Töltsük fel észleléseinket!

Töltsük fel megfigyeléseinket az MCSE észlelésfeltöltő oldalára: eszlelesek.mcse.hu. A folyamatosan bővülő, több évtizedet felölelő oldalon észlelési területek, objektumok, távcsőátmérők stb. alapján böngészhetjük a magyar amatőrök észleléseit!

Hannák Judit – Molnár Péter

A Meteor Olvasói számára nyilvánvaló, hogy örvendetesen sokan küldenek be igen értékes megfigyeléseket a rovatok számára. Az összefoglalókban megjelent, kinyomtatott észlelések évek múltán is fellapozhatók, emellett tagadhatatlanul jóleső érzés, ha a nyomtatott formában megjelenő feldolgozásban a rovatvezető választása éppen a mi rajzunkra, fotónkra, leírásunkra esik. Lapunk terjedelme azonban érthető módon korlátozott, így a legjobb szándék mellett sem jelenhet meg az összes beérkezett észlelés. Természetesen ezek a megfigyelések sem vesznek el, hiszen rovatvezetőink ezeket archiválják, lefűzik, esetenként digitalizálják, időről időre pedig hosszabb időszakot átfogó, vagy egy objektumra koncentráló írásaikban fel is használják.

Körültekintve az interneten (elsősorban a fórumokon és a Facebookon) nyilvánvaló, hogy az észlelések megosztása szinte valós időben, eddig sosem látott léptékekben zajlik – ennek minden előnyével és hátrányával. Előnyt jelent például az, hogy saját megfigyeléseinket szinte azonnal összehasonlíthatjuk mások eredményeivel, és a rendkívüli eseményekről is szinte azonnal értesülhetünk. Ugyanakkor tagadhatatlan hátrány, hogy ezek az észlelések sok esetben nem jutnak el közvetlenül a rovatvezetőkhöz – akiknek érthető módon nincs idejük az összes létező fórum és blog nyomon követésére –, illetve az a tény, hogy a folyamatosan érkező, újabb megfigyelések a régebbieket szinte „maguk alá temetik”. További feladatot jelentene a rovatvezetők számára a feltöltött – sokszor kiváló minőségű! – képek mellől sok esetben hiányzó, alapvető adatok (időpont, műszer, feldolgozási technika stb.) bekérése a megfigyelés közzétevőjétől. Mindezen hátrányok mellett további probléma, hogy az észlelések tetszőleges szempontok szerinti visszakeresésére ezek a felületek egyáltalán nem alkalmasak.

A mindenki számára szabadon elérhető, gyorsan frissülő, online elérhető archívum létrehozásának ötlete már több évvel ezelőtt felmerült. 2010 végén a rovatvezetőkkel történt megbeszélést követően elkészült az első vázlatos követelmény-lista a finn mélyég-észlelők archívumának mintájára (http://www.deepsky-archive.com/), ámde annál összetettebb, több funkciót biztosító formában. Több technikai jellegű nehézség leküzdése után 2011 nyarán a specifikációt tovább pontosítottuk, majd 2012 áprilisában elkezdődött egy folyamatosan csiszolgatott, eleinte csak a rovatvezetők és néhány lelkes észlelő tagtársunk által használatba vett és tesztelt felület fejlesztése. Ez a felület néhány éve érte el a megfelelő szintet, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük. A cikk lezárásakor több mint 22 ezer észlelés található az adatbázisban, a regisztrált megfigyelők száma 337.

A rendszer kialakítása során az alábbi szempontokat tartottuk szem előtt:
• egyszerű, könnyen érthető és használható felhasználói felület (amely ugyan nélkülöz sok, mára megszokott, de valójában az eltérő böngészők miatt további fejtörést okozó látványos grafikai elemet),
• egyszerű, közös adatbázis (a későbbiekben ebből kiindulva könnyen készíthetők tetszőleges szempontok alapján lekérdezések; egy esetleges más rendszerre való átállás esetén az adatok könnyen átemelhetők; jelenleg pedig Excelben rögzített, régi észlelések kis munkával átemelhetők),
• a felület ellenőrzi a kötelezően megadandó adatok meglétét és bizonyos fokig azok helyességét is,
• az észlelések a feltöltés követően azonnal megoszthatók,
• a feltöltött észlelések további, a rovatvezetők által elvégzett ellenőrzésen mennek át, mielőtt az „elfogadott” észlelések csoportjába kerülnek. Így az esetleg hibás, hiányos adatok megjelenésének esélye tovább csökken,
• a rovatvezetőnek lehetősége van saját maga által végzett javítás helyett (vagy amellett) üzenetet küldeni az észlelés feltöltőjének, további adatok megadását kérve, vagy tetszőleges megjegyzést fűzni egy adott észleléshez.
Minthogy a rendszer rendkívül egyszerű, legcélszerűbb nyomon követni egy új észlelő első észlelésének sorsát. Lássuk tehát a teendőket lépésről lépésre!

Látogassunk el a http://eszlelesek.mcse.hu/ címre! A nyitólapról regisztráció nélkül is beléphetünk, ekkor az egyes rovatokba feltöltött észlelések böngészése, és a különféle szempontok szerinti keresés máris elérhető. Az oldal felkeresésekor a rendszer mind az ellenőrzött, mind a még ellenőrzésre váró észleléseket elérhetővé teszi számunkra.

A rendszer nyitólapja. Kattintsunk bármely ikonra az adott rovat észleléseinek böngészéséhez!

Észlelések feltöltéséhez egyszerű regisztrációra van szükség. Alapadataink megadása után csupán meg kell várnunk a regisztráció jóváhagyását (mivel az oldal üzemeltetői erről is e-mail értesítést kapnak, ez legtöbbször rövid idő, legfeljebb néhány óra alatt megtörténik). Miután a regisztráció aktiválásáról értesítő e-mail megérkezett, be is léphetünk a főoldalról. Első belépésünk alkalmával a rendszerben megadhatjuk távcsöveink adatait – később, az észlelések feltöltésekor ezen adatok megadására nem lesz szükség, csupán választanunk kell. Természetesen alapadataink a későbbiek során is bármikor megváltoztathatók.

Ezzel készen is állunk első észlelésünk feltöltésére. A böngészést jelentő felső sor alatti „Észlelés beküldése” szakaszban egyszerűen válasszuk ki a megfelelő rovatot. Kattintásunkra olyan „digitális észlelőlap” jelenik meg, amelyen természetesen csak az adott rovat számára érdekes információkat kell megadnunk (pl. mélyég-észlelés esetén értelmetlen lenne a napfoltok számának bekérése). Az egyes mezők mellett további információk jelennek meg, például arra vonatkozóan, milyen formában várja az oldal az adatok megadását. Egyes mezők pedig *-gal jelöltek – ezek kitöltése kötelező, ezek hiányában a feltöltés nem fog megtörténni. (Ezek azok az alapadatok, amelyekre a rovatvezetőnek mindenképp szüksége van az észlelés feldolgozásához). Kezdjük el értelemszerűen kitölteni a lapot (amint láthatjuk, nevünk, e-mail címünk, és más alapadataink már megjelentek), válasszuk ki vagy adjuk meg műszerünket, az észlelés időpontját stb. Amennyiben rajzot, fotót is kívánunk csatolni észlelésünkhöz, ehhez az észlelőlap jobb oldalán levő, számos más oldaról megszokott módon először ki kell választanunk a csatolni kívánt képet saját számítógépünkről, majd a „Feltöltés” gomb használatával csatolhatjuk. A képek feltöltését követően folytassuk az észlelés adatainak megadását, a kötelezően megadandó mezőkön túl fordítsunk gondot a további mezők kitöltésére is – beleértve a szöveges leírást, és az esetleges megjegyzéseket is. Az észlelésekhez csatolt képek esetében a képek saját számítógépen való tárolásakor nem szükséges (bár nyilván ajánlott valamiféle rendszert tartani) a Meteorban a digitális képek elnevezésére közzétett rendszert használni, mivel a rendszer ezek tárolásakor az észlelő nevéből, az észlelés dátumából, valamint az objektum nevéből automatikusan állítja elő a fájl nevét. (Ezt a nevet közvetlenül soha nem kell használnunk.) A feltöltést követően rajzunk vagy fotónk kicsinyített képe meg is jelenik. Amennyiben minden adatot kitöltöttünk, nem vétettünk hibát, illetve nem hagytunk ki kötelezően megadandó adatot, észlelésünk bekerül az adatbázisba.

Ízelítő a 2016. áprilisi bolygóészlelésekből

A rovatvezetők minden este összesítő e-mail értesítést kapnak az elfogadásra váró megfigyelésekről. A munkánkat irányító rovatvezető ezután szintén belép az oldalra, és a csak számára elérhető felületen megkezdheti az észlelések áttekintését. Ellenőrzi az adatok helyességét (gondoljunk csak arra, milyen könnyű elírni egy holdi kráter nevét, vagy véletlenül egy nullával többet írni a műszer fókuszaként!), a nyilvánvaló hibákat javíthatja, illetve felveheti a kapcsolatot az esetleges hibák javítása érdekében. Amennyiben pedig mindent rendben talál, egyetlen gombnyomással jóváhagyja észlelésünket.
Ezek után nincs más hátra, mint tovább folytatni megfigyeléseink sorozatát, folyamatosan gyarapítva az adatbázist – és közben bátran használni az oldal funkcióit, amelyeket az alábbiakban röviden ismertetünk.

Minden egyes rovat esetében elérhető a részletes keresés funkciója, a saját észleléseinket tartalmazó galéria, illetve észlelőkre, évekre lebontott statisztika a beküldött észlelésekre vonatkozóan. Egyes rovatok esetében további funkciók is elérhetőek: például megrajzoltathatjuk a naptevékenység adott időszakra vonatkozó grafikonját, Nap- és bolygók esetében kereshetünk több észlelő által egymáshoz közeli időpontban végzett ún. szimultán észleléseket is. Az egyes rovatoknál egy helyre gyűjtve elérhetőek az aktuális, szabványos észlelőlapok is.

Az időben visszafelé felsorakoztatott észlelések listája mellett a jobb oldalon található naptár segítségével bármely hónapra ugorhatunk, amelyben észlelések állnak rendelkezésre. Az észlelés dátumára, vagy a megjelent bélyegképre kattintva pedig a teljes „észlelőlap” megnyílik, amelyen az összes – az észlelő által megadott adat – megtekinthető. Természetesen az e-mail cím kivételével, amely csak a rovatvezető számára látható.

Jelenlegi legrégebbi észlelésünk: Thaly Koppány rajza a Marsról a budapesti Uránia Heyde-refraktorával készült. “A kép erõsen hullámzik. A jobb alsó rész erõsen fényes. A légköri viszonyok jók.”

Már böngészéssel is bizonyára órákat tudunk eltölteni, nézegetve a szebbnél szebb rajzokat, fotókat, olvasva az érdekes leírásokat, összehasonlítva a különféle műszerekkel, szűrőkkel látható részleteket. De további lehetőségek is rejlenek az oldalban. Tegyük fel, hogy saját, viszonylag szerény műszerünkkel fényszennyezett észlelőhelyünkről már többször megfigyeltük az elérhető planetáris ködöket – vajon milyen lehet ezek látványa egy igazi „nagy” távcsővel, megfelelő szűrővel? Használjuk bátran a „mélyég” ikon alatti „keresés” linket.

Az NGC 3242 jelű planetáris köd rajza és leírása az adatbázisban

A fent ismertetett funkciókon kívül még igen sok lehetőség rejlik az oldalban. Ezek közül már most lehetőségünk van:
• az adott kategóriában saját „galériánk” megtekintésére,
• minden kategóriában észlelői statisztika lekérdezésére (észlelőnkénti és évenkénti bontásban),
• a Nap esetében megadott időszak aktivitási diagram rajzolására, amelyhez tartozó adatok le is tölthetők,
• a Hold esetében az észlelt alakzatok listájának lekérdezésére, „népszerűségi” listával együtt,
• a Nap és a bolygók esetén szimultán észlelések lekérdezésére, különböző észlelők, különböző műszerekkel, közel azonos időpontban készített megfigyeléseinek összehasonlítására.
Számtalan egyéb lekérdezés, statisztika stb automatikus elkészítésére is mód van – ilyeneket, illetve további javaslatokat, hibajelzéseket örömmel látunk a honlapon feltüntetett e-mail-címen. Szeretnénk ugyanakkor megjegyezni, hogy ez az adatbázis elsősorban mindenki számára nyitott, elérhető archívum kíván lenni, így nem teszi lehetővé a közösségi oldalakon megszokott megosztást, pontozást, kommentelést.

Az észlelők megelégedésére (illetve nem utolsó sorban a rovatvezetők munkájának megkönnyítésére) kérjük, hogy Olvasóink közül is minél többen regisztráljanak, töltsék fel észleléseiket erre az oldalra – reményeink szerint – a közeljövőben az elsődleges beküldési csatornává válhat. Reményeink szerint ez a folyamatosan bővülő, naprakész archívum a teljes magyarországi észlelő amatőrcsillagász közösség sok évtizedes kiváló munkáját teszi jóval szélesebb körben ismertté és elismertté. Ennek érdekében 2012-től kezdődően szinte folyamatosan zajlik – a rovatvezetőkkel szorosan együttműködve – a régi, hagyományos rajzos-fotós észlelések feldolgozása. Kétségtelenül monoton, sok türelmet igénylő, ugyanakkor értékmentő munkáról van szó: sok évtizeddel ezelőtti észlelések válnak így egy egységes, mindenki számára elérhető rendszer részévé.

Tekintettel a még most is rendkívül nagy számban digitalizálásra váró régi észlelésekre, és a munka fontosságára, nagy örömmel fogadjuk bárki segítségét. A munka alapvetően két fázisra osztható: egyrészt szükség van az esetenként évtizedekkel ezelőtt beküldött észlelőlapok szkennelésére (ezt a munkát általában a rovatvezetők végzik, tekintettel arra, hogy az anyag náluk található meg; esetleg lehetőség volna előzetes megbeszélés alapján a munkát a Polaris Csillagvizsgálóban is végezni). Másrészt a már beszkennelt lapokat a munkát segítők e-mailben kapják meg, majd a képekről leolvasott adatokat egy Excel-táblázatba írják át. Az Excel-táblát a rovatvezetőnek küldik vissza, aki a megfelelő képekkel együtt továbbítja, majd megtörténik a csomag (jellemzően 50–100 egyedi észlelés) importálása az adatbázisba.

A rendszer 2014-ben egy bérelt virtuális szerverre költözött, így az esetleges áramkimaradásokkal, internetkapcsolattal összefüggő problémák megszűntek, az észlelésekhez tartozó képek pedig az MCSE szerverére kerültek. Mindkét helyről rendszeres napi mentés készül, emellett további (általában havi rendszerességű) teljes mentés készül külső adathordozóra.
Az előrelátható további munkára való felhívás mellett e helyütt szeretnénk megköszönni mindazok segítségét, akik a rendszer fejlesztésében, tesztelésében, a régi észlelőlapok digitalizálásában részt vettek. Reméljük, hogy amatőrtársaink segítségével a munka révén a belátható jövőben az összes elérhető, régi észlelés feldolgozásával egy lehetőségekhez képest a teljes magyar amatőrmozgalom eredményeit tartalmazó adatbázist mondhatunk majd magunkénak.

A Meteor 2016/6. számában megjelent cikk internetes változata.