Május a csillagászat hónapja! | MCSE

Május a csillagászat hónapja!

2016 májusában ritka jelenséget: Merkúr-átvonulást figyelhetünk meg, emellett számos más égi esemény is kitűnő lehetőséget nyújt a csillagászat népszerűsítésére és járdacsillagászatra.

Az Éta Aquaridák meteorraj

Az Éta Aquaridák részecskéi a Halley-üstökösből származnak, akárcsak az októberi Orionidák, így aki a híres kométát nem látta legutóbbi (1986-os) földközelségekor, (közvetve) láthatja anyagát hullócsillagok formájában május 6-a környékén és októberben, ugyanis Földünk az év ezen időszakaiban keresztezi a szülőüstökös pályáját. A raj radiánspontja a Vízöntő (Aquarius) csillagképben van, sajnos május folyamán egy órával a pirkadat előtt kel, így kevesebb meteort láthatunk, mintha a kisugárzási pont magasabbra emelkedne az éjszaka folyamán a horizont fölé.

A megfigyelések tanúsága szerint drasztikus különbség van az északi és déli féltekén tapasztalható aktivitások között. Míg Európa és az északi félgömb észlelői számára 20 meteor/óra értéket érhet el az aktivitás, addig Ausztrália, Új-Zéland és a déli félteke észlelői számára 30-40-es óránkénti darabszám is megfigyelhető. Az észlelésekből az is kitűnik, hogy az Éta Aquaridák közel egyharmada maradandó, egy másodpercnél is tovább látható meteornyomot eredményez. Az Éta Aquaridákat mindenképpen érdemes megfigyelni május 6-án (vagy május 5-én) hajnalban pirkadat előtt, és gondolatainkban összekapcsolni a felvillanó meteorokat a történelem leghíresebb üstökösével. Az Éta Aquaridák megfigyelésére a május 6-8. között nagytagyospusztára tervezett tavaszi észlelőhétvégénken is lehetőség nyílik. A Konkoly-hétvégén a múlt század elején Nagytagyoson végzett rendszeres meteorészlelésekre is emlékezünk.

Nappali Aldebaran-fedés május 8-án

A jelenség csak távcsővel látható. A fedés időtartama a földrajzi helyzettől függően mintegy 25–30 perc, Budapesten a belépés 7:35 UT-kor, a kilépés 7:58 UT-kor lesz. A 4%-os holdsarló csak nagyon tiszta időben lesz látható a távcsőben, ezt a jelenséget inkább észlelők figyelmébe ajánljuk.

Nappali Aldebaran-fedés május 8-án.

Nappali Aldebaran-fedés május 8-án.

Merkúr-átvonulás május 9-én

Az év leginkább várt csillagászati eseménye a május 9-én, hétfőn zajló Merkúr-átvonulás. A látványosság kora délután kezdődik, és napnyugtakor még tart, azaz közel hat órán át lesz megfigyelhető a Merkúr korongja a Nap előtt. A bolygó korongja szabad szemmel nem lesz látható, de tízszeres nagyítással már észrevehető. A korong alak megfigyeléséhez természetesen nagyobb nagyítás szükséges. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Nap megfigyeléséhez a távcsőre/látcsőre/képalkotó eszközre megfelelő védőfelszerelés felhelyezése kötelező! A bemutatókat délután 1-től napnyugtáig célszerű megtartani.

A Merkúr a Nap előtt 2003. május 7-én 7:31 UT-kor. Éder Iván felvétele a Polaris Csillagvizsgálóban készült, 102/660-as Vixen ED refraktorral.

A Merkúr a Nap előtt 2003. május 7-én 7:31 UT-kor. Éder Iván felvétele a Polaris Csillagvizsgálóban készült, 102/660-as Vixen ED refraktorral.

Csillagászat Napja május 14-én

A hagyományos szombat esti bemutató főbb égi célpontjai a Hold, a Jupiter, a Szaturnusz és a Mars. Ezek az égitestek nem sokkal később, május 22-23-án kerülnek egymással együttállásba. A májusi lunáció teliholdja 22-én és 23-án előbb a Marsot, majd a gyűrűs bolygót közelíti meg. Jelentősebb és látványosabb a Szaturnusz-Hold együttállás lesz, ekkor a két égitest látszó szögtávolsága alig 2,4 fok lesz. A Hold magassága a 22-i együttálláskor 26, másnap 18 fok lesz.

Járdacsillagászat a Bálnánál, csodálatos kilátással.

Járdacsillagászat a Bálnánál, csodálatos kilátással, a 2015. évi Csilllagászat Napján.

Földközelben a Mars május 30-án

A bolygó oppozíciós ciklusának három perihéliumi oppozíciója közül az első nagy oppozícióra kerül sor május 22-én. A Skorpió csillagképben levő, éjfél előtt delelő bolygó 21° magasra emelkedik a horizont fölé. A bolygó egyenlítője néz a Föld felé, így mind az északi pólussapka, mind a déli pólusrégió megfigyelhető lesz. A Mars május 30-án kerül földközelbe, ekkor a 18,6” korongátmérőjű vörös bolygó a Jupiterrel vetekedő, −2,1m-s fényességet ér el, igéző vörös égitestként ülve a Skorpió ollói között fényesen túlragyogja az Antarest.

A Mars "négy arca" 2014 márciusában, Stefan Buda 40,5 cm-es Dall-Kirkham-távcsővel készült felvételein.

A Mars “négy arca” 2014 márciusában, Stefan Buda 40,5 cm-es Dall-Kirkham-távcsővel készült felvételein.

További információk: Meteor csillagászati évkönyv 2016.



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close