Égi kalendárium: 2017. március
Márciusban búcsúzunk a Vénusztól: amint vékonyodik sarlója, úgy közeledik a Naphoz. A Merkúr idei legjobb esti láthatósága mellett próbálkozhatunk a jubileumi Messier-maratonnal is.
Bolygók
Merkúr: A hónap első felében a Nap közelsége miatt nem látható. 6-án felső együttállásban van a Nappal. 15-én már negyven perccel a Nap után nyugszik, megkísérelhető a felkeresése napnyugta után a nyugati ég alján. Mivel az ekliptika meredek szögben áll a látóhatárhoz képest, láthatósága gyorsan javul. A hónap végén már egy és háromnegyed órával nyugszik a Nap után, könnyen megfigyelhető a nyugati égen. Ez az időszak az idei egyik legjobb esti láthatósága.
Vénusz: A hónap első felében még kitűnően megfigyelhető napnyugta után a nyugati látóhatár közelében. 2-án a csillagokhoz viszonyított mozgása hátrálóvá válik, és egyre hamarabb nyugszik. Láthatósága csak 15-e után kezd rohamosan romlani, 22-e után már elvész a Nap fényében. 25-én alsó együttállásban van a Nappal. A hónap legvégén már újra kereshető napkelte előtt a keleti ég alján, 31-én egy órával kel a Nap előtt. Fényessége -4,8m-ról -4,1m-ra csökken, átmérője 46,9″-ről 59,4″-re nő, majd csökken 58,3″-re, fázisa 0,17-ról 0,01-re csökken, majd újra 0,02-re nő.
Mars: Előretartó mozgást végez a Halak, majd 8-ától a Kos csillagképben. Az esti órákban látható a nyugati égen, késő este nyugszik. Folytatja lassú halványodását, fényessége 1,3m-ról 1,5 m-ra, látszó átmérője 4,6″-ről 4,2″-re csökken.
Jupiter: Hátráló mozgást végez a Szűz csillagképben. Késő este kel, az éjszaka nagy részében látható a déli égen ragyogó sárgásfehér fényű égitestként. Fényessége -2,4m, átmérője 43″.
Szaturnusz: Előretartó mozgása lassul, amint a Nyilas csillagképben halad. Éjfél után kel, az éjszaka második felében látható alacsonyan a délkeleti-déli égen. Fényessége 0,5m-ról 0,4m-ra, átmérője 16″-ről 17″-re nő.
Uránusz: A hónap első felében még kereshető sötétedés után, este nyugszik. Előretartó mozgást végez a Halak csillagképben. 20-a után elvész az egyre közelebb látszó Nap fényében.
Neptunusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, 2-án felső együttállásban van a Nappal. Előretartó mozgást végez a Vízöntő csillagképben.
A Merkúr legkedvezőbb esti láthatósága
Március 6-i felső együttállása után a bolygó kiváló láthatóságát április első napjaiban is nyomon követhetjük. A majdnem telimerkúr március 18-án -1,3 magnitúdó fényesség, 5,5″-es átmérő, és 0,90 fázis mellett már biztosan megtalálható (CM=218º), egy órával nyugszik a Nap után, napnyugtakor még 10º-al tartózkodik a horizont fölött. A lassan fogyó bolygó egyre látványosabb, március 29-i dichotómiájakor -0,4 magnitúdós, 7,0″ átmérőjű, fázisa 0,52 (CM=267º). Az ekkor 18,6º-os elongációban járó bolygó egy és háromnegyed órával nyugszik a Nap után, napnyugtakor magasan, 17º-kal tartózkodik a horizont fölött. Próbáljuk minél hamarabb megtalálni a bolygót (osztott körök vagy GOTO segítségével akár napnyugta előtt is)! Napnyugtakor nagy magasság és optimális kontrasztviszonyok mellett jó esélyünk van a fázis és a felszín részleteinek megpillantására. Az ezután gyorsan fogyó merkúrsarló is igen jól megfigyelhető marad. Izgalmas feladat az április 10-én már halvány, 2,1 magnitúdós, 9,9″-es és 0,12 fázisú sarlót (CM=334º), mely napnyugtakor még 13º magasan tartózkodik a horizont fölött.
A telő fázisú Merkúr Cseh Viktor rajzán. A 2015. április 22-én 17:45 UT-kor készült felvétel a 82%-os korongot ábrázolja (CM=229). Fent a Solitudo Atlantis és S. Criophori, az alsó féltekén a S. Phoenicis sötét foltjai látszanak. 10,2 L W25 vörös szűrő.
Vénuszsarló-vadászat
A március 25-én alsó együttállásba kerülő Vénusz vékony sarlójának megfigyelésére kitűnő lehetőségünk adódik márciusban. Március 1-jén a tündöklő fényességű és hatalmasra hízott sarló -4,6 magnitúdós fényesség, 47”-es átmérő és 0,16 fázis mellett még három órával nyugszik a Nap után; a fényes peremív, a terminátor-sötétedés, és a terminátor menti sötét felhőfoltok kitűnően megfigyelhetők. Március első tíz napja optimális időszak a hamuszürke fény észlelésére, az igen vékony sarló mellett, sötét égen esélyünk lehet a megvilágítatlan oldal megpillantására. Március 15-én még könnyen megfigyelhetjük a -4,3 magnitúdós, 57”-es és 0,044 fázisúra csökkent sarlót, melyen már a szarvak túlnyúlása is kezd feltűnni. A bolygó ekkor bő másfél órával nyugszik a Nap után, napnyugtakor 16º-kal tartózkodik a horizont felett. Láthatósága napról napra romlik. Március 20-án még esélyünk lehet az esti égen megpillantani a 0,019 fázisú hajszálvékony sarlót, mely egy órával nyugszik a Nap után, napnyugtakor 9º-kal van a horizont felett. Ezután érdemes nappali égen keresnünk a bolygót, osztott körök vagy GOTO segítségével. Az alsó együttállás napján, 25-én az 59,4”-es bolygó 0,010 fázisú, és 8,3-kal északra található a Naptól. A hajszálvékony sarló csúcsain 30-40º-kal nyúlnak túl a szarvak. Ezen a Napon már hajnalban is próbálkozhatunk, a bolygó háromnegyed órával kel a Nap előtt, napkeltekor 7º-kal emelkedik a horizont fölé. A sarló eztán megfigyelhető lesz hajnalban a keleti égen, bár az ekliptika hajlásszöge nem kedvező: a bolygó március 31-én egy órával kel a Nap előtt.
Vénuszsarló túlnyúló szarvakkal, Ferenczi Imre nappali felvételén. A március 25-i alsó együttálláskor hasonló látványban lehet részünk. 2012. június 3-a, 10:30 UT, 12,7 L.
Bicentenáriumi Messier-maraton
Charles Messier a XVIII. századi Franciaországban új üstökösök keresése közben azt vette észre, hogy közelükben néha ködös, halvány, a távcsőben mutatkozó üstökösökhöz hasonló égitestek tűnnek fel. Mivel azonban elmozdulást nem mutattak, nem lehetett szó a Nap körül keringő égitestekről. Az űr mélységeiben kellett lenniük – innen ered mélyég-objektum kifejezés. Néhányukat sikerült felbontania csillagok halmazaira, ám legtöbbjük ködös maradt, és csak bő száz esztendővel később derült fény igazi természetükre, arra, hogy csillagok százmillióiból álló galaxisok. Messier, hogy másokat ne tréfálhassanak meg a ködös, üstökösszerű foltok, katalógust állított össze róluk, közben módszeresen ellenőrizte az elődei által ködösként leírt égitesteket is. Katalógusa végső formájában 103 objektumot sorolt fel, amit az utókor 7 olyan másik mélyég-objektummal egészített ki, amelyeket bizonyítottan megfigyelt a francia csillagász, így a ma elfogadott változat 110 bejegyzést tartalmaz.
Sokak szerint az igazi amatőrcsillagász ismérve az, hogy végigészlelte ezt a listát. Annak ötlete, hogy a 110 objektumot egyetlen éjszaka során is végig lehetne észlelni, amerikai és spanyol amatőröktől származik. Először a nyolcvanas évek elején szerveztek Messier-maratont az Egyesült Államokban, később a mozgalom világszerte elterjedt, így Magyarországon is. Természetesen ilyen sok objektum mellett nem lehet szó valamennyi célpont alapos leírására, lerajzolására, netán lefényképezésére, inkább a lista végignézéséről, az égitestek végiglátogatásáról beszélhetünk. A Messier-objektumok egyetlen éjszakán való végigészlésére tavasszal nyílik a legjobb lehetőség, március végén, április elején. Bár Magyarország területéről a 110 Messier-objektum közül elméletileg legfeljebb 109-et láthatunk egy éjszaka, már a 100-as darabszám elérése is elismerésre méltó teljesítmény.
A Messier-objektumok égi elhelyezkedése. (http://www.constellation-guide.com, Jim Cornmell)
Ismerni kell az objektumok pontos helyzetét, legalább hozzávetőleges megjelenésüket, hogy ne keverjük össze őket más, közeli mélyegekkel. Amikor a Virgo-halmaz galaxisai között barangolunk, minden tapasztalatunkra szükség lesz ahhoz, hogy a Messier-katalógus tagjait kimazsolázzuk a környék számtalan csillagvárosa közül. A Messier-maraton verseny: nemes verseny, amelyet az égbolttal vívunk, latba vetve összes égismeretünket és észlelői tapasztalatunkat. Verseny, amely komolyan próbára teszi állóképességünket a hosszú, gyakran hideg tavaszi éjszakában. Maraton, ahol az „égi 42 km” kilométerköveit csodálatos mélyég-objektumok jelzik. Természetesen lehetőség van technikai segítséget is igénybe venni, vagyis goto-vezérlésű távcsövekkel is felkereshetjük Messier objektumait. Sokak szerint ennek azonban kisebb a „sportértéke”, hasonlóan a Mount Everest oxigénpalackkal vagy anélkül való meghódításához.
Ha egy térképen megvizsgáljuk a Messier-objektumok égi elhelyezkedését, azt vesszük észre, hogy a Capricornus (Bak) és a Pisces (Halak) csillagképek közötti tartományban egyetlen déli fekvésű objektum sincs. Rengeteg célpont található viszont a Sagittarius (Nyilas), és a Virgo (Szűz) csillagképek környékén. Így tehát e két égterületnek láthatónak kell lennie a Messier-maraton éjszakája során, sőt, a Nyilasnak delelnie kell, hogy déli fekvésű objektumai kellően magasra emelkedjenek. A legalkalmasabb az az időszak, amikor a Nap épp a jelzett „üres” területen, a Vízöntő csillagképben tartózkodik. Ez az időtartam március közepétől április közepéig tart, a Szűz az éjszakai égbolton ragyog, tele galaxisokkal, hajnalban viszont, pirkadat előtt delel a Nyilas is.
Ladányi Tamás és Görgei Zoltán 2005-ben 105 objektumot teljesített a maratonon.(Ladányi Tamás felvétele, www.asztrotajkep.hu)
A Messier-maraton másik, igen fontos feltétele a sötét égbolt. Ezért sikerre csakis újhold környékén lehet esélyünk, lehetőleg városoktól minél távolabb, alkalmasint egy dombtetőn. Hegyvidéki helyszín csak akkor alkalmas, ha tökéletes a horizontja, ugyanis a körpanoráma is fontos feltétel, mivel sok Messier-objektumot a látóhatár közelében kell „levadásznunk”.
A siker elengedhetetlen feltétele, hogy ismerjük az égboltot, a csillagképeket. Legyünk tisztában műszerünk teljesítőképességével és az adott nagyítások mellett elérhető látómezők méretével. Készítsünk listát az objektumokról, megfigyelési sorrendben feltüntetve őket. Ehhez az interneten találunk segítséget (SEDS). Március elején és közepén a nyári Tejút láthatósága még nem jó, de kellő kitartással, kedvező átlátszóság mellett esélyünk van a Sagittarius sok objektumára, de sajnos ekkor még kimarad a déli fekvésű M69, M70, M55, M75. Április közepén, az esti szürkületben esélytelen az M77, 74, 79, ellenben hajnalban megfelelően látható mind a Tejút (benne az ekkor már kényelmesen elérhető déli Sagittarius-objektumokkal), mind az ahhoz közeli M2, M72, M73 is. 2017-ben szerencsénk lesz a holdfázissal, mivel az idei maratonra legmegfelelőbb időszakban, március végén lesz újhold. Szinte bármilyen műszert használhatunk, de előnyösebbek a kisebb átmérőjű, rövid fókuszú, nagy látómezejű távcsövek. Egy binokulár (10×50-es vagy annál nagyobb) azonban elengedhetetlen kellék, hogy a nagyobb, fényesebb halmazokat gyorsan, könnyen tudjuk azonosítani.
Bár a Messier-maraton kétségkívül egyfajta verseny, sietni csak este és hajnalban kell, néhány objektumnál. Ekkor érdemes a nagyobb, fényes halmazokat binokulárral felkeresni, mert sok időt takarítunk meg ezzel. Az éjszaka legnagyobb részében nagyon sok időnk lesz arra, hogy célpontjainkat alaposan szemrevételezzünk, esetleg egyet-kettőt rajzban vagy fotón megörökítsünk. Sőt, más egyéb égitesteket is felkereshetünk, több távcsővel is. Ha csak futó pillantásokat vetnénk az elénk táruló mélyég-csodákra, varázsuk eltűnne. Nézzük úgy őket, mintha most találkoznánk velük először!
Az idei Messier-maratonra két hétvége is kínálkozik, mind március 24-26., mind pedig március 31-április 2. között próbálkozhatunk. Eredményeinkről küldjünk beszámolót a Meteor számára!
Cikkek, előrejelzések, hasznos információk a Meteorban és a Meteor csillagászat évkönyvben. Támogassa Ön is munkánkat tagdíjjal, előfizetéssel!
