Égi kalendárium: 2017. november

Egyre hosszabbodnak az éjszakák novemberben – nézzük, milyen látnivalókat kínál ez a ködös hónap: Andromeda és vidéke, Tauridák meteorraj és súroló Aldebaran-fedés.

A bolygók járása

Merkúr: A hónap folyamán nem kerül megfigyelésre kedvező helyzetbe. Felkeresésére a hónap második fele az alkalmasabb, ekkor közel egy órával nyugszik a Nap után, a délnyugati látóhatár közelében. 24-én van legnagyobb keleti kitérésben, 22°-ra a Naptól. A hónap legvégére az ekliptika látóhatárhoz viszonyított szöge megnő, így kissé javul a láthatósága, de nem jelentősen.

Vénusz: Napkelte előtt látható a délkeleti ég alján mint ragyogó fehér fényű égitest. Láthatósága tovább romlik, a hónap elején még másfél, a végén már alig egy órával kel a Nap előtt. Fényessége -3,9^m, átmérője 10,4″-ről 10″-re csökken, fázisa 0,96-ról 0,99-ra nő.

Mars: Előretartó mozgást végez a Szűz csillagképben. Kora hajnalban kel, a hajnali órákban látszik a délkeleti ég alján. Fényessége 1,8 ^m-ról 1,7^m-ra, látszó átmérője 3,9″-ről 4,2″-re nő.

Jupiter: Előretartó mozgást végez a Szűz, majd 15-től a Mérleg csillagképben. 6-án már kereshető napkelte előtt a délkeleti égen, ekkor háromnegyed órával kel a Nap előtt. Láthatósága rohamosan javul, a hónap végén már magasan a délkeleti látóhatár felett látható. Fényessége -1,7^m, átmérője 31″.

Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Kígyótartó, majd 19-étől a Nyilas csillagképben. A hónap első felében még kereshető napnyugta után a délkeleti ég alján, utána belevész az alkonyatba. Fényessége 0,5^m, átmérője 15″.

Uránusz: Az éjszaka nagy részében kereshető a Halak csillagképben. Hajnalban nyugszik. Hátráló mozgása a hónap végén lassulni kezd.

Neptunusz: Az éjszaka első felében figyelhető meg a Vízöntő csillagképben. Éjfél körül nyugszik. Mozgása 22-én vált hátrálóból előretartóra.

Tauridák

A Taurus (Bika) csillagképből “kisugárzó” Északi Tauridák az Encke-üstökösköz kapcsolódnak. Közepes sebességű meteorok, gyakoriak a fényes, látványos tűzgömbök. A rajtagok október 20. és december 10. között jelentkeznek, az IMO előrejelzése szerint a maximum november 11-12-ére várható. November 10-én lesz utolsó negyed, ezért a Hold zavarni fogja az észleléseket az éjszaka második felében.

Látnivalók az Andromedában

Az őszi éjszakák jellegzetes csillagképe az Andromeda. Az őszi esték legfőbb sztárja az égbolt – a Magellán-felhők után – legfényesebb galaxisa, az M31 (Androméda-galaxis). Szabad szemmel is könnyű zsákmány 3,5m-s fényessége miatt, binokulárokkal a határozott, ovális magot két oldalról messze elnyúló lebenyek kísérik, a galaxis közelében pedig a 8-9m-s kísérőket, az M32-t és M110-et találjuk. A műszerátmérő fokozásával előtűnnek az északi peremen futó porsávok és a legfényesebb, NGC 206 jelzést viselő csillagfelhő is. A galaxis megfigyelésének nem a távcsőméret, hanem a jó égbolt az egyetlen feltétele, 15 cm-es műszerekkel, 20x-30x-os nagyítással a fényképeken látható részletek nagy részét képesek leszünk érzékelni, bár csak hosszas szemlélődéssel, türelemmel. Az Androméda-galaxis pontos lerajzolása a vizuális mélyég-észlelők legnehezebb feladata. 20 cm feletti távcsövek birtokosai a galaxis gömbhalmazait is felfedezhetik: a legfényesebb, G1 jelű, kb. 20”-es halmaz 13m körüli, de 14m-s fényességük miatt a G76, G78, G272, G185 is jó célpont lehet.

Az alábbiakban bemutatjuk Balázs Rolland felvételét. A fotó 80/600-as apokromáttal készült (47x30s iso1600, 47x302s iso1600, 35x724s iso800):

• Mélyég-észlelési ajánlat az őszi égről (A leláncolt Andromeda)

Novemberi együttállások

November 13-án a hajnali szürkületben figyelhetjük a Vénusz (-3,5m) és a Jupiter (-1,3m) nagyon szoros kettősét, a két bolygót ezen a hajnalon (05:13 UT) alig 18′ választja majd el. Megfigyelésükhöz nagyon tiszta ég és zavartalan keleti horizont szükséges, mivel a páros ekkor még csak 5 fok magasan tartózkodik.

November 15-én a hajnali órákban a Mars és a Hold vonja magára figyelmünket. A legszorosabb közelítéskor (05:15 UT) 3 fokra lesznek egymástól. A vörös bolygó 2 magnitúdós korongja 4” kiterjedésű lesz, a fogyó Hold sarlója 10%-ban lesz megvilágítva. A jelzett időpontban 25 fok magasan lesz az égi páros. A horizont közelében a Jupiter és a Vénusz is észrevehető lesz. Másnap a 4,8%-os holdsarlót a Mars és a Jupiter között félúton találjuk. Vele egy magasságban dél felé kb. 7 fok távolságban kereshető a Spica is (alfa Vir).

17-én a rendkívül keskeny, 1,5%-os holdsarló szép háromszöget képez a Vénusszal és a Jupiterrel, az alakzat oldalai 3-5 fokosak. Ennek a jelenségnek a megfigyeléséhez rendkívül jó átlátszóságra és tökéletes keleti horizontra lesz szükség.

Hyadok-fedés november 5/6-án az Aldebaran súroló fedésével

Az őszi Aldebaran-fedések telihold környékén következnek be, hiszen ilyenkor a Taurus szemben áll a Nappal. Így a telihold erős fénye a Hyadok sok halvány tagját eltünteti az égről. Szerencsére van néhány szabad szemes csillag, amelyek fedése még ilyenkor is látható, nem is beszélve az Aldebaranról, amely a holdperem mellett nem csak teliholdkor, de még fényes nappal is megfigyelhető. Ezen az éjszakán néhány óra alatt halad végig a halmazon. A 3,7 magnitúdós gamma Taurit még 5-én este elfedi. A 96%-os csökkenő Hold fényes peremén lép be a csillag 18:50 UT körül, majd 50 perccel később a sötét oldalon lép ki. A kilépésre a terminátor vonalától fél ívpercre számítsunk.

Az Aldebaran februári súroló okkultációja után ismét hasonló jelenséget láthatunk november 6-án hajnalban. Ezúttal a csillag a Hold déli krátervidékén halad keresztül. Itt sokkal szabdaltabb a felszín, jóval több mély völgyet láthatunk, így több eltűnésre és előbukkanásra számíthatunk. A legtöbb jelenség az előrejelzett vonaltól 1-2 km-re délre állva figyelhető meg. A súroló fedés határvonala keresztez néhány nagyobb várost: a Szombathely-Veszprém-Kecskemét vonalon halad. Ezúttal az ország északi részén élők láthatnak teljes fedést, a déli részen csak szoros közelség látszik. A holdperem közelsége ellenére Budapesten 16 percig fog a csillag a Hold mögött tartózkodni.

Az Aldebaran 2017. március 5-i súroló fedése (Andreas Gada) 

A súroló fedés vonalában állva több eltűnés és előbukkanás is megfigyelhető. (Az észleléssel és a jelenség fényképezésével kapcsolatos észlelési tanácsok a február 5-ei jelenség leírásánál található.) Mivel a csillag a fényes holdperemen fog végigvonulni (az elméleti terminátor csúcsától 10 fokra), ezért nagy nagyítást és óragépet használjunk. A 95% megvilágítottságú csökkenő fázisú Hold nagyjából 40 fok magasan lesz, így az ezüstös holdfelszín jó kontrasztot ad majd a narancsos színű csillaggal.

Az Aldebaran útja a Hold mögött, Budapestről. Érdemes délebbre utazni, ahol a súroló fedés során a Hold hegyei-völgyei mögül többször is kibukkanó fedéssorozatot figyelhetünk meg.

A súroló fedés határvonala.

• MCSE-tagtoborzó 2018 

Novemberi üstökösök

Úgy tűnik az előrejelzések alapján,hogy az idei november nem lesz a fényes üstökösök hava. Mint minden hónapban, most is több égi vándor megfigyelésére van lehetőség, de ezek közül csak 1-2 éri el, vagy haladja meg a kisebb, vagy közepes távcsövekkel könnyen megfigyelhető a 10 magnitúdós fényességet, és ezek észleléséhez is korán kell kelni.

Az esti ég két legfényesebb kométája közül ez egyik a C/2015 ER61 (PANSTARRS), amely a Kos csillagképben haladva távolodik a Naptól, így fényessége a hónap során fokozatosan csökken kivéve, ha valami oknál fogva egy kitörés következtében fel nem fényesedik. Erre az eddigi viselkedése alapján kevés esély van, de ha valaki fényképezi, akkor sikerülhet egy halvány, de annál hosszabb csóvát távcsővégre kapnia.

A másik fényesebb üstökös az esti égen az Orionban észlelhető C/2016 R2 (PANSTARRS). Ez az égitest legalább a Nap felé mozog, miközben hozzánk is egyre közelebb kerül, így fokozatos fényesedést várunk tőle. Talán még csóvát is fog ereszteni, amire az október második felében készült alábbi kép alapján lehet következtetni.

A többi esti üstökös közül a Herkulesben tartózkodó C/2016 M1 (PANSTARRS) és a C/2015 O1 (PANSTARRS) is közeledik központi csillagunkhoz, így kb. 1 magnitúdóval fényesednek a hónap során, de eközben horizont feletti magasságuk is csökken, így gyakorlatilag megfigyelhetőségük hasonló lesz.

Hasonló a helyzet a Vízöntőben a 29P/Schwassmann-Wachmann üstökössel is, amely szintén fényesedik 15 magnitódóról, de a horizont feletti magassága alig haladja meg a 20°-ot, így elég kevés idő áll rendelkezésre a megfigyelésére.

A fentieken kívül az eseti égen még 9-12 olyan üstökös található, melyek fényessége 15 magnitúdó körüli, de ezek megfigyeléséhez vagy közepes méretű (15-20 cm) távcső és fotografikus módszer, vagy legalább 30 cm-es nagy távcső szükséges.

Talán kárpótlás lehet a cirkumpoláris csillagképek közt a Camelopardalis és a Cepheus között mozgó C/2017 O1 (ASASSN). Megfigyelésével a hónap elején nagyobb sikerrel próbálkozhatunk, mivel fényessége 10 magnitúdó körüli. Ebből csak veszíteni fog, mivel mind a Naptól, mind tőlünk távolodik, de legalább egész éjszaka felkereshető. Sajnos kinézetre csak egy csóva nélküli központi maggal rendelkező foltot kell várnunk, de legalább kisebb távcsövekkel éppen elérhető.

Közepes távcsővel és fotografikusan vagy nagy távcsővel szabad szemmel is már most érdemes próbálkozni a frissen felfedezett C/2017 T1 (Heinze) üstökössel, amely az Északi Vizikígyóban (Hydra) közeledik a Nap és a Föld felé is. Fényessége a hónap elejei 17-ről 15 magnitúdóra nő. Később még fényesebb lesz.

November talán két legfényesebb üstököse éjfél után észlelhető. A 62P/Tsuchinshan és a 24P/Schaumasse is az Oroszlán (Leo) csillagképből mozog a Szűz (Virgo) irányába. Míg előbbi fényessége stabilan 12-13 magnitúdó közöttinek várt, addig utóbbi 10-12 magnitúdó közötti lesz az előrejelzések szerint.

Persze a két fényesebb mellett most is lehet próbálkozni a többi, 15 magnitúdó körüli égi vándor megfigyelésével.

Üstökös-ajánlónkat összeállította Nagy Mélykuti Ákos.