Május a csillagászat hónapja! | MCSE

Május a csillagászat hónapja!

2016 májusában ritka jelenséget: Merkúr-átvonulást figyelhetünk meg, emellett számos más égi esemény is kitűnő lehetőséget nyújt a csillagászat népszerűsítésére és járdacsillagászatra.

Az Éta Aquaridák meteorraj

Az Éta Aquaridák részecskéi a Halley-üstökösből származnak, akárcsak az októberi Orionidák, így aki a híres kométát nem látta legutóbbi (1986-os) földközelségekor, (közvetve) láthatja anyagát hullócsillagok formájában május 6-a környékén és októberben, ugyanis Földünk az év ezen időszakaiban keresztezi a szülőüstökös pályáját. A raj radiánspontja a Vízöntő (Aquarius) csillagképben van, sajnos május folyamán egy órával a pirkadat előtt kel, így kevesebb meteort láthatunk, mintha a kisugárzási pont magasabbra emelkedne az éjszaka folyamán a horizont fölé.

A megfigyelések tanúsága szerint drasztikus különbség van az északi és déli féltekén tapasztalható aktivitások között. Míg Európa és az északi félgömb észlelői számára 20 meteor/óra értéket érhet el az aktivitás, addig Ausztrália, Új-Zéland és a déli félteke észlelői számára 30-40-es óránkénti darabszám is megfigyelhető. Az észlelésekből az is kitűnik, hogy az Éta Aquaridák közel egyharmada maradandó, egy másodpercnél is tovább látható meteornyomot eredményez. Az Éta Aquaridákat mindenképpen érdemes megfigyelni május 6-án (vagy május 5-én) hajnalban pirkadat előtt, és gondolatainkban összekapcsolni a felvillanó meteorokat a történelem leghíresebb üstökösével. Az Éta Aquaridák megfigyelésére a május 6-8. között nagytagyospusztára tervezett tavaszi észlelőhétvégénken is lehetőség nyílik. A Konkoly-hétvégén a múlt század elején Nagytagyoson végzett rendszeres meteorészlelésekre is emlékezünk.

Nappali Aldebaran-fedés május 8-án

A jelenség csak távcsővel látható. A fedés időtartama a földrajzi helyzettől függően mintegy 25–30 perc, Budapesten a belépés 7:35 UT-kor, a kilépés 7:58 UT-kor lesz. A 4%-os holdsarló csak nagyon tiszta időben lesz látható a távcsőben, ezt a jelenséget inkább észlelők figyelmébe ajánljuk.

Nappali Aldebaran-fedés május 8-án.

Nappali Aldebaran-fedés május 8-án.

Merkúr-átvonulás május 9-én

Az év leginkább várt csillagászati eseménye a május 9-én, hétfőn zajló Merkúr-átvonulás. A látványosság kora délután kezdődik, és napnyugtakor még tart, azaz közel hat órán át lesz megfigyelhető a Merkúr korongja a Nap előtt. A bolygó korongja szabad szemmel nem lesz látható, de tízszeres nagyítással már észrevehető. A korong alak megfigyeléséhez természetesen nagyobb nagyítás szükséges. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Nap megfigyeléséhez a távcsőre/látcsőre/képalkotó eszközre megfelelő védőfelszerelés felhelyezése kötelező! A bemutatókat délután 1-től napnyugtáig célszerű megtartani.

A Merkúr a Nap előtt 2003. május 7-én 7:31 UT-kor. Éder Iván felvétele a Polaris Csillagvizsgálóban készült, 102/660-as Vixen ED refraktorral.

A Merkúr a Nap előtt 2003. május 7-én 7:31 UT-kor. Éder Iván felvétele a Polaris Csillagvizsgálóban készült, 102/660-as Vixen ED refraktorral.

Csillagászat Napja május 14-én

A hagyományos szombat esti bemutató főbb égi célpontjai a Hold, a Jupiter, a Szaturnusz és a Mars. Ezek az égitestek nem sokkal később, május 22-23-án kerülnek egymással együttállásba. A májusi lunáció teliholdja 22-én és 23-án előbb a Marsot, majd a gyűrűs bolygót közelíti meg. Jelentősebb és látványosabb a Szaturnusz-Hold együttállás lesz, ekkor a két égitest látszó szögtávolsága alig 2,4 fok lesz. A Hold magassága a 22-i együttálláskor 26, másnap 18 fok lesz.

Járdacsillagászat a Bálnánál, csodálatos kilátással.

Járdacsillagászat a Bálnánál, csodálatos kilátással, a 2015. évi Csilllagászat Napján.

Földközelben a Mars május 30-án

A bolygó oppozíciós ciklusának három perihéliumi oppozíciója közül az első nagy oppozícióra kerül sor május 22-én. A Skorpió csillagképben levő, éjfél előtt delelő bolygó 21° magasra emelkedik a horizont fölé. A bolygó egyenlítője néz a Föld felé, így mind az északi pólussapka, mind a déli pólusrégió megfigyelhető lesz. A Mars május 30-án kerül földközelbe, ekkor a 18,6” korongátmérőjű vörös bolygó a Jupiterrel vetekedő, −2,1m-s fényességet ér el, igéző vörös égitestként ülve a Skorpió ollói között fényesen túlragyogja az Antarest.

A Mars "négy arca" 2014 márciusában, Stefan Buda 40,5 cm-es Dall-Kirkham-távcsővel készült felvételein.

A Mars “négy arca” 2014 márciusában, Stefan Buda 40,5 cm-es Dall-Kirkham-távcsővel készült felvételein.

További információk: Meteor csillagászati évkönyv 2016.