Égi kalendárium: 2008. december | MCSE

Égi kalendárium: 2008. december

A december 1-jei Vénusz-fedés az év leglátványosabb bolygófedése, melyhez hasonlót hosszú évekig nem láthatunk. A Polaris honlapján részletes ajánló olvasható az eseményről.

A bolygók láthatósága

Merkúr: A hónap közepétől kereshető napnyugta után a délnyugati látóhatár közelében. Láthatósága lassan javul, a hónap végén másfél órával nyugszik a Nap után.
Vénusz: Az esti égbolt feltűnő égiteste, magasan a délnyugati látóhatás felett. Hó elején három, a végén négy órával nyugszik a Nap után. Fényessége -4,1-ről -4,3 magnitúdóra, átmérője 16"-ről 21"-re nő, fázisa 0,70-ról 0,58-ra csökken.
Mars: Előretartó mozgást végez a Kígyótartó, majd a Nyilas csillagképben. A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, 5-én együttállásban van a Nappal. Fényessége 1,3 magnitúdó, átmérője 3,8".
Jupiter: Napnyugta után látszik a délnyugati ég alján a Nyilas csillagképben. Két órával a Nap után nyugszik. Fényessége -1,9 magnitúdó, átmérője 33".
Szaturnusz: Előretartó mozgást végez az Oroszlán csillagképben. Éjfél előtt kel, az éjszaka második felében figyelhető meg. Fényessége 1,0m, átmérője 18".
Uránusz: Az esti órákban kereshető a Vízöntő csillagképben. Éjfél előtt nyugszik.
Neptunusz: Az esti órákban figyelhető meg a Bak csillagképben. Késő este nyugszik.

A TItan a Szaturnusz előtt

A Szaturnusz együttállása után ismét feltűnt a hajnali égen, és megkezdődött a visszaszámlálás 2009. szeptember 4-ig, amikor ismét „eltűnik”, vagyis élérõl fog látszani a gyűrűrendszer. A gyűrűk szűkülése már évek óta tart, hiszen a Szaturnusz keringési ideje 29,5 év, vagyis minden 14–15 évben megfigyelhetjük a gyűrűk hajlásszögének periodikus változását. Legutóbb 1995-ben látszott hasonló folyamat, akkoriban alacsonyan, a Bak csillagképben tartózkodott a bolygó. 2009-ben nagyobb szerencsénk van, hiszen a Leo és a Virgo határvidékén, pozitív deklinációban fog látszani. Tavasz és a nyár folyamán egyre kedvezõbb helyzetben, az esti égen lehet majd látni az egyre vékonyodó gyűrűrendszert. Sajnos mire a Föld szeptember 4-én metszeni fogja a gyűrűk síkját, a bolygó mindössze 11 fokra fog a Nap mellett tartózkodni az esti égen.
Szokatlan, hogy a holdak most nem haladnak el a bolygókorong felett és alatt, hanem hasonlóan a Jupiter négy Galilei-holdjához, különbözõ jelenségeket fognak produkálni. A sok Szaturnusz-hold szinte minden este mutat valamit, elhalad a korong elõtt vagy mögött, illetve árnyéka vetül a Szaturnuszra vagy eltűnik a Szaturnusz árnyékkúpjában. A 10–11 magnitúdós holdak jelenségeinek megfigyeléséhez nagy távcsõ kell, de szerencsére a 8 magnitúdós Titan óriáshold néhány jelensége is látszik Magyarországról. Keringési periódusa majdnem pontosan 16 nap (15,945 nap), így 78 perc eltéréssel 16 naponként ugyanabba a helyzetbe kerül. Legutóbb 1995-ben ez azt jelentette hogy egyetlen árnyékba kerülése sem volt megfigyelhetõ tõlünk, mindegyik a Föld túlsó oldaláról, vagy nappal volt megfigyelhetõ.

Idén novembertõl a Titan bolygókorong elé kerülésének végét és a korong mögül való kibukkanásait kísérhetjük figyelemmel. A kéthetenként egyre korábban látszó események végigkísérik a novembertõl februárig tartó négy hónapot. Nagyobb távcsövekkel, webkamerákkal különleges felvételeket lehet készíteni a jelenség lefolyásáról.

Decemberi jelenségek: 12.07. 00:22,4 UT elé kerülés vége; 12.15. 01:52,2 UT mögé kerülés vége; 12.22. 23:32,6 UT elé kerülés vége; 12.31. 00:49,9 UT mögé kerülés vége.

Meteorrajok

Az év egyik legnagyobb meteorraja, a Geminidák maximuma december 13-án várható átlagos, 100 körüli ZHR-rel. Sajnos a raj megfigyelését jelentősen gátolja a fényes telehold. 

Az Ursidák december 17–26. között figyelhetők meg, december 22-i maximummal. Nagyon gyengén észlelt, alig készül róla megfigyelés. A ZHR maximuma 10 körül alakul, de néha kitöréseket mutat. Ilyenkor néha 100 körüli ZHR értéket is feljegyeztek.  1945-ben, 1982-ben, 2000-ben, 2004-ben és 2006-ban figyeltek meg jelentősebb aktivitást. Elképzelhető, hogy voltak más csúcsok is, de a kevés észlelésből ez nem mutatható ki. Idén utolsó negyed után lesz a Hold, így majdnem kiváló megfigyelési körülmények lesznek egy kis megfigyeléshez. A radiáns az Ursa Minor (Kis Medve, Kisgöncöl) csillagképben helyezkedik el. A radiáns átmérője kicsi, 1 fok körüli. Ez kisebb, mint a szokásos 5–10 fokos átmérő. Az áramlat a 8P/Tuttle-üstököshöz kapcsolódik. A rajt William F. Denning fedezte fel a 20. század elején és ő vette észre az üstökössel való kapcsolatot is. Az üstökös 14 évente jár napközelben, de nem minden alkalommal mutat kitörést a raj. A kitörésekben az az  érdekesség, hogy az üstökös után 6 évvel jelentkeznek, amikor az már naptávolban jár. A 8P/Tuttle-üstökös legutóbb 1994-ben járt napközelben. 6 évvel később, 2000-ben percenként 1 meteort figyeltek meg. Az üstökös az idén tér vissza, így az elkövetkező 6 évben érdemes lesz odafigyelni erre a kis rajra.

Készüljünk a Csillagászat Nemzetközi Évére!

Megjelent a Meteor csillagászati évkönyv 2009-es kötete!



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close