Égi kalendárium: 2012. augusztus

Bolygók augusztusban

Merkúr: 5-e után már kereshető napkelte előtt az északkeleti horizont közelében. Láthatósága gyorsan javul, 16-án már 18,7 fokra látszik a Naptól, legnagyobb nyugati kitérésében. Ekkor bő másfél órával kel a Nap előtt, idei egyik legjobb hajnali megfigyelhetőségét adva. Ezt követően lassan közeledik a Naphoz, de a hó végén még mindig egy órával kel a Nap előtt.

Vénusz: A hajnali ég feltűnő égiteste, magasan ragyog a keleti égen. A hónap elején három és negyed órával, a végén már négy órával kel a Nap előtt. 15-én kerül legnagyobb nyugati kitérésbe, 45,8 fokra a Naptól. Fényessége -4,4m-ról -4,2m-ra, átmérője 28"-ről 20,1"-re csökken, fázisa 0,42-ról 0,58-ra nő.

Mars: Előretartó mozgást végez a Szűz csillagképben. Az esti órákban látható a nyugati égen, késő este nyugszik. Fényessége 1,1m-ról 1,2m-ra, átmérője 5,7"-ről 5,2"-re csökken.

Jupiter: Előretartó mozgást végez a Bika csillagképben. Éjfél körül kel, az éjszaka második felében feltűnően látszik a keleti-délkeleti ég alján. Fényessége -2,2m, átmérője 37".ho

Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Szűz csillagképben. Késő este nyugszik, napnyugta után kereshető a nyugati ég alján. Fényessége 0,7m, átmérője 16".

Uránusz: Az esti órákban kel. Az éjszaka nagy részében látható a Cet csillagképben.

Neptunusz: Egész éjszaka megfigyelhető, 24-én van szembenállásban a Nappal. A Vízöntő csillagképben végzi hátráló mozgását.

 

Az utolsó nyári hónap napjai lassan rövidülnek, éjszakái hosszabbodnak, de szerencsére ezek az egyre hosszabbodó éjszakák még nem csak kellemesen melegek, de idén számos érdekes látnivalót és eseményt tartogatnak. Sok közülük kis műszerrel, kézi látvcsővel, sőt, akár szabad szemmel is megfigyelhető.

Mikor látható éppen a fél korong?

A hozzánk közel keringő Hold esetében mindenki számára ismerősek égi kísérőnk fázisváltozásai. A napnyugta után látható hajszálvékony sarló lassan hízik, míg egy nap pontosan félholdat láthatunk (ez az első fázis), tovább dagadva pedig lassan eléri a teleholdat.

Mint ezt már Galilei is megfigyelte, belső bolygószomszédaink, a Vénusz és a Merkúr is hasonló fázisváltozásokat mutatnak. A júniusi Vénusz-átvonulás főszereplője az eseményt követően a hajnali égen figyelhető meg, e hónapban kiváló hajnali láthatósága következik be, csakúgy, mint a legbelső, leggyorsabban keringő bolygó esetében. Érdekes módon azonban ezen planéták dichotómiáinak (azaz a pontosan 50%-os megvilágítottságának) számított és megfigyelt időpontjai eltérhetnek egymástól, így igen fontos ezen égitestek rendszeres megfigyelése, fázisuk becslése, valamint természetesen a rajtuk esetleg megfigyelhető alakzatok rajzolása – és természetesen megfigyelési eredményeink beküldése az Egyesület Bolygó szakcsoportjához.

 

A Vénusz bolygó fázisváltozásai

 

A hónap folyamán az előrejelzések szerint a Vénusz 15-én hajnalban éri el 50%-os megvilágítottsági fázisát, amikor 45,8 foknyira lesz a kelő Naptól, átmérője pedig 23,6” (vagyis kb 75x kisebb Holdunknál). A Merkúr bolygó hasonló fázisba 18-án délután kerül, ám belső bolygó lévén és nagyobb távolsága miatt csupán 18,5 fokra tartózkodik az alig 7” átmérőjű bolygókorong.

Fogyatkozások sorozata

Sajnos nem saját Földünkön, hanem Naprendszerünk óriásbolygóján. A hatalmas Jupiter körül keringő 4 legnagyobb, ún. Galilei-féle hold rendszeresen okoz a bolygókorongon apró fekete foltként megfigyelhető napfogyatkozásokat, a bolygó árnyékában pedig holdfogyatkozást „szenvednek” el. Augusztusban egész csokorra való hasonló esemény következik be.

 

Maróti Tamás felvétele 2010. október 9-én készült

Augusztus első napján hazánkból nézve az éppen horizont fölé emelkedő Jupiter korongján már az Europa hold árnyéka is megfigyelhető, mihelyst a bolygó elegendően magasra emelkedik ahhoz, hogy megfigyeléseinket ne zavarja túlságosan. 0:40-kor egy újabb árnyék jelenik majd meg a korongon, melyet az Io hold vet. Augusztus 8-án szintén két hold árnyéka lesz megfigyelhető az óriásbolygón, 2:05-kor elsőként ismét az Europa, majd 2:34-kor az Io árnyéka lesz megfigyelhető. Augusztus 16/17-én pedig holdak fogyatkozása következik be. Az Europa hold 23:17-kor lép be a bolygó árnyékkúpjába, ezt követően pedig 00:31-től a Ganymedes hold tűnik el. Mindeközben a korong előtt 22:56-tól az Io hold vonul át, majd a jelenség-sorozat 2:28-kor ér véget.

Szent Lőrinc könnyei

Közismert tény, hogy augusztus a hullócsillagok hónapja – bár több-kevesebb meteort, illetve látványos meteorrajok jelentkezését más időpontokban is megfigyelhetjük. Idén az előrejelzések szerint 12-én hajnalban jelentkezik a Perseidák néven ismert meteorraj, amely valójában a 109P/Switft-Tuttle üstökösből kiszakadt, jelenleg is a Nap körüli pályán keringő törmelékfelhő és Földünk találkozásakor jelentkezik, amikor az apró porszemek Földünk légkörébe csapódnak. A 29%-os fogyó Hold némileg akadályozza a megfigyelést, azonban mindenképpen érdemes az előző, illetve következő 1-2 éjszakán is kémlelni az eget, hiszen a raj akár 100 meteort is adhat óránként, illetve szinte egész augusztusban jó esélyünk van perseida-meteorok megfigyelésére.

 

A Perseida meteorraj radiánsa – látszólag ebből a pontból érkeznek a rajhoz tartozó hullócsillagok

 

Egy másik, jóval kevésbé látványos meteorraj is jelentkezik augusztusban. A Kappa Cygnidák meteorraj éles maximuma az előrejelzések szerint 18-án következik be, megfigyelését nem zavarja majd a Hold. Sajnos az előrejelzések szerint a meteorok várható száma jóval alacsonyabb, de a raj viselkedése kevéssé ismert, így könnyen előfordulhat az előrejelzett 3 db/óra értéknél jóval több, és esetleg látványosan fényes tűzgömb is.

Mindkét raj esetében a megfigyelés legfontosabb a sötét égbolt! Amennyiben tehetjük, keressünk a megfigyeléshez városi fényektől távoli helyszínt. Amennyiben csak városból van módunk megfigyelést végezni, keressünk közvetlen fényektől takart helyszínt – ez esetben számoljunk vele, hogy halványabb rajtagokat a városi fényszennyezés miatt nem vehetjük észre. Mindettől függetlenül jó esélyünk van az előrejelzett maximum környékén, illetve egész augusztusban egy-egy látványos tűzgömbre is. Amennyiben rendelkezünk "B" időre állítható digitális fényképezőgéppel, egy egyszerű állványra helyezve, az ég felé irányítva és (az égi háttér fényességétől függően) 2-3-5-10 perceket sorozatban exponálva akár meg is örökíthetünk néhány fényesebb meteort.

Változások a csillagok világában

Sokan gondolják, hogy a csillagok világa változatlan és állandó – remélhetőleg már az előző bekezdések is jól mutatják az égi világ változékonyságát. Számos csillag mutat a típusának megfelelő fényváltozásokat, amelyek megfigyelése nemcsak remek szórakozás, ami egyúttal az égbolt alapos megismerésével is járhat, de fontos adatokkal szolgálhatunk a szakcsillagászok számára is.

 

Az ajánlatban szereplő változócsillag a Hattyú csillagképben található. A megjelölt csillagok az éta és epszilon Cygni

 

Augusztusra és szeptemberre egy különleges Mira típusú változót, a Hattyú csillagképben található AU Cygnit ajánljuk. Az Epszilon és az Éta Cygni között kb. félúton található változó a katalógusadatok szerint minimumban fotografikus 15,3, maximumban vizuális 9,5 magnitúdó, periódusa pedig 435 nap. A hosszútávú AAVSO fénygörbék szerint viszont mint a minimum, mint a maximum akár 1 magnitúdót is változhat periódusról periódusra. A legutóbbi 8 magnitúdós maximum két(!) magnitúdóval volt fényesebb, mint az azt megelőző 10 magnitúdós maximum. A maximum szeptember végén várható, és elég hamar elkezd újra halványulni.

 

Az AU Cygni észlelőtérképe. További változócsillagokhoz tartozó térképek generálásához használjuk az AAVSO oldalait.

 

Kíváncsian várjuk a változóra vonatkozó friss fényességbecsléseket, amelyeket kérünk az Egyesület Változócsillagok szakcsoportjának elküldeni.

 

A csillag fényváltozása az elmúlt 5,5 évben az AAVSO adatai alapján

 

Újabb együttállás

A tavaszi hónapok bővelkedtek látványos együttállásokban. Augusztusban szintén bekövetkezik egy kellemes időpontban, az esti szürkületben megfigyelhető együttállás, amely egyúttal remek fotótémát is szolgáltathat. Augusztus 21-én 18 óra tájban a Hold, a Mars, a Szaturnusz és a Szűz csillagkép legfényesebb csillagának (Spica) együttállását figyelhetjük meg a nyugati égbolton.

 

A négy égitest látványa 21-én 20:30-kor

Meteor 2012 Távcsöves Találkozó

Augusztus 16 és 20. között nem égitestek, hanem földi amatőr- és szakcsillagászok “együttállását” figyelhetjük meg Tarjánban, az Egyesület évi rendes nagy távcsöves találkozóján. Az összejövetelt mindenkinek ajánljuk, aki szeretne egy kellemes hosszú hétvégét barátságos társaságban, csillagászatra koncentrálva eltölteni. A tábor remek alkalmat szolgáltat a közös észlelésre, eddig ismeretlen területeken tapasztalatszerzésre (l. pl. a fent ajánlott változócsillag megfigyelésére), távcsővásárlás előtt szó szerint több száz különféle műszer megtekintésére, tulajdonosukkal való tapasztalatcserére, kipróbálására.

Az érdeklődők jelentkezését az mcse@mcse.hu címen várjuk!

 

Ajánljuk...