Kisbolygók napja | MCSE

Kisbolygók napja

Az Egyesült Nemzetek Szövetsége június 30-át a Kisbolygók Világnapjává nyilvánította. Ez a nap nem csupán az 1908-as Tunguz-meteor emléknapja, hanem sokkal inkább figyelemfelkeltés kozmikus fenyegetettségünkre.

Hogy minek van és minek nincs nemzetközi napja, sok mindentől függ, de elsősorban az érintett csoportok érdekérvényesítő képességétől. Ha ellátogatunk az ENSZ honlapjára, és végigböngésszük a nemzetközi napok listáját, kivétel nélkül olyan emléknapokat találunk, amelyek az emberi civilizáció számára fontos vívmányoknak, teljesítményeknek, eseményeknek állítanak emléket. Létezik rákellenes világnap, de a család, az élelmezés és a demokrácia is kapott világnapot, akárcsak a meteorológia. A fizika vagy a csillagászat egyelőre nem büszkélkedhet ENSZ-világnappal, viszont az űrhajózás (április 12.) és a kisbolygók (június 30.) igen. Vannak azután nemzetközi hetek, sőt nemzetközi évtizedek is. Így például a 2015 és 2024 közé eső évtized az afrikai származású emberek évtizede.

Az utóbbi bő évtized bennünket érintő jeles éveit, így például a Fizika (2005), a Csillagászat (2009) és a Fény Nemzetközi Évét (2015) mi is megünnepeltük. A kisbolygók nemzetközi napja egészen újkeletű dolog, hiszen 2016. december 7-én fogadta el az ENSZ közgyűlése. Tudjuk, hogy a 2009-es esztendő hivatalos ENSZ-évvé nyilvánításának gondolata már 2002-ben felmerült, és hosszas szervezőmunka előzte meg a nemzetközi évvé minősítést. A Fény Éve esetében gyorsabban zajlottak a folyamatok, a Kisbolygók Napja esetében pedig egészen gyorsan, hiszen meglehetősen új kezdeményezésről van szó. Első ízben 2015. június 30-án tartották meg a jeles napot, a Tunguz-meteor 1908-as pusztítására emlékezve.

Meteorral a meteoritkráternél: Sipőcz Brigitta Arizonában.

Meteorral a meteoritkráternél: Sipőcz Brigitta Arizonában.

Az ötlet a Queen együttes gitárosától, a csillagász végzettségű Brian May-től és Grigorij Richterstől, a 51 Degrees North (Északi szélesség 51 fok) című film rendezőjétől származik. A sci-fi egy Londonba becsapódó aszteroidáról és a becsapódás hatásairól szól. Ehhez a filmhez írt zenét Brian May – az alkotók így kerültek kapcsolatba. A kisbolygóbecsapódás lehetősége évtizedek óta foglalkoztatja a filmeseket, akárcsak a közvéleményt. Napjainkban is ki vagyunk szolgáltatva a váratlan látogatóknak, gondoljunk csak a 2013-as cseljabinszki meteorrobanásra.

May és Richters úgy gondolták, erre a fenyegetettségre egy nemzetközi nappal is felhívják a figyelmet. Felhívásukhoz 2014 őszén egy sor híresség csatlakozott, többek között Peter Gabriel, Bill Nye, Jim Lovell, Michael Collins, Alekszej Leonov és még több mint 200 ismert tudós, űrhajós, tudománynépszerűsítő. Eddig két alkalommal tartották meg a Kisbolygók Napját, a projekt honlapja szerint 78 országban több mint 600 helyszínen szerveztek programokat, bemutatókat. Ahhoz, hogy az ENSZ valamilyen napot nemzetközivé nyilvánítson, valakinek el is kell indítani a folyamatot. Dumitru Prunariu román űrhajós és az Association of Space Explorers (az űrhajósok nemzetközi egyesülete) kezdeményezte a nemzetközi nappá nyilvánítást 2016 februárjában, az ENSZ Világűrbizottságához eljuttatott beadványban. Mint láthattuk, a javaslatot az ENSZ közgyűlése elfogadta, 2017. június 30-án első ízben emlékezhetünk meg a Kisbolygók Nemzetközi Napjáról.

Ez a nap jó lehetőséget kínál arra, hogy mi magunk is ismeretterjesztő programokat szervezzünk, amelyeken ismertethetjük a kisbolygókkal kapcsolatos legújabb felfedezéseket, vagy éppen filmklub keretében elemezzük a becsapódás lehetőségével foglalkozó játékfilmeket. Igazán fényes kisbolygót nemigen tudunk távcsővégre kapni ezen az estén, a Föld felé tartó, rohamosan fényesedő, a szabadszemes határt is messze túllépő űrbéli sziklát pedig reméljük, nem kell majd bemutatnunk… A legfontosabb, hogy ezen az estén is minél több szó essék a csillagászatról.

(A Meteor 2017/6. számának vezércikke)