Égi kalendárium: 2014. október | MCSE

Égi kalendárium: 2014. október

Látványos, vékony holdsarlókkal, kedvező helyzetben levő, legkülső óriásbolygókkal, valamint nem túl fényes, de látványos csillagkörnyezetben haladó kométákkal érkezik a neve alapján nyolcadik, mai naptárunk szerint tizedik hónap.

Bolygók

Merkúr: A hónap nagyobb részében megfigyelésre alkalmatlan helyzetben van. 16-án alsó együttállásban van a Nappal. 20-án már megkísérelhető felkeresése napkelte előtt a délkeleti horizont közelében, ekkor fél órával kel a Nap előtt. Láthatósága gyorsan javul, a hónap végén már egy és háromnegyed órával kel korábban központi csillagunknál, újra nagyszerű alkalmat adva a hajnali megfigyelésére.

Vénusz: A hónap első napjaiban még kereshető napkelte előtt a keleti horizonton, 1-jén még bő fél órával kel a Nap előtt. Ezután belevész a napkelte fényébe, és csak novemberben tér vissza az esti égbolton. 25-én felső együttállásban van a Nappal. Fényessége -3,9m-ról -4,0m-ra nő, átmérője 9,8″-ről 9,7″-re csökken, fázisa 0,99-ról 0,999-re nő.

Mars: Előretartó mozgást végez a Kígyótartó, majd a Nyilas csillagképben. Késő este nyugszik, továbbra is az esti órákban látszik a délnyugati égen. Fényessége 0,8m-ról 0,9m-ra, látszó átmérője 6,1″-ről 5,6″-re csökken.

Jupiter: Előretartó mozgást végez a Rák, majd 14-étől az Oroszlán csillagképben. Éjfél után kel, az éjszaka második felében feltűnően látszik a délkeleti égen. Fényessége -2,0m, átmérője 35″.

Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Mérleg csillagképben. A hónap folyamán még kereshető az alkonyi ég alján, közel egy órával a Nap után nyugszik. Fényessége 0,6m, átmérője 15″.

Uránusz: Egész éjszaka látható a Halak csillagképben. 7-én szembenállásban van a Nappal.

Neptunusz: Az éjszaka első felében figyelhető meg a Vízöntő csillagképben. Éjfél után nyugszik.

Októberi holdsarlók

Október 23-án hajnalban, 5:43 UT-kor 17 óra 14 perces holdsarló lesz a keleti horizonton, a Hold 1 fokon áll, tőle 4,6 fokra, 5 fokos magasságban a Merkúr.

Október 25-én alkonyatkor, 17:15 UT-kor napnyugta után alig fél órával a délnyugati látóhatár felett 4 fokkal áll a holdsarló és 10 ívpercre a Szaturnusz, mire egy fok magasságba süllyednek, a gyűrűs bolygó már fedésben lesz.

Szaturnusz-fedés október 25-én

A 2014-es esztendő Hold általi egyetlen bolygófedése rendkívül kedvezőtlen körülmények között zajlik. Október 25-én a sarló alakú Hold 1-2° magasan fedi el a gyűrűs bolygót. A fedést ráadásul csak a Dunántúlról figyelhetjük meg, a keleti országrészből csak a két égitest közeledését láthatjuk. Innen nézve a Hold néhány ívpercre megközelíti a bolygót, majd eltűnnek a horizonton. Kedvező viszont hogy a fedésre a sötét oldalon kerül sor, az esti órákban. Tiszta nyugati horizontra van szükség, még a távoli nyugati hegyek is eltakarhatják az eseményt. A Hold azimutja az északi országrészben 242°, a déli részeken 244-245°, azaz a nyugati iránytól 25-30°-kal dél felé kell keresnünk a Holdat. Mivel megvilágítottsága mindössze 3% (azaz 42,5 órával vagyunk újhold után), érdemes már napnyugtakor (15:40-15:50 UT között) felkeresni a Hold-Szaturnusz párost. A késő őszi ekliptika alacsonyan áll, ezért ekkor a Hold már csak 8° magasan lesz, a háromnegyed órával később sorra kerülő fedés idejére pedig szinte a horizonthoz ér. A Nap ekkor 8-10 fokra lesz a horizont alatt, az ég nyugati része még nagyon fényes lesz, szabad szemmel legfeljebb a legfényesebb csillagok fognak csak feltűnni. A Szaturnusz 0,6 magnitúdós, tehát binokulárokban, kis távcsövekben is feltűnő lesz, de ehhez nagyon tiszta időre van szükség. Nagyobb műszerekben figyelve nyugodt időben megfigyelhetjük a gyűrűk és a bolygókorong fokozatos eltűnését is, de nagyon hullámzó képre számítsunk. A bolygókorong 15″-es, a gyűrűk szélessége 33″. A bolygó 30 másodperc alatt kerül a Hold mögé, míg a gyűrű eltűnése 70 másodpercig tart. Látványos Szaturnusz-kép helyett inkább egy elnyúlt hullámzó fényfoltra készüljünk, amelynek a légköri refrakció miatt az alja vörös, teteje zöld színbe fog hajlani. A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titan a bolygótól északkeletre fog tartózkodni, fedésére a gyűrű eltűnése után 10 másodperccel számíthatunk a holdkorongon 83″-cel északra, bár 8,9 magnitúdós fényessége miatt ez valószínűleg még a legnagyobb távcsövekben is láthatatlan lesz. A fedés után viszont készülhetünk a hosszú, kellemes, holdmentes őszi éjszakára. Az észlelést kezdjük a Holdtól 30 fokkal keletre tartózkodó 8,5 magnitúdós C/2013 A1 (Siding Spring) üstökössel!

201410_kal_1_szaturnusz

A bal oldalon zöld színnel jelzett Szaturnusz a Hold mögé való belépés előtt, Budapestről nézve

A belépés időpontja néhány városra

Helyszín              U.T. (h m s)   Nap   Hold   CA°   PA°
Budapest                  16 33 25   -10      1   46S   143
Győr                      16 31 49    -9      2   48S   141
Kaposvár                  16 35 25    -9      2   44S   145
Paks                      16 35 39   -10      1   44S   145
Pécs                      16 36 38   -10      1   43S   146
Sopron                    16 30 53    -8      2   48S   141
Székesfehérvár            16 33 43    -9      1   46S   143
Szekszárd                 16 36 20   -10      1   43S   146
Szombathely               16 32  4    -8      2   47S   142
Tatabánya                 16 32 20    -9      1   47S   142
Veszprém                  16 33 32    -9      1   46S   143
Zalaegerszeg              16 33 14    -8      2   46S   143

Üstökösök

C/2012 K1 (PANSTARRS). A hónap első napjaiban még a Hydrában észlelhető 7 magnitúdós üstökös hamar átkerül a Puppisba, ahol csökkenő földtávolsága miatt egyre gyorsabban mozog dél felé. Míg október elején egészen magasan észlelhetjük a hajnali délkeleti égen, a hónap végére deklinációja megközelíti a –50°-ot, így hosszúra nyúló láthatósága véget ér. Fényessége nem sokat változik, mert növekvő naptávolságát bőven kompenzálja a 60 millió km-rel csökkenő földtávolsága. A szép por- és ioncsóvát mutató üstökös 7-én hajnalban 44 ívperccel délkeletre látható a 6,3 magnitúdós 21 Puppistól, 13-án pedig 50 ívperccel keletre mutatkozik az 5,1 magnitúdós 12 Puppistól. Az ezt követő napokban a Tejút Puppis-beli szép nyílthalmazai közt halad, 19-én hajnalban a 7 magnitúdós NGC 2439-et közelíti meg fél fokra, de ekkor már csak 10° magasra emelkedik, mielőtt az ég kivilágosodna. Ezt követően még néhány napig lehet keresni a déli horizont fölött, de már csak kiváló tisztaságú égbolt esetén. A szeptemberi észlelések alapján az üstökösnek nagyon látványos ellencsóvája van, fényessége 7 magnitúdó, észleljük!

201410_kal_2_c2012k1_esposito.jpg

Rafaele Esposito felvétele a C/2012 K1 (PANSTARRS)- üstökösről szeptember 27-én készült. A csóva nagyon megerősödött, ráadásul az ion- és porcsóva erős szöget zár be egymással (ITelescope hálózatban távészleléssel készült fotó)

201410_kal_4_panstarrs2

A C/2012 K1 (PANSTARRS)-üstökös észlelőtérképei októberre, a Hold fázisának figyelembe vételével

201410_kal_3_panstarrs1

C/2014 E2 (Jacques). Asztrofotósok figyelem! Szeptemberben még fényes és látványos volt a lassan már távolodó vándor, de októberben már bizony lassan eltűnik szemünk elől. Fényességének csökkenését azonban jól ellensúlyozza igen kedvező égi helyzete, hiszen folyamatosan az esti égen, a sötétség beálltakor több mint 30 fok magasan fog látszani. A Sas csillagkép központi részén forduló kométa láthatósága igazából a telihold október 10-i elvonlása után kezdődik, amikor az üstökös valószínűleg már csak 10 magnitúdós lesz. Azonban az asztrofotósok, fotografikus észlelők készüljenek: október 14-én este 10 ívpercre megközelíti az NGC 6756 jelű nyílthalmazt, majd 15-én és 16-án este a közeli NGC 6755 mellett halad majd el! Az előbbi halmaz maga is 10 magnitúdós (de kompakt és sűrű), ám az utóbbi 7-8 magnitúdó fényes, lazább csoport. Igazán látványos felvételeket készíthetünk 15-én, amikor derékszögű háromszöget alkot az üstökös a két halmazzal, mindezt egy 40 ívperc sugarú körön belül!

Október 27-28-án fél fokra megközelíti a 8 magnitúdós NGC 6760 gömbhalmazt, de sajnos ekkor az üstökös fényessége már csak 11-12 magnitúdó körül lesz.

201410_kal_5_jacques_dzikowski

A C/2014 E2 (Jacques) üstökös a Barlang-köd mellett még aug. 28-án (Pjotr Dzikowski felvétele)

201410_kal_7_jacques_terkep2-6760

A Jacques-üstökös mélyég-közelítései októberben, a Sas csillagképben

201410_kal_6_jacques_terkepC/2013 A1 (Siding Spring). Ezt az igen különleges üstököst Robert McNaught fedezte fel az ausztráliai Siding Springben felállított 52 cm-es Uppsala Schmidt 2013. január 3-ai felvételein. Mivel a 18,6 magnitúdós égitest csillagszerűnek látszott – kómáját csak a bejelentés másnapján tudta lefotózni McNaught –, az obszervatórium nevét kaphatta meg az üstökös. Érdekességét azonban nem ez, hanem az október 19-én 18:51 UT-kor bekövetkező 0,00067 CSE-s, vagyis mindössze 100 ezer km-es Mars-közelsége adja! A felfedezés utáni hónapokban sokáig még az is kérdéses volt, hogy elkerüli-e az ütközést a két égitest vagy sem. Évkönyvünk kéziratának zárásakor úgy tűnik, hogy az Oort-felhőből érkező kométa folytathatja útját a Naprendszerben, miközben a rekord közelítésnek számos érdekes aspektusa lesz.

Az 1,4 CSE naptávolságban, a kométa napközelsége előtt mindössze hat nappal bekövetkező esemény során az üstökös már igen aktív lesz, így a Mars áthalad az üstökös kómáján. A Mars körül pedig már most három aktív űrszonda – Mars Odyssey, Mars Reconnaissance Orbiter és a Mars Express – kering, a MAVEN pedig egy hónappal korábban, 2014 szeptemberében érkezik meg a bolygóhoz. Ezek valamennyi műszerét be lehet vetni az üstökös vizsgálatára, így a C/2013 A1 lehet minden idők legjobban tanulmányozott kométája, arról nem is beszélve, hogy az üstökös fényessége elérheti a –5 magnitúdót, így a keringő szondák mellett akár a felszínen dolgozó Opportunity és Curiosity is lefotózhatja. Ugyanakkor a közelítés komoly veszélyeket is rejt, hiszen a retrográd irányba keringő üstökös 56 km/s relatív sebességgel halad el a bolygó mellett, a kómában lévő porszemek pedig ilyen sebességgel fogják bombázni a keringő egységeket, ahogy a Mars légkörét is, a becslések szerint 40 ezer meteor/órás aktivitást okozva, amit az éjszakai oldalon tartózkodó Opportunity kamerái látni fognak.

Az üstökös a közelítés idején a Földről is megfigyelhető lesz, bár a 60 fokos elongáció nem a legkedvezőbb. Számunkra a –25 fokos deklináció is problémát jelent, a közelítés idején a Mars már 3 fokkal a horizontunk alatt lesz. Nagyjából másfél órával korábban, a sötétedés beálltakor viszont még 8 fok magasan lesz a páros, így tiszta légkör esetén észlelhetők lehetnének. Csakhogy a várhatóan 8,5 magnitúdós üstökös mindössze 3 ívpercre lesz a 0,8 magnitúdós Marstól, így megfigyelhetősége igencsak kérdéses, hacsak nem ér el több magnitúdóval nagyobb fényességet. Ha a közelítés idején is meg szeretnénk figyelni az üstököst, amikor csak 1 ívpercre lesz a Marstól, délnyugatra érdemes utazni, Spanyolország például jó választás lehet. A következő napokban a keletre rohanó Mars és az észak felé tartó üstökös gyorsan távolodik egymástól, de a kométa ennek köszönhetően észlelhető marad, bár az esti égen megjelenő Hold 27-e után már zavarni fogja az észlelést. Ezen az estén 5 fokra lesz egymástól az üstökös és 15%-os megvilágítású kísérőnk.

201410_kal_8_sidingsprint

A C/2013 A1 (Siding Spring) üstökös és a Mars útja október első három hetében, nagy közelség 19-én

Az NGC 7814 GX Peg

A gamma Peg szomszédságában található spirálgalaxis éléről látható, fősíkját egy vékony porsáv szeli ketté. Rendkívül érdekes, szimmetrikus megjelenése miatt kapta az „Ívfény-galaxis” elnevezést a 40 millió fényév távol lévő csillagváros. Összfényessége 10,5 magnitúdó, kiterjedése kb. 5×1,5 ívprec. Az ovális derengést egész kis távcső is mutatja, a porsávhoz azonban nagy műszerre van szükség, pozitív hazai vizuális észlelésről nem is tudunk, ami említené ezt a részletet. Közelében találjuk az NGC 7772 nyílthalmazt, vagy aszterizmust, amelyet 7 db 11-14 magnitúdós csillag alkot. A remélhetőleg derült októberi éjjeleken megéri mindkettőt felkeresni a kisebb vagy nagyobb távcsövek tulajdonosainak.

201410_kal_9_ngc7814

Az NGC 7814

Galilei-holdak kölcsönös jelenségei

Lehet hogy kicsit magyarázni kell a címet, hiszen sok olvasó nem is tudja, mit takarnak a címben szereplő fogalmak. Olyan régen volt már, amikor ezeket a jelenségeket megfigyelhettük. Egészen pontosan hat éve, de akkoriban az események legtöbbje a Jupiter Nappal való együttállásának idejére esett. Most viszont a jövő tavaszi oppozíció idején csúcsosodik az időszak, és a Jupiter magasan a Rák csillagképben foglal helyet. Minden készen áll arra, aki még nem élte át ezt az élményt, most részese lehessen. Miről is van szó?

A Jupiter négy nagy holdját hívjuk Galilei-féle holdaknak, ezek még a legkisebb távcsövekkel is megfigyelhetők apró csillagokként az óriásbolygó két oldalán. Hatévente a Jupiter-holdak pályasíkjába kerül a Föld, ilyenkor keringéseik során elfedhetik egymást, ez az egyik fajta kölcsönös jelenség. Kis távcsővel szemlélve a két kis fénypont közeledik egymáshoz, összeolvad, majd együttes fényük csökkenhet is (amikor az egyik korong eltakarja a másikat), majd újra szétválnak. Percek alatt látható mozgásuk, élvezhetjük a Naprendszer dinamikáját.  Nagyobb távcsővel szemlélve a holdak apró korongként látszanak, felismerhető az eltérő méretük, esetleg színük is. Ekkor igazán látványos lehet egy okkultáció, hiszen a korongok ritkán takarják el teljesen egymást. Legtöbbször részleges a fedés és apró megnyúlt ellipszist, illetve annak változását figyelhetjük meg. Az időszak elején főleg ilyen fedést, azaz okkultációt figyelhetünk meg.

Christopher Go sorozatfelvétele 2009. augusztus 16-án készült egy óra leforgása alatt (16:38-17:39 között) amint az kisebb Io árnyéka átvonul a Ganymedes korongján, majd részlegesen el is fedi azt.

Christopher Go sorozatfelvétele 2009. augusztus 16-án készült egy óra leforgása alatt (16:38-17:39 között) amint a kisebb Io árnyéka átvonul a Ganymedes korongján, majd részlegesen el is fedi azt.

A másik, még ennél is izgalmasabb esemény a két hold kölcsönös fogyatkozása. Ez akkor történhet, amikor a Nap kerül be a holdak pályasíkjába, vagy nagyon közel van ahhoz. Ekkor van lehetőség arra, hogy az egyik hold árnyékába bekerüljön a másik. Ez nagyon változatos lehet, hiszen a két hold mozoghat egy irányban, de elképzelhető hogy az egyik a Jupiter előtt nyugat felé mozog, míg a másik már mögötte és ellenkező irányban, keletre tart. Ekkor mivel „szembe mennek egymással”, sokkal gyorsabb, néhány perces a fogyatkozás lefolyása. Fogyatkozáskor a holdak a Napból nézve fedik egymást, a Földről a két hold nem esik egybe (kivéve az oppozíció napján). A holdak akár 1-2 ívpercre is lehetnek egymástól. Ilyenkor természetesen csak a fogyatkozó holdat kell figyelni, hiszen az árnyékot vető hold nem változik meg. Az árnyékba kerülő hold viszont fokozatosan halványodni fog és ha teljesen árnyékba kerül, akkor akár el is tűnhet a szemünk elől, majd visszafényesedik. Itt is a nagytávcsöves amatőrök vannak előnyben, hiszen akár az árnyék kis korongját is megfigyelhetik, míg kis távcsövekkel csak a fényváltozást látjuk. Mivel 5-8 magnitúdós csillag ritkán látszik a látómezőben, a maradék három Galilei-hold szerepelhet összehasonlítóként. Néhány percenként megbecsülve a fogyatkozó hold fényességét, a változócsillagoknál szokásos grafikont állíthatunk össze.

Digitális kamerákkal, főképp a Hold és bolygófotózásra kifejlesztett eszközökkel látványos animációt készíthetünk. Az átlagolt film (fotósorozat) ne legyen fél percnél hosszabb, főleg a gyorsabb jelenségeknél. A Jupiter decemberre akár 50 fok magasra is kerülhet a horizont fölé, így szép, korong alakú holdakat tudunk megörökíteni.

Dátum        kezdete         vége     típus    idő-    Δm    Jupiter  hold        Jupiter        Nap     Hold-
Év   hó nap  h  m  s        h  m  s            tartam            táv. (“) táv(“)        alt.           alt.     fázis

2014 10 21   2  1 19      2  4 20    2O3      3.0  0.007  129.32                 29.739   -32.204  0.180
2014 10 24   5  8 30      5 11 37   2O4      3.1  0.017   37.33                  56.301     -1.791  0.022
2014 10 28   5 31 53     5 40  2    2O3      8.1  0.159  136.22                 57.858      1.015  0.296
2014 10 31   2 26 31     4 37 45   4E3   131.2  1.393  231.83    48.20     39.182   -30.513  0.501

Az előrejelzések Budapestre vonatkoznak, a táblázat oszlopainak magyarázata:

Dátum, időpont az esemény kezdetének és végének időpontjával
Típus: 1= Io, 2= Europa, 3= Ganymedes, 4= Callisto, O= okkultáció, E= fogyatkozás
Időtartam: a jelenség időtartama percekben
Δm: a fényességcsökkenés mértéke
Jupiter táv.: A Jupitertől való távolság ívmásodpercben
Hold táv.: a holdak távolsága egymástól ívmásodpercben, okkultáció esetén ez az érték 0.
Jupiter alt.: A Jupiter horizont feletti magassága az esemény közepén
Nap alt.: A Nap horizont feletti magassága Budapesten, ha pozitív az érték, akkor a jelenség nappalra esik
Holdfázis: a Hold megvilágítottsága százalékban, 0= újhold, 1,0= telihold