Égi kalendárium: 2014. október | MCSE

Égi kalendárium: 2014. október

Látványos, vékony holdsarlókkal, kedvező helyzetben levő, legkülső óriásbolygókkal, valamint nem túl fényes, de látványos csillagkörnyezetben haladó kométákkal érkezik a neve alapján nyolcadik, mai naptárunk szerint tizedik hónap.

Bolygók

Merkúr: A hónap nagyobb részében megfigyelésre alkalmatlan helyzetben van. 16-án alsó együttállásban van a Nappal. 20-án már megkísérelhető felkeresése napkelte előtt a délkeleti horizont közelében, ekkor fél órával kel a Nap előtt. Láthatósága gyorsan javul, a hónap végén már egy és háromnegyed órával kel korábban központi csillagunknál, újra nagyszerű alkalmat adva a hajnali megfigyelésére.

Vénusz: A hónap első napjaiban még kereshető napkelte előtt a keleti horizonton, 1-jén még bő fél órával kel a Nap előtt. Ezután belevész a napkelte fényébe, és csak novemberben tér vissza az esti égbolton. 25-én felső együttállásban van a Nappal. Fényessége -3,9m-ról -4,0m-ra nő, átmérője 9,8″-ről 9,7″-re csökken, fázisa 0,99-ról 0,999-re nő.

Mars: Előretartó mozgást végez a Kígyótartó, majd a Nyilas csillagképben. Késő este nyugszik, továbbra is az esti órákban látszik a délnyugati égen. Fényessége 0,8m-ról 0,9m-ra, látszó átmérője 6,1″-ről 5,6″-re csökken.

Jupiter: Előretartó mozgást végez a Rák, majd 14-étől az Oroszlán csillagképben. Éjfél után kel, az éjszaka második felében feltűnően látszik a délkeleti égen. Fényessége -2,0m, átmérője 35″.

Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Mérleg csillagképben. A hónap folyamán még kereshető az alkonyi ég alján, közel egy órával a Nap után nyugszik. Fényessége 0,6m, átmérője 15″.

Uránusz: Egész éjszaka látható a Halak csillagképben. 7-én szembenállásban van a Nappal.

Neptunusz: Az éjszaka első felében figyelhető meg a Vízöntő csillagképben. Éjfél után nyugszik.

Októberi holdsarlók

Október 23-án hajnalban, 5:43 UT-kor 17 óra 14 perces holdsarló lesz a keleti horizonton, a Hold 1 fokon áll, tőle 4,6 fokra, 5 fokos magasságban a Merkúr.

Október 25-én alkonyatkor, 17:15 UT-kor napnyugta után alig fél órával a délnyugati látóhatár felett 4 fokkal áll a holdsarló és 10 ívpercre a Szaturnusz, mire egy fok magasságba süllyednek, a gyűrűs bolygó már fedésben lesz.

Szaturnusz-fedés október 25-én

A 2014-es esztendő Hold általi egyetlen bolygófedése rendkívül kedvezőtlen körülmények között zajlik. Október 25-én a sarló alakú Hold 1-2° magasan fedi el a gyűrűs bolygót. A fedést ráadásul csak a Dunántúlról figyelhetjük meg, a keleti országrészből csak a két égitest közeledését láthatjuk. Innen nézve a Hold néhány ívpercre megközelíti a bolygót, majd eltűnnek a horizonton. Kedvező viszont hogy a fedésre a sötét oldalon kerül sor, az esti órákban. Tiszta nyugati horizontra van szükség, még a távoli nyugati hegyek is eltakarhatják az eseményt. A Hold azimutja az északi országrészben 242°, a déli részeken 244-245°, azaz a nyugati iránytól 25-30°-kal dél felé kell keresnünk a Holdat. Mivel megvilágítottsága mindössze 3% (azaz 42,5 órával vagyunk újhold után), érdemes már napnyugtakor (15:40-15:50 UT között) felkeresni a Hold-Szaturnusz párost. A késő őszi ekliptika alacsonyan áll, ezért ekkor a Hold már csak 8° magasan lesz, a háromnegyed órával később sorra kerülő fedés idejére pedig szinte a horizonthoz ér. A Nap ekkor 8-10 fokra lesz a horizont alatt, az ég nyugati része még nagyon fényes lesz, szabad szemmel legfeljebb a legfényesebb csillagok fognak csak feltűnni. A Szaturnusz 0,6 magnitúdós, tehát binokulárokban, kis távcsövekben is feltűnő lesz, de ehhez nagyon tiszta időre van szükség. Nagyobb műszerekben figyelve nyugodt időben megfigyelhetjük a gyűrűk és a bolygókorong fokozatos eltűnését is, de nagyon hullámzó képre számítsunk. A bolygókorong 15″-es, a gyűrűk szélessége 33″. A bolygó 30 másodperc alatt kerül a Hold mögé, míg a gyűrű eltűnése 70 másodpercig tart. Látványos Szaturnusz-kép helyett inkább egy elnyúlt hullámzó fényfoltra készüljünk, amelynek a légköri refrakció miatt az alja vörös, teteje zöld színbe fog hajlani. A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titan a bolygótól északkeletre fog tartózkodni, fedésére a gyűrű eltűnése után 10 másodperccel számíthatunk a holdkorongon 83″-cel északra, bár 8,9 magnitúdós fényessége miatt ez valószínűleg még a legnagyobb távcsövekben is láthatatlan lesz. A fedés után viszont készülhetünk a hosszú, kellemes, holdmentes őszi éjszakára. Az észlelést kezdjük a Holdtól 30 fokkal keletre tartózkodó 8,5 magnitúdós C/2013 A1 (Siding Spring) üstökössel!

201410_kal_1_szaturnusz

A bal oldalon zöld színnel jelzett Szaturnusz a Hold mögé való belépés előtt, Budapestről nézve

A belépés időpontja néhány városra

Helyszín              U.T. (h m s)   Nap   Hold   CA°   PA°
Budapest                  16 33 25   -10      1   46S   143
Győr                      16 31 49    -9      2   48S   141
Kaposvár                  16 35 25    -9      2   44S   145
Paks                      16 35 39   -10      1   44S   145
Pécs                      16 36 38   -10      1   43S   146
Sopron                    16 30 53    -8      2   48S   141
Székesfehérvár            16 33 43    -9      1   46S   143
Szekszárd                 16 36 20   -10      1   43S   146
Szombathely               16 32  4    -8      2   47S   142
Tatabánya                 16 32 20    -9      1   47S   142
Veszprém                  16 33 32    -9      1   46S   143
Zalaegerszeg              16 33 14    -8      2   46S   143

Üstökösök

C/2012 K1 (PANSTARRS). A hónap első napjaiban még a Hydrában észlelhető 7 magnitúdós üstökös hamar átkerül a Puppisba, ahol csökkenő földtávolsága miatt egyre gyorsabban mozog dél felé. Míg október elején egészen magasan észlelhetjük a hajnali délkeleti égen, a hónap végére deklinációja megközelíti a –50°-ot, így hosszúra nyúló láthatósága véget ér. Fényessége nem sokat változik, mert növekvő naptávolságát bőven kompenzálja a 60 millió km-rel csökkenő földtávolsága. A szép por- és ioncsóvát mutató üstökös 7-én hajnalban 44 ívperccel délkeletre látható a 6,3 magnitúdós 21 Puppistól, 13-án pedig 50 ívperccel keletre mutatkozik az 5,1 magnitúdós 12 Puppistól. Az ezt követő napokban a Tejút Puppis-beli szép nyílthalmazai közt halad, 19-én hajnalban a 7 magnitúdós NGC 2439-et közelíti meg fél fokra, de ekkor már csak 10° magasra emelkedik, mielőtt az ég kivilágosodna. Ezt követően még néhány napig lehet keresni a déli horizont fölött, de már csak kiváló tisztaságú égbolt esetén. A szeptemberi észlelések alapján az üstökösnek nagyon látványos ellencsóvája van, fényessége 7 magnitúdó, észleljük!

201410_kal_2_c2012k1_esposito.jpg

Rafaele Esposito felvétele a C/2012 K1 (PANSTARRS)- üstökösről szeptember 27-én készült. A csóva nagyon megerősödött, ráadásul az ion- és porcsóva erős szöget zár be egymással (ITelescope hálózatban távészleléssel készült fotó)

201410_kal_4_panstarrs2

A C/2012 K1 (PANSTARRS)-üstökös észlelőtérképei októberre, a Hold fázisának figyelembe vételével

201410_kal_3_panstarrs1

C/2014 E2 (Jacques). Asztrofotósok figyelem! Szeptemberben még fényes és látványos volt a lassan már távolodó vándor, de októberben már bizony lassan eltűnik szemünk elől. Fényességének csökkenését azonban jól ellensúlyozza igen kedvező égi helyzete, hiszen folyamatosan az esti égen, a sötétség beálltakor több mint 30 fok magasan fog látszani. A Sas csillagkép központi részén forduló kométa láthatósága igazából a telihold október 10-i elvonlása után kezdődik, amikor az üstökös valószínűleg már csak 10 magnitúdós lesz. Azonban az asztrofotósok, fotografikus észlelők készüljenek: október 14-én este 10 ívpercre megközelíti az NGC 6756 jelű nyílthalmazt, majd 15-én és 16-án este a közeli NGC 6755 mellett halad majd el! Az előbbi halmaz maga is 10 magnitúdós (de kompakt és sűrű), ám az utóbbi 7-8 magnitúdó fényes, lazább csoport. Igazán látványos felvételeket készíthetünk 15-én, amikor derékszögű háromszöget alkot az üstökös a két halmazzal, mindezt egy 40 ívperc sugarú körön belül!

Október 27-28-án fél fokra megközelíti a 8 magnitúdós NGC 6760 gömbhalmazt, de sajnos ekkor az üstökös fényessége már csak 11-12 magnitúdó körül lesz.

201410_kal_5_jacques_dzikowski

A C/2014 E2 (Jacques) üstökös a Barlang-köd mellett még aug. 28-án (Pjotr Dzikowski felvétele)

201410_kal_7_jacques_terkep2-6760

A Jacques-üstökös mélyég-közelítései októberben, a Sas csillagképben

201410_kal_6_jacques_terkepC/2013 A1 (Siding Spring). Ezt az igen különleges üstököst Robert McNaught fedezte fel az ausztráliai Siding Springben felállított 52 cm-es Uppsala Schmidt 2013. január 3-ai felvételein. Mivel a 18,6 magnitúdós égitest csillagszerűnek látszott – kómáját csak a bejelentés másnapján tudta lefotózni McNaught –, az obszervatórium nevét kaphatta meg az üstökös. Érdekességét azonban nem ez, hanem az október 19-én 18:51 UT-kor bekövetkező 0,00067 CSE-s, vagyis mindössze 100 ezer km-es Mars-közelsége adja! A felfedezés utáni hónapokban sokáig még az is kérdéses volt, hogy elkerüli-e az ütközést a két égitest vagy sem. Évkönyvünk kéziratának zárásakor úgy tűnik, hogy az Oort-felhőből érkező kométa folytathatja útját a Naprendszerben, miközben a rekord közelítésnek számos érdekes aspektusa lesz.

Az 1,4 CSE naptávolságban, a kométa napközelsége előtt mindössze hat nappal bekövetkező esemény során az üstökös már igen aktív lesz, így a Mars áthalad az üstökös kómáján. A Mars körül pedig már most három aktív űrszonda – Mars Odyssey, Mars Reconnaissance Orbiter és a Mars Express – kering, a MAVEN pedig egy hónappal korábban, 2014 szeptemberében érkezik meg a bolygóhoz. Ezek valamennyi műszerét be lehet vetni az üstökös vizsgálatára, így a C/2013 A1 lehet minden idők legjobban tanulmányozott kométája, arról nem is beszélve, hogy az üstökös fényessége elérheti a –5 magnitúdót, így a keringő szondák mellett akár a felszínen dolgozó Opportunity és Curiosity is lefotózhatja. Ugyanakkor a közelítés komoly veszélyeket is rejt, hiszen a retrográd irányba keringő üstökös 56 km/s relatív sebességgel halad el a bolygó mellett, a kómában lévő porszemek pedig ilyen sebességgel fogják bombázni a keringő egységeket, ahogy a Mars légkörét is, a becslések szerint 40 ezer meteor/órás aktivitást okozva, amit az éjszakai oldalon tartózkodó Opportunity kamerái látni fognak.

Az üstökös a közelítés idején a Földről is megfigyelhető lesz, bár a 60 fokos elongáció nem a legkedvezőbb. Számunkra a –25 fokos deklináció is problémát jelent, a közelítés idején a Mars már 3 fokkal a horizontunk alatt lesz. Nagyjából másfél órával korábban, a sötétedés beálltakor viszont még 8 fok magasan lesz a páros, így tiszta légkör esetén észlelhetők lehetnének. Csakhogy a várhatóan 8,5 magnitúdós üstökös mindössze 3 ívpercre lesz a 0,8 magnitúdós Marstól, így megfigyelhetősége igencsak kérdéses, hacsak nem ér el több magnitúdóval nagyobb fényességet. Ha a közelítés idején is meg szeretnénk figyelni az üstököst, amikor csak 1 ívpercre lesz a Marstól, délnyugatra érdemes utazni, Spanyolország például jó választás lehet. A következő napokban a keletre rohanó Mars és az észak felé tartó üstökös gyorsan távolodik egymástól, de a kométa ennek köszönhetően észlelhető marad, bár az esti égen megjelenő Hold 27-e után már zavarni fogja az észlelést. Ezen az estén 5 fokra lesz egymástól az üstökös és 15%-os megvilágítású kísérőnk.

201410_kal_8_sidingsprint

A C/2013 A1 (Siding Spring) üstökös és a Mars útja október első három hetében, nagy közelség 19-én

Az NGC 7814 GX Peg

A gamma Peg szomszédságában található spirálgalaxis éléről látható, fősíkját egy vékony porsáv szeli ketté. Rendkívül érdekes, szimmetrikus megjelenése miatt kapta az „Ívfény-galaxis” elnevezést a 40 millió fényév távol lévő csillagváros. Összfényessége 10,5 magnitúdó, kiterjedése kb. 5×1,5 ívprec. Az ovális derengést egész kis távcső is mutatja, a porsávhoz azonban nagy műszerre van szükség, pozitív hazai vizuális észlelésről nem is tudunk, ami említené ezt a részletet. Közelében találjuk az NGC 7772 nyílthalmazt, vagy aszterizmust, amelyet 7 db 11-14 magnitúdós csillag alkot. A remélhetőleg derült októberi éjjeleken megéri mindkettőt felkeresni a kisebb vagy nagyobb távcsövek tulajdonosainak.

201410_kal_9_ngc7814

Az NGC 7814

Galilei-holdak kölcsönös jelenségei

Lehet hogy kicsit magyarázni kell a címet, hiszen sok olvasó nem is tudja, mit takarnak a címben szereplő fogalmak. Olyan régen volt már, amikor ezeket a jelenségeket megfigyelhettük. Egészen pontosan hat éve, de akkoriban az események legtöbbje a Jupiter Nappal való együttállásának idejére esett. Most viszont a jövő tavaszi oppozíció idején csúcsosodik az időszak, és a Jupiter magasan a Rák csillagképben foglal helyet. Minden készen áll arra, aki még nem élte át ezt az élményt, most részese lehessen. Miről is van szó?

A Jupiter négy nagy holdját hívjuk Galilei-féle holdaknak, ezek még a legkisebb távcsövekkel is megfigyelhetők apró csillagokként az óriásbolygó két oldalán. Hatévente a Jupiter-holdak pályasíkjába kerül a Föld, ilyenkor keringéseik során elfedhetik egymást, ez az egyik fajta kölcsönös jelenség. Kis távcsővel szemlélve a két kis fénypont közeledik egymáshoz, összeolvad, majd együttes fényük csökkenhet is (amikor az egyik korong eltakarja a másikat), majd újra szétválnak. Percek alatt látható mozgásuk, élvezhetjük a Naprendszer dinamikáját.  Nagyobb távcsővel szemlélve a holdak apró korongként látszanak, felismerhető az eltérő méretük, esetleg színük is. Ekkor igazán látványos lehet egy okkultáció, hiszen a korongok ritkán takarják el teljesen egymást. Legtöbbször részleges a fedés és apró megnyúlt ellipszist, illetve annak változását figyelhetjük meg. Az időszak elején főleg ilyen fedést, azaz okkultációt figyelhetünk meg.

Christopher Go sorozatfelvétele 2009. augusztus 16-án készült egy óra leforgása alatt (16:38-17:39 között) amint az kisebb Io árnyéka átvonul a Ganymedes korongján, majd részlegesen el is fedi azt.

Christopher Go sorozatfelvétele 2009. augusztus 16-án készült egy óra leforgása alatt (16:38-17:39 között) amint a kisebb Io árnyéka átvonul a Ganymedes korongján, majd részlegesen el is fedi azt.

A másik, még ennél is izgalmasabb esemény a két hold kölcsönös fogyatkozása. Ez akkor történhet, amikor a Nap kerül be a holdak pályasíkjába, vagy nagyon közel van ahhoz. Ekkor van lehetőség arra, hogy az egyik hold árnyékába bekerüljön a másik. Ez nagyon változatos lehet, hiszen a két hold mozoghat egy irányban, de elképzelhető hogy az egyik a Jupiter előtt nyugat felé mozog, míg a másik már mögötte és ellenkező irányban, keletre tart. Ekkor mivel „szembe mennek egymással”, sokkal gyorsabb, néhány perces a fogyatkozás lefolyása. Fogyatkozáskor a holdak a Napból nézve fedik egymást, a Földről a két hold nem esik egybe (kivéve az oppozíció napján). A holdak akár 1-2 ívpercre is lehetnek egymástól. Ilyenkor természetesen csak a fogyatkozó holdat kell figyelni, hiszen az árnyékot vető hold nem változik meg. Az árnyékba kerülő hold viszont fokozatosan halványodni fog és ha teljesen árnyékba kerül, akkor akár el is tűnhet a szemünk elől, majd visszafényesedik. Itt is a nagytávcsöves amatőrök vannak előnyben, hiszen akár az árnyék kis korongját is megfigyelhetik, míg kis távcsövekkel csak a fényváltozást látjuk. Mivel 5-8 magnitúdós csillag ritkán látszik a látómezőben, a maradék három Galilei-hold szerepelhet összehasonlítóként. Néhány percenként megbecsülve a fogyatkozó hold fényességét, a változócsillagoknál szokásos grafikont állíthatunk össze.

Digitális kamerákkal, főképp a Hold és bolygófotózásra kifejlesztett eszközökkel látványos animációt készíthetünk. Az átlagolt film (fotósorozat) ne legyen fél percnél hosszabb, főleg a gyorsabb jelenségeknél. A Jupiter decemberre akár 50 fok magasra is kerülhet a horizont fölé, így szép, korong alakú holdakat tudunk megörökíteni.

Dátum        kezdete         vége     típus    idő-    Δm    Jupiter  hold        Jupiter        Nap     Hold-
Év   hó nap  h  m  s        h  m  s            tartam            táv. (“) táv(“)        alt.           alt.     fázis

2014 10 21   2  1 19      2  4 20    2O3      3.0  0.007  129.32                 29.739   -32.204  0.180
2014 10 24   5  8 30      5 11 37   2O4      3.1  0.017   37.33                  56.301     -1.791  0.022
2014 10 28   5 31 53     5 40  2    2O3      8.1  0.159  136.22                 57.858      1.015  0.296
2014 10 31   2 26 31     4 37 45   4E3   131.2  1.393  231.83    48.20     39.182   -30.513  0.501

Az előrejelzések Budapestre vonatkoznak, a táblázat oszlopainak magyarázata:

Dátum, időpont az esemény kezdetének és végének időpontjával
Típus: 1= Io, 2= Europa, 3= Ganymedes, 4= Callisto, O= okkultáció, E= fogyatkozás
Időtartam: a jelenség időtartama percekben
Δm: a fényességcsökkenés mértéke
Jupiter táv.: A Jupitertől való távolság ívmásodpercben
Hold táv.: a holdak távolsága egymástól ívmásodpercben, okkultáció esetén ez az érték 0.
Jupiter alt.: A Jupiter horizont feletti magassága az esemény közepén
Nap alt.: A Nap horizont feletti magassága Budapesten, ha pozitív az érték, akkor a jelenség nappalra esik
Holdfázis: a Hold megvilágítottsága százalékban, 0= újhold, 1,0= telihold

 

 



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close