Égi kalendárium – 2010. október | MCSE

Égi kalendárium – 2010. október

Bolygók

Merkúr: A hónap elején még jól megfigyelhető a hajnali égen. 1-jén egy órával kel a Nap előtt, de láthatósága fokozatosan romlik. 17-én felső együttállásban van a Nappal. A hónap hátralévő részében nem figyelhető meg.

Vénusz: A hónap elején még látható napnyugta után a horizont felett. 1-jén fél órával nyugszik a Nap után. Láthatósága gyorsan romlik, 10-e után elvész a napnyugta fényében. 29-én alsó együttállásban van a Nappal. Fényessége -4,6 magnitúdóról -4,0 magnitúdóra változik, átmérője 44,5”-ről 61,4”-re nő, fázisa 0,2-ről 0,06-ra csökken.

Mars: Előretartó mozgást végez előbb a Mérleg, majd a Skorpió csillagképben. Napnyugta után figyelhető meg, a hónap elején két, a végén egy órával nyugszik a Nap után. Fényessége 1,5 magnitúdóról 1,4 magnitúdóra nő, míg látszó átmérője 4,2”-ről 4,1”-re csökken.

Jupiter: Hátráló mozgást végez a Halak majd a Vízöntő csillagképben. Hajnalban nyugszik, az éjszaka első felében feltűnően látszik a délnyugati égen. Fényessége -2,9 magnitúdó, átmérője 49”.

Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Szűz csillagképben. 1-jén együttállásban van a Nappal. A hónap végén már látható a hajnali ég alján, ekkor két órával kel a Nap előtt. Fényessége +0,8 magnitúdó, átmérője 16”.

Uránusz: Az éjszaka nagy részében látható a Halak csillagképben. Kora hajnalban nyugszik.

Neptunusz: Az éjszaka első felében figyelhető meg a Bak csillagképben. Éjfél után nyugszik.

A népszerű Jupiter

Szeptember végi szembenállása és földközelsége nem várt médiavisszhangot kapott, így az idei évben valószínűleg több laikus látta a bolygót, mint bármikor korábban. Ugyanakkor a hiányzó Déli Egyenlítői Sáv és a kedvező láthatóság továbbra is inspirálja a bolygó régi ismerőit, hogy felvételeket és vizuális megfigyeléseket készítsenek a planétáról.

A Jupiter szeptember 22-én 22:20 UT-kor. A felvételt Éder Iván készítette 300/1600 Newton-reflektorral, 8000mm fókusz mellett, EQ6 mechanikán, Scopium kamerával, 1000 frame felhasználásával. A képfeldolgozáshoz az Iris és Photoshop programokat használta.

A Galilei-holdak helyváltoztatása már kis nagyítású távcsővel is remekül figyelemmel kísérhető. Természetesen a légköri jelenségei adják a legizgalmasabb megfigyelési témát, a bolygó észlelése mindenféle méretű távcsővel ajánlott. Közepes átmérőjű műszerrel már sok apró struktúra és annak változásai nyomon követhetőek a légkörében.

A Jupiterről néhány fokra látható a nála négyszer messzebb keringő Uránusz, melynek megfigyelése feltűnő kékes színe és holdjai miatt lehet érdekes. Ám míg előbbi a laikusok számára is feltűnő, addig holdjainak megfigyeléséhez már tapasztalt és jól felszerelt észlelőnek kell lenni. A két legkönnyebben észlelhető hold (Titania és Oberon) megpillantásához is kell egy legalább 25-30 cm-es távcső, a halványabbakhoz pedig még nagyobb. Digitális technikával persze kisebb távcső is elég lehet. Az egyaránt 14 magnitúdós Titaniát és Oberont a bolygó felfedezője, William Herschel azonosította 1787 elején. A 1500 km átmérőjű kísérők 33 és 44"-re távolodnak el a bolygótól, ami viszonylag könnyű azonosítást tesz lehetővé. A 14,5 magnitúdó körüli Ariel és Umbriel már keményebb dió, halványságuk mellett 14 és 20" körüli távolságuk is nagyon megnehezíti a megfigyelésüket. Jelenleg 27 holdat ismerünk az Uránusz rendszerében, melyeket Shakespeare és Alexander Pope műveinek szereplői után neveznek el.

Földközelben a 103P/Hartley 2-üstökös!

A földsúroló üstökösök csoportjába tartozó égitestet
Malcolm Hartley fedezte fel 1986. március 15-én. Az ekkor 9 hónapja távolodó vándor fényessége mindössze 17-18 magnitúdó volt, s bár hamarosan kiderült, hogy jelentősebben megközelíti a Napot, látványosságára csak 1991-ben derült fény, amikor 8 magnitúdóig fényesedett, majd 1998-ban megismételte ezt. Az idén ismét visszatér és október 20-án 0,121 CSE-re megközelíti bolygónkat, ami évszázados földközelségnek számít. Ha szerencsénk lesz, október közepén szabad szemmel is láthatjuk, bár vigyázni kell a növekvő Holddal, amely miatt egyre inkább hajnalban kell majd észlelni az üstököst. Mivel kis földtávolsága miatt látszó átmérője elérheti a fél-egy fokot,
szabad szemes megpillantására csak tökéletesen sötét, fényszennyezéstől
mentes égbolton van esély. A 6,47 éves keringési idejű üstökös megfigyelése azért is
kiemelten fontos, mert októberben és novemberben az EPOXI program
keretében a Deep Impact szonda közelről fogja vizsgálni az üstökös
aktivitását, miközben november 4-én 700 km-re megközelíti az üstökös 1,2×1,6 km-esre becsült magját.

Az üstökös Ábrahám Tamás szeptember 21-ei felvételén. A 60×30 másodperces képen az üstökös elmozdulása miatt a csillagok elhúzódni látszanak. (200/2000 Newton-reflektor, Canon EOS 400D, ISO 800, IRIS, Neat Image)

A hónap elején még cirkumpoláris égitestként láthatjuk a Cassiopeiában, majd a Perseusban. Útjának legészakibb pontját 7-én éri el +56,8 fokos deklinációnál. Egy nappal később, 8-án este fél fokra megközelíti a Perseus-ikerhalmazt, 15-én hajnalban 35 ívperce lesz az NGC 1528 jelű nyílthalmaztól, este pedig 23 ívpercre délre az NGC 1545-től. A várhatóan szabad szemmel is látható üstökös 20-án éri el földközelpontját, ekkor 18 millió km-re lesz bolygónktól, és napi három és negyed fokot tesz meg az Auriga „hatszögében”. Ekkor már meredeken dél felé tart majd. Az Auriga, majd a Gemini átszelésekor is számos csillagcsoportot fog megközelíteni az 5 magnitúdós vándor. Az égitest elvben 0,067 CSE-re közelítheti meg bolygónkat, a mostani közelség ennek a távolságnak a kétszerese lesz.

Fedések sorozata a Gemini csillagképben október 27/28-án

Az áprilisi esti fedés alkalmával már áthaladt a terület sűrű csillagmezején a Hold. Október 27/28-án az éjszakai és hajnali égbolton, holdkelte után végig látványos csillagfedésekben gyönyörködhetünk. A fogyó Hold 76%-os fázisa nem könnyíti meg helyzetünket, szinte csak a kilépések észrevételére van esély. A 4,3 magnitúdós 1 Gem (Propus) belépése kb. 10 fokos magasságban 19:40 UT körül történik, a csillag kb. 50 percig fog kísérőnk mögött tartózkodni. A csillag érdekes kettős, az A rendszer mindössze 0,1−0,001” szeparációjú kettős, társa a B is csupán 0,19”-re található az A-tól. Fényessége 5,1 magnitúdó. A negyedik, C tag csupán 13 magnitúdós, 101”-re, megfigyelése esélytelen. Ez lehet a leglátványosabb esemény, mivel a 3, 4 és 6 Gem alig 6-7 magnitúdós, ezért fényük eléggé elveszik a Hold ragyogásában. Kilépéseik 23:08 UT-t követően történnek az árnyékos oldalon, de észrevételük így sem lesz könnyű. A 3 Gem egy 0,6” tágasságú kettős, a társ 8,6 magnitúdós (BU 1241). Hasonló szoros vizuális binary a BU 1058 jelzésű 4 Gem, a 7,3 magnitúdós társ szögtávolsága 0,4−0,2” között változik. Ha ezeknél a csillagoknál folyamatos elhalványodást tapasztalunk, feltétlenül jegyezzük fel! A 6 Geminorum, más néven BU Gem vörös óriáscsillag, egyben lassú irreguláris változó. Sajnos a leglátványosabb esemény bekövetkeztekor nálunk már nappal lesz.

Az éjszaka megkoronázásaképp napkeltekor (a Nap Sopronban épp a horizonton, Szegeden már 4 fokkal felette tartózkodik) a 2,9 magnitúdós μ Geminorum (Tejat Posterior) eltűnése zajlik. Ez a nappali csillagfedés központi csillagunk alacsony (0−4 fok), kísérőnk és a csillag magas (47−50 fok) horizont feletti magassága miatt feltehetőleg könnyedén észlelhető lesz, hiszen harmadrendű csillagok nappali észlelése nem lehetetlen feladat. Ezen a reggelen, ha az átlátszóság is jó, a fényes holdperem mellett is biztonsággal észlelhetjük a csillag belépését. A kilépéskor, azaz 06:28 UT környékén még mindig alacsonyan (8−11 fok) lesz a Nap, így az előbukkanást is megvárhatják korán kelő amatőrjeink. A mü Geminorum egy hatalmas vörös óriás, épp fedésekből meghatározott látszó átmérője 0,0118−0,0160” körüli. Lassú, szabálytalan változócsillag, vörös színe szabad szemmel is kivehető.

Ajánlat mélyég- és változóészlelők számára

A mélyég rovat
október hónapban a gyengén észlelt őszi galaxisokra hívja fel a figyelmet. Évek óta alig érkezik megfigyelés ezekről az objektumokról, pedig az egész éjszaka látható Pegasus-Pisces-Cetus régió rengeteg galaxist tartalmaz. Mi most egy negyedik, az Aquarius csillagképben található galaxist, az NGC 7606-ot ajánljuk az észlelők figyelmébe. A 11-11,5 magnitúdós csillagváros egy SA típusú , erősen felcsavarodott, vékonyka, de fotókon kontrasztos spirálkarokat mutató galaxis a 4 magnitúdós ψ1-2-3 Aqr csillagok jellegzetes háromszögétől alig 40 ívpercre található. A mérések a Tejútrendszernél 2,5-ször fényesebb galaxisnak mutatják a 130 millió fényév távolságban elhelyezkedő csillagvárost. Észlelését már 10 cm-es távcsövekkel is megkísérelhetjük, de a biztos azonosításhoz nem árt a 15 cm-es műszer. Nagy távcsövekkel – 25 cm felett – biztos, hogy a spirálszerkezetből is észreveszünk valamit.

 

Egy gyönyörű felvétel az NGC 7606 jelű csillagvárosról (Adam Block/NOAO/AURA/NSF)

Az égbolt egyik legkülönlegesebb változója az általában binokulárral is megfigyelhető CH Cygni. A Cygnus csillagkép szimbiotikus változója osztályának egyik legfényesebb képviselője. A rendszer egy vörös óriásból és a vele kölcsönhatásban álló fehér törpéből áll, amely begyűjti a a vörös óriás csillagszelének anyagát. Ebből forró akkréciós korong keletkezik a fehér törpe körül, melyben időnként kataklizmikus folyamatok zajlanak.
A CH Cygni egyike azon ritka szimbiotikus változóknak, melyekben a robbanásszerű kidobódások irányított gázsugarat, azaz jetet is létrehoznak. Maga a vörös óriás félszabályosan pulzáló csillag, jellemzően 100-200 nap közötti ciklusokkal. Binokulárokkal bármikor felkereshetjük a Cygnus-tejút egyik eldugott sarkában, a heti rendszerességgel végzett fényességbecslések pedig előbb-utóbb garantált sikerélményhez vezetnek.

Még több esemény, előrejelzés: Meteor csillagászati évkönyv 2010

Észlelések beküldése a Meteor rovataihoz: meteor.mcse.hu

Támogassa tagdíjával a Magyar Csillagászati Egyesületet! http://www.mcse.hu/mcse_belepes_info



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close