Égi kalendárium: 2011. június | MCSE

Égi kalendárium: 2011. június

A bolygók láthatósága

A Merkúr a hónap első felében nem látható, de 20-a után már ismét kereshető az esti ég alján, röviddel napnyugta után. Láthatósága fokozatosan javul, a hónap végén már több mint egy órával a Nap után nyugszik.

A Vénusz még mindig a hajnali K-i ég ragyogó égiteste. A hónap folyamán végig egy órával kel a Nap előtt. Fényessége –3,9m, átmérője 10,6″-ről 10,0″-re csökken, fázisa 94%-ról 97%-ra nő.

A Mars az Aries (Kos), majd a Taurus (Bika) csillagképben figyelhető meg. Mintegy másfél órával kel a Nap előtt, így a hajnali K-i ég alján kereshető. Átmérője éppen csak meghaladja a 4″-t — így felszíni részleteinek megpillantásában sajnos nem érdemes reménykedni!

A Jupiter ismét jól megfigyelhető a Pisces (Halak) majd az Aries (Kos) csillagképben. Az éjszaka második felében a DK-i égbolt feltűnő égitestje. Fényessége –2,2m, átmérője 36″.

A Szaturnusz hátráló, majd 14-étől előretartó mozgást végez a Virgo (Szűz) csillagképben. Az éjszaka első felében észlelhető, éjfél után már nyugszik. Fényessége 0,8m, átmérője 18″.

Az Uránusz és a Neptunusz éjfél után kel, az éjszaka második felében látható. Előbbi a Pisces (Halak), utóbbi az Aquarius (Vízöntő) csillagképben kereshető meg.

 

Együttállások, csillagfedések, érdekességek

5-én hajnalban (1:28-2:09 UT) között a Jupiteren két hold, az Io és az Európa árnyékát egyszerre figyelhetjük meg.

Érdekes lesz a Szaturnusz és a Porrima (γ Virginis) együttállása. A 9-i éjszakán alig 16′-re halad el a gyűrűs bolygó ettől a szép 3m-s, sárgás kettőscsillagtól, de a hónap folyamán végig közel maradnak egymáshoz. A kettőscsillag fizikai kettős, azaz a valóságban is egymás körül keringő csillagokról van szó. Ezek 2005-ben voltak legközelebb egymáshoz, a jelenlegi 1,5″ körüli látszó távolságuk már jól megfigyelhetővé teszi ezt a kettőscsillagot.

A hónap végén 26-tól kezdve a fogyó Hold sarlója, a hajnali égen látható nagybolygókkal napról-napra változó együttállás sorozatot eredményeznek. A képet fűszerezi a Fiastyúk halmaza is.

Június 26-án hajnalban kezdődik az együttállás sorozat

26-án a Jupiterrel alkot szép párost a 26%-os holdsarló. Két nap múlva, azaz 28-án a Fiastyúk mellett 4°-ra halad el a 12%-os Hold, 29-én már a Mars mellett 4,4°-ra vonul el az ekkor már csak 6%-os fázisú égitest.

Különlegesség lesz a Vénusz és az 1%-os holdsarló találkozója 30-án reggel 6:36 UT-kor a már nappali égen. A sarló peremétől mindössze 6′-re fénylik majd a “televénusz”. A Vénusz majdnem egy órával a Nap előtt kel fel, így ha időben kitelepedünk nyomon követhető ahogy a Hold megközelíti.

Teljes holdfogyatkozás június 15-én

Hosszú idő után ismét teljes holdfogyatkozást figyelhetünk meg — mindjárt olyat, amely a földárnyék közepén halad át, azaz ún. centrális fogyatkozás. Ennek megfelelően az árnyék a szokottnál is sötétebb lesz, viszont a nyári napfordulóhoz közeli időpontnak köszönhetően a Hold végig alacsonyan lesz látható. A jelenség kezdetén, a részleges fázisban még a horizont alatt lesz kísérőnk.

A fogyatkozás alatt nagyon szép égi háttér előtt láthatjuk majd a Holdat, hiszen az Ophiuchus (Kígyótartó) csillagkép legsűrűbb, Tejutas részén jár majd, a Scorpius (Skorpió) és a Sagittarius (Nyilas) között. Ez, és a végig alacsony horizont feletti magasság kiváló lehetőséget ad tájképbe komponált, nagyobb látószögű felvételek készítéséhez is. Érdemes lehet hosszú expozíciós idejű és sorozatfelvételek, egyedi expozíciók készítésében is gondolkozni. Külön érdekesség, hogy a fogyatkozás közepén a Nap még csupán 10°-ra lesz a horizont alatt, így kis ügyességgel szép alkonyati, majd kékes hátterű képeket is készíthetünk. Mellékelt fotónkat Mizser Attila készítette 1996. szeptember 27-én. A Hold mellett a Szaturnusz csíkja látható.

A félárnyékos fázis kezdete és a teljes árnyék megjelenése a holdperemen 18:22 UT-kor még a horizont alatt találja a Holdat — így picit már kicsorbult holdkorong fog felkelni a horizonton. A keleti országrészben a holdkelte 18:35 UT-kor lesz, a nyugati felében pedig 18:45 UT-kor. A Holdat teljesen 19:22 UT-kor lepi el a földárnyék, majd ettől számítva 50 perc múlva éri el az árnyék közepét, azaz a legsötétebb részt. A teljes fogyatkozás 21:03 UT-ig tart, majd 22:03 UT-kor a részleges fázisnak is vége lesz. Újabb egy óra elteltével már a félárnyék is levonul kísérőnk felszínéről.

201106_holdfogy-horizontfelett-umbraval

Olvasóink figyelmébe ajánljuk Kaposvári Zoltán oldalát, melyen nagyon sok további információ olvasható a jelenségről.

A holdfogyatkozás kapcsán szerveződő távcsöves bemutatókról Hírportálunkon lehet majd részletes, és aktuális információkat találni!

A Meteor rovatvezetői ajánlják

Változócsillag ajánlat

A június változócsillaga: a T Coronae Borealis. A T Pyxidis visszatérő nóva 25 éve várt újabb kitörése ismét felkeltette az érdeklődést a ritka csillagtípus tagjai iránt.

Május–júniusban már sajnos nem észlelhető Magyarországról a déli változó, így e havi ajánlatunkba „kárpótlásul” az egyik legkönnyebben megkereshető északi visszatérő nóvát, a T CrB-t választottuk. Az ε CrB közvetlen szomszédságában található csillag az ismert visszatérő nóvák legfényesebbike: míg minimumban hajszállal 10,0 alatt található, addig ritka kitörései során rövid időre eléri a 2,0-s fényességet is, azaz szinte elhalványítja magát az α CrB-t is! Első kitörését 1866. május 12-én fedezték fel 2,2 magnitúdónál, majd még ugyanezen éjszakán el is érte 2,0 magnitúdós maximumát.

8 nappal később jutott vissza a szabadszemes láthatóság határig, majd további 100 nap alatt visszasüllyedt a 8,5 magnitúdós fényességig. 1946-os második nagy kitörése nagyon hasonló fényváltozásokat mutatott, míg az 1960-as években ultraibolya tartományban mutatott kisebb felfényesedéseket.

201106_tcrb

A kb. 3500 fényévre található visszatérő nóva bármikor áteshet egy újabb kitörésen, így érdemes minden este felkeresni, akár még egy 20×60-as binokulárral is. Minimumában sem teljesen állandó fényességű, közelítőleg 220 napos periódussal mutat enyhe ingadozásokat, amiket a kettős rendszer pályamenti változásai okoznak.

(Ksl)

Mély-ég ajánlat

Az NGC 6366 gömbhalmaz az Ophiuchusban egy kevéssé ismert objektum. Összfényessége 9m, de fénye vizuálisan 4-5’-es korongon szóródik szét (valódi mérete 10’ körüli), a gömbhalmazok majdnem leglazább, XI-es osztályába tartozik. Az M14-től délnyugat felé 3 fokkal, a 4,5m-s 47 Oph-tól 16’-cel keletre  található. Az alacsony felületi fényesség és a közeli fényes csillag kihívássá teszi megfigyelését, holott  nagyon izgalmas égitest: 12 ezer fényéves távolságával az egyik legközelebbi (és egyben az egyik legkisebb abszolút fényességű) gömbhalmaz.

Sánta Gábor

 

 Kettőscsillag ajánlat

A 90 Leonis egy szép hármas rendszer az Oroszlán csillagkép egy csillagokban gazdagabb területén. Csodálatos látványt nyújt ez a rendszer, az „A” és a „B” tag között alig egy magnitúdó a fényességkülönbség, emellett kicsiny szeparáció jellemzi ezt a két sárga csillagot, melyet kiegészít a harmadik társuk halvány fehér fénye. A „C” tag jóval messzebb is található két társától, illetve jócskán halványabb is azoknál. Igazán lenyűgöző hármas rendszer, melynek megfigyelését kis távcsövekkel – akár 50 mm-től – is elvégezhetjük, a szoros AB tagokat közepes nagyításon, míg a harmadik csillagot kis nagyításon észlelhetjük a legkönnyebben.

Szklenár Tamás


A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close