”-re hízik.
Jupiter: Hátráló mozgást végez az Oroszlán csillagkép déli részén. 8-án van szembenállásban a Nappal. Egész éjszaka látható mint ragyogó fényű égitest. Fényessége −2,5m, átmérője 44”.
Szaturnusz: Előretartó, majd 25-től hátráló mozgást végez a Kígyótartó csillagképben. Éjfél után kel, az éjszaka második felében látható alacsonyan a délkeleti-déli égen. Fényessége 0,4m, átmérője 17”.
Uránusz: A hónap első felében még kereshető sötétedés után, kora este nyugszik. Előretartó mozgást végez a Halak csillagképben. 15-e után elvész az egyre közelebb látszó Nap fényében.
Neptunusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. Előretartó mozgást végez a Vízöntő csillagképben.
Oppozícióban a Jupiter
A Jupiter március 8-án kerül szembenállásba a Nappal. A 44”-es korongátmérőjű és −2,5m fényességű bolygó az Oroszlán csillagképben jár, éjféli delelésekor 46°-kal emelkedik a horizont fölé. A bolygó kiválóan megfigyelhető januártól egészen június végéig. A szokásos nagy felbontású felvételek mellett próbáljunk meg ugyanarról a hosszúságról, előre kiválasztott időpontokban, legalább félheti-heti bontásban hasonló minőségű felvételeket készíteni. Az ebből összerakott videón az alakzatok szélrendszerekben való sodródása látványos lesz. Nagyobb távcsővel bátran észleljük a Galilei-holdakat; az oppozíciókor a Ganymedes 1,64”, a Callisto 1,49”, az Io 1,13” az Europa pedig 0,98” korongátmérőjű lesz.
A Jupiter Szántó Szabolcs felvételén, 2016. február 27-én 21:50 UT-kor. Az inzertem jól láthatók a Ganymedes részletei is. A felvétel 254/1200-as Newton-távcsővel készült.
Hold–Szaturnusz-együttállás március 2-án
A tavasz második hajnalán, a szürkület első perceiben láthatjuk az utolsó negyedben lévő, delelő Holdat, és tőle dél felé 2,9°-ra a 0,7 magnitúdós Szaturnuszt. A 25° magasan látható együttállást tájképi elemekkel kombinálva látványos felvételek készíthetők.
Hold–Aldebaran-együttállás március 14-én
Március 14-én 13:30 UT körül a Hold néhány ívpercre megközelíti az Aldebarant. Ekkor a páros 45°-kal lesz a horizont fölött, az 1 magnitúdós vörös óriáscsillag pedig a nappali égen is könnyen látható lesz csillagászati távcsővel (akik még nem láttak fényes nappal az égen csillagokat, jó alkalom az Aldebaran megfigyelése). A páros látványosan és gyorsan halad el egymás mellett, remek fotótémát adva. A Hold fázisa 37%-os, a Naptól való távolsága 75°. A Nap 17 óra UT körül nyugszik, ekkor a Hold már 1,2°-ra eltávolodott az Aldebarantól, de a szürkületi égen látványos az együttállásuk.
A Hold és az Aldebaran együttállása a nappali égen, március 14-én.
Az Io és az Europa árnyéka egyszerre látszik a Jupiteren március 7/8-án, 15-én és 25-én
Idén már harmadszor figyelhető meg egyszerre az Io és az Europa holdak árnyéka a Jupiter korongján, remek alkalmat kínálva a fotósoknak és vizuális megfigyelőknek egyaránt. Nem véletlen az egybeesés, hiszen a belső három hold keringési ideje rezonanciában van egymással. Amíg a kisebb Europa egy keringést tesz meg a bolygó körül, az Io pontosan kétszer kerüli meg az óriásbolygót. Ezért látjuk szinte ugyanazt a jelenséget 7 nap 2 óránként ugyanúgy, február 22. és április 8. között. Változatosságot a Föld és a Nap eltérő helyzete okoz a geometriában, tehát az időpontok és időtartamok nem mindig ugyanúgy követik egymást. A részletes előrejelzések a Meteor csillagászati évkönyv 2016. évi kötetében olvashatók.
Két holdárnyék a Jupiteren, március 15-én hajnalban.
