Égi kalendárium: 2016. március | MCSE

Égi kalendárium: 2016. március

A hosszú téli borult időszak után itt a tavasz a rövidülő, de még mindig elegendően hosszú éjszakákkal, a tavaszi csillagképekkel és az ilyenkor szokásos Messier-látnivalókkal.

A bolygók járása

Merkúr: Ez a hónap nem alkalmas a megfigyelésére. 23-án felső együttállásban van a Nappal. Az áprilisi kiváló láthatóságának bevezetőjeként a hónap utolsó napján már megkísérelhető felkeresése napnyugta után a nyugati látóhatár közelében. Ekkor majdnem háromnegyed órával nyugszik a Nap után.

Vénusz: Napkelte előtt kereshető a délkeleti horizont közelében. Láthatósága rohamosan romlik, a hónap végén már elvész a kelő Nap ragyogásában. Fényessége −3,9mról −3,8m-ra, átmérője 11,2”-ről 10,4”-re csökken, fázisa 0,91-ról 0,95-ra nő.

Mars: Előretartó mozgást végez a Mérlegben, majd 13-tól fokozatosan lassul a Skorpió csillagképben. Éjfél körül kel, az éjszaka második felében látszik a délkeleti égen. Fényessége gyorsan nő 0,3m-ról −0,5m-ra, látszó átmérője 8,7”-ről 11,7”-re hízik.

Jupiter: Hátráló mozgást végez az Oroszlán csillagkép déli részén. 8-án van szembenállásban a Nappal. Egész éjszaka látható mint ragyogó fényű égitest. Fényessége −2,5m, átmérője 44”.

Szaturnusz: Előretartó, majd 25-től hátráló mozgást végez a Kígyótartó csillagképben. Éjfél után kel, az éjszaka második felében látható alacsonyan a délkeleti-déli égen. Fényessége 0,4m, átmérője 17”.

Uránusz: A hónap első felében még kereshető sötétedés után, kora este nyugszik. Előretartó mozgást végez a Halak csillagképben. 15-e után elvész az egyre közelebb látszó Nap fényében.

Neptunusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. Előretartó mozgást végez a Vízöntő csillagképben.

 

Oppozícióban a Jupiter

A Jupiter március 8-án kerül szembenállásba a Nappal. A 44”-es korongátmérőjű és −2,5m fényességű bolygó az Oroszlán csillagképben jár, éjféli delelésekor 46°-kal emelkedik a horizont fölé. A bolygó kiválóan megfigyelhető januártól egészen június végéig. A szokásos nagy felbontású felvételek mellett próbáljunk meg ugyanarról a hosszúságról, előre kiválasztott időpontokban, legalább félheti-heti bontásban hasonló minőségű felvételeket készíteni. Az ebből összerakott videón az alakzatok szélrendszerekben való sodródása látványos lesz. Nagyobb távcsővel bátran észleljük a Galilei-holdakat; az oppozíciókor a Ganymedes 1,64”, a Callisto 1,49”, az Io 1,13” az Europa pedig 0,98” korongátmérőjű lesz.

201602272150_Jupiter_szanto-szabolcs

A Jupiter Szántó Szabolcs felvételén, 2016. február 27-én 21:50 UT-kor. Az inzertem jól láthatók a Ganymedes részletei is. A felvétel 254/1200-as Newton-távcsővel készült.

Hold–Szaturnusz-együttállás március 2-án

A tavasz második hajnalán, a szürkület első perceiben láthatjuk az utolsó negyedben lévő, delelő Holdat, és tőle dél felé 2,9°-ra a 0,7 magnitúdós Szaturnuszt. A 25° magasan látható együttállást tájképi elemekkel kombinálva látványos felvételek készíthetők.

Hold–Aldebaran-együttállás március 14-én

Március 14-én 13:30 UT körül a Hold néhány ívpercre megközelíti az Aldebarant. Ekkor a páros 45°-kal lesz a horizont fölött, az 1 magnitúdós vörös óriáscsillag pedig a nappali égen is könnyen látható lesz csillagászati távcsővel (akik még nem láttak fényes nappal az égen csillagokat, jó alkalom az Aldebaran megfigyelése). A páros látványosan és gyorsan halad el egymás mellett, remek fotótémát adva. A Hold fázisa 37%-os, a Naptól való távolsága 75°. A Nap 17 óra UT körül nyugszik, ekkor a Hold már 1,2°-ra eltávolodott az Aldebarantól, de a szürkületi égen látványos az együttállásuk.

20160314-hold-aldebaran

A Hold és az Aldebaran együttállása a nappali égen, március 14-én.

Az Io és az Europa árnyéka egyszerre látszik a Jupiteren március 7/8-án, 15-én és 25-én

Idén már harmadszor figyelhető meg egyszerre az Io és az Europa holdak árnyéka a Jupiter korongján, remek alkalmat kínálva a fotósoknak és vizuális megfigyelőknek egyaránt. Nem véletlen az egybeesés, hiszen a belső három hold keringési ideje rezonanciában van egymással. Amíg a kisebb Europa egy keringést tesz meg a bolygó körül, az Io pontosan kétszer kerüli meg az óriásbolygót. Ezért látjuk szinte ugyanazt a jelenséget 7 nap 2 óránként ugyanúgy, február 22. és április 8. között. Változatosságot a Föld és a Nap eltérő helyzete okoz a geometriában, tehát az időpontok és időtartamok nem mindig ugyanúgy követik egymást. A részletes előrejelzések a Meteor csillagászati évkönyv 2016. évi kötetében olvashatók.

20160315-jupiter-holdak-arnyekok

Két holdárnyék a Jupiteren, március 15-én hajnalban.



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close