Égi kalendárium: 2011. november | MCSE

Égi kalendárium: 2011. november

Ma használatos naptárunk római eredetű. A régi rómaiak naptára tavasszal, a természet megújulásával, vagyis márciussal kezdődött. A sorban kilencedik hónap volt november, mely a Julius Caesar-féle naptárreform után is megőrizte nevét.

November régi magyar neve Szent András hava (András napja november 30-ra esik). Az európai nyelvek többségében a latin eredetű hónapneveket használják, de akad néhány eltérés is. Így például horvátul studeni (utalás a beköszöntő hideg időre), csehül listopad (a levélhullás hónapja), finnül marraskuu (a fagy hónapja). Érdekesség, hogy a kuu finnül nemcsak a hónapot, de a Holdat is jelenti.

November jeles napjai közé tartozik a november 1-jére eső Mindenszentek, mely 1998 óta munkaszüneti nap, majd a november 2-án következő Halottak napja, melyen elhunyt szeretteinkre emlékezünk. Lényegesen kedélyesebb a november 11-ére eső Márton napja, mely a libák számra inkább gyásznap, hiszen ismét egyre inkább szokássá válik, vagy inkább divatba jön a Márton-napi lúd és a libából készült ételek fogyasztása. Számunkra november 11-e azért is nevezetes, mert hatvanöt évvel ezelőtt,1946-ban ezen a napon alakult meg a Magyar Csillagászati Egyesület.

November további jeles névnapjai: Erzsébet (19-e) és Katalin (25-e) – sajnos ez a két szép női név az utóbbi évtizedekben egyre kevésbé divatos, a kislányoknak egyre "extrémebb" keresztneveket adnak szüleik (akárcsak a kisfiúknak). 

Végül, de nem utolsósorban ne feledkezzünk meg arról, hogy november 3-a 1996 óta a Magyar Tudomány Napja – csillagászati kutatóintézeteink ezen a napon nyílt napot tartanak.

A novemberi időjárás hagyományosan felhős, ködös, így valószínűleg kevés lehetőségünk nyílik megfigyelésekre, bár látnivaló természetesen most is lesz bőven.

A bolygók járása

Merkúr: Felkeresése napnyugta után kísérelhető meg, megfigyelésre elég kedvezőtlen helyzetben. 14-én kerül legnagyobb keleti kitérésbe, 22,7°-ra a Naptól. Ekkor mintegy háromnegyed órával nyugszik a Nap után. Láthatósága csak a hónap vége felé kezd tovább romlani, az utolsó napokban már elvész a napnyugta fényeiben.
Vénusz: Immár fényesen látszik az esti délnyugati égen. Láthatósága fokozatosan javul, hó elején még csak háromnegyed órával, hó végén már másfél órával nyugszik a Nap után. Fényessége -3,9 magnitúdó, átmérője 10,6"-ről 11,5"-re nő, fázisa 0,94-ról 0,89-ra csökken.
Mars: Előretartó mozgást végez az Oroszlán csillagképben. Éjfélkor kel, az éjszaka második felében látható. Fényessége tovább nő, a kezdeti 1,1 magnitúdóról 0,8 magnitúdóra változik. Átmérője immár gyorsan nő, 5,9"-ről 7,1"-re.
Jupiter: Hátráló mozgást végez a Kos csillagképben. Feltűnően látható az éjszakai égen, hajnalban nyugszik. Fényessége -2,9 magnitúdó, átmérője 49".
Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Szűz csillagképben. Hajnalban kel, a napkelte előtt látható a délkeleti égen. Fényessége 0,8 magnitúdó, átmérője 16".
Uránusz: Az éjszaka első felében kereshető a Halak csillagképben. Éjfél után nyugszik.
Neptunusz: Az éjszaka első felében figyelhető meg a Vízöntő csillagképben. Éjfél előtt nyugszik. Mozgása 9-én vált hátrálóból előre tartóra.

Földsúroló kisbolygó november 8/9-én

November 8/9-én a 2005 YU55 jelzésű kisbolygó még a Holdnál is jobban megközelíti bolygónkat. A kb. 400 m átmérőjű biztonságos távolságban halad el bolygónktól. Legfényesebb időszakában 11-12 magnitúdós lesz az apró, csillagszerű égitest. Sajnos a jelenség hazánkból nem lesz megfigyelhető. 

A hónap mélyég-objektuma: NGC 7789 NY Cas

Az NGC 7789-et Caroline Herschel fedezte fel 1783-ban, híres bátyja egyik kisebb műszerével. Könnyű megtalálni az alfa Cas-tól 2,5 fokkal délnyugatra látható rho és szigma Cas (mindkettő tág optikai pár) között félúton. A 6,5 magnitúdós, 15’-es halmazban nem találunk központi sűrűsödést, ennek ellenére nagyon sok, közel 300 csillag alkotja.
A laza, de nagytömegű halmazok e mintapéldánya igen idős, kora 2–3 milliárd év körül van. Távolsága is jelentős, kb. 8000 fényév (Perseus-kar). Legfényesebb vörös óriás csillagai a nyugati oldalán koncentrálódnak, ezeket már kisebb, 8 cm körüli távcső is feloldja. A halmaz teljes bontásához 20–25 cm-es műszert kell használnunk. Alacsony felületi fényessége miatt igen érzékeny a fényszennyezésre és a holdfényre, ezért igyekezzünk a legjobb körülmények között megfigyelni.


A Kalifornia-köd Éder Iván felvételén, mely még a filmes korszakban készült Pentax 6×7 fényképezőgéppel, Kodak E200-as filmre, 60 perces expozíciós idővel, Synta EQ6-os mechanikára szerelt TMB 130/780-as apokromáttal.

Az Eunomia kisbolygó a Kalifornia-ködben

November 29-én a (15) Eunomia kisbolygó a következő 2 nap során elhalad a Kalifornia-köd (NGC 1499) előtt Az októberi M31-(372) Palma együttállás után itt a következő kisbolygó-mélyégobjektum randevú. A jól ismert, de vizuálisan alacsony felületi fényességű Kalifornia-köd (NGC 1499) az asztrofotósok másik őszi-téli kedvence. November 29. és december 1. között most elhalad előtte a (15) Eunomia kisbolygó is, mely 7,9 magnitúdós fényessége miatt könnyedén látható lesz még binokulárokkal is.

Kérjük, támogassa az MCSE tagdíjával, adományaival!

November az MCSE-tagság megújításának is az időszaka, így kérjük Olvasóinkat, támogassák egyesületünket tagdíjukkal, adományaikkal, önkéntes munkával!