Égi kalendárium: 2014. szeptember

Együttállásokkal, amatőr műszerekkel is elérhető üstökösökkel, és természetesen az őszi napéjegyenlőséggel köszönt be az ősz.

Bolygók

Merkúr: A hónap folyamán napnyugta után kereshető a nyugati látóhatár közelében. Az ekliptika látóhatárral bezárt alacsony szöge miatt megfigyelésre kedvezőtlen helyzetben van. A Napnál alig több mint fél órával nyugszik később. 21-én kerül legnagyobb keleti kitérésbe, 26,4°-ra a Naptól.

Vénusz: A hónap folyamán napkelte előtt kereshető a keleti ég alján. Fényesen ragyog a látóhatár közelében, de láthatósága rohamosan romlik. A hónap elején még egy óra húsz perccel kel a Nap előtt, de a hónap végén már csak negyven perccel. Fényessége -3,9m, átmérője 10,1″-ről 9,8″-re csökken, fázisa 0,97-ról 0,99-ra nő.

Mars: Előretartó mozgást végez kezdetben a Mérleg, majd a Skorpió, végül a Kígyótartó csillagképben. Késő este nyugszik, az esti órákban látszik a délnyugati égen. Fényereje 0,6m-ról 0,8m-ra, látszó átmérője 6,8″-ről 6,1″-re csökken.

Jupiter: Előretartó mozgást végez az Rák csillagképben. Kora hajnalban kel, hajnalban feltűnően látszik a keleti-délkeleti égen. Fényessége -1,9m, átmérője 33″.

Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Mérleg csillagképben. Késő este nyugszik, még kereshető az esti délnyugati égen. Fényessége 0,6m, átmérője 16″.

Uránusz: A kora esti órákban kel, az éjszaka nagy részében látható a Halak csillagképben.

Neptunusz: Az éjszaka első felében figyelhető meg a Vízöntő csillagképben. Kora hajnalban nyugszik.

Szoros Hold-M67 randevú szeptember 20-án

A Hold, amikor havonta kétszer áthalad a Tejúton, rendszeresen megközelít (s néha el is fed) néhányat annak látványosabb objektumai közül. A mélyég-objektumok gyenge fénye sokszor elvész égi kísérőnk fényözönében, vagy éppen a Naphoz közel történnek ezek az érdekes események. Ritkán azonban a körülmények igen kedvezőek, és mind a Hold, mind a csillaghalmaz jól látható, magasan a látóhatár fölött. Így lesz ez szeptember 20-án, amikor a 15%-os csökkenő fázisú holdsarló az M67 mellett halad el, 22’-re. Ez a távolság kísérőnk és a halmaz középpontjára vonatkozik, így könnyen belátható, hogy Holdunk érinti a halmaz peremét. 1:47 UT-kor történik mindez, amikor a sarló megvilágított része esik a halmaz felé, így láthatósága nem lesz túl jó (hiszen az M67 csillagai 10-11 magnitúdósak, vagy halványabbak). Azonban 03:15 UT körül égi kísérőnk kellőképpen eltávolodik a csillaghalmaztól, ráadásul árnyékos oldala lesz abban az irányban. Így a halmaz is könnyedén látható akár 8-10 cm-es távcsövekkel, ha az égbolt átlátszósága ezt megengedi. Ha ezen a hajnalon derült ég lesz felettünk, látványos fotók készítésére is lehetőség nyílik.

201409_kal1_m67_holdA Hold az M67 nyílthalmaz (Rák csillagkép) közelében szeptember 20-án hajnalban

A Mars megközelíti az M80 gömbhalmazt szeptember 23-án

Szeptember végén a Tejút centruma már nagyon kedvezőtlen helyzetben van, az arrafelé található mélyég-objektumok már többnyire nem figyelhetőek meg. A Skorpió van a leginkább kedvezőtlen helyzetben, ennek ellenére – kellően átlátszó égbolt, nagyobb távcső és fényszennyezéstől távoli észlelőhely esetén – lehet esélyünk az M80 gömbhalmaz észrevételére. Megtalálását a tőle ekkor alig 10’-re lévő Mars fogja segíteni. Használjunk minél nagyobb távcsövet a kereséshez! Az M80 egyike Tejútrendszerünk legsűrűbb, legkompaktabb gömbhalmazainak, így 7,2 magnitúdós összfényessége nem túl nagy korongon terül szét, vagyis könnyebben megtalálhatjuk. Mivel nagyon gyorsan mennek lefelé, sietnünk kell, a legjobban talán 17:40 UT körül, kevéssel azután láthatjuk a horizont felett 10 fokkal tartózkodó szoros égitest-párost.

Holdsarló és napéjegyenlőség

Szeptember 23-án, az őszi napéjegyenlőség hajnalán 5:00 UT-kor, 40 perccel napkelte előtt a 26 órás holdsarló pontosan a keleti horizont felett lesz 3 fok magasan, tőle északra 5,5 fokra a Vénusz, 2 fokos magasságban.

A Mars és riválisa szeptember 28-29-én az esti égen

A hadistenről elnevezett vörös bolygó egyetlen nap alatt egy fokos utat is képes megtenni, így nem csoda, hogy egy hónappal a Mérleg-beli együttállás után már egy csillagképpel arrébb, a Skorpióban találjuk. A Szaturnusz délnyugaton látható a horizont közelében, míg a holdsarló a Skorpió ollóitól nyugatra, majd észak felé található. A Mars az Antarestől szűk 5 fokkal északra lesz, így a „Mars riválisa” (ez az Antares név jelentése) ezúttal valóban összemérheti színét a bolygóéval. Félő, hogy a csillag vörösségéből nem sok fog látszani, hiszen a szcintilláció miatt a szivárvány minden színében fog vibrálni ez az égitest. A legszebb látványban 29-én részesülhetünk, amikor a duót (és a Skorpió ollóit) mintegy „megkoronázza” a holdsarló.

201409_kal2_marsholdantaresA Mars és az Antares együtállása szeptember 29-én este, a nyugati látóhatár közelében

Észleljük az Uránuszt!

Az Uránusz egyre feljebb jut az ekliptikán, a Halak csillagkép halvány csillagokkal körülvett részén, évről évre egyre kedvezőbb láthatóságba kerülve. Az október 10-i oppozíció során az 5,7m-s és 3,7”-es bolygó 46° magasságban delel egünkön. A bolygó megfigyelését érdemes már nyáron elkezdeni. Július végén, augusztusban a hajnalra megfelelő magasságba emelkedő bolygó a hajnali nyugodt levegőben már kiválóan észlelhető. A szeptemberi, októberi derült éjszakákon hasonlóképpen jól látszik, de az év végéig könnyen megfigyelhetjük az esti égen.

201409_kal3_uranuszkeresoAz Uránusz helyzete a Halak csillagképben a hónap közepén

Nagyobb, 20 cm-es távcsövekkel a peremsötétedés és a korong lapultsága is látható 5-600x-os nagyításon. Gyakorlott észlelők az ekliptikára merőleges világos vagy sötét felhősávokat, világos felhőfoltokat is megpillanthatnak. Az Uránusz felhőinek kontrasztja általában nagyon alacsony, a Vénusz felhősávjaihoz hasonló. A bolygó nem mindig aktív, gyakori a teljesen üres korong is. Vizuálisan kék, zöld, narancssárga és bíbor szűrőket érdemes használni. Nagyobb távcsövekkel az Uránuszról gyönyörű webkamerás felvételeket is készíthetünk. Vörös szűrővel, hosszabb expozícióval a vörösben nagyon sötét korongon a világos felhőalakzatok szépen előbukkanhatnak. A képfeldolgozás során jelentkező esetleges részletek megerősítése fontos – az alakzat alacsony intenzitása könnyen a zaj erősségébe eshet. Készítsünk egymás után több felvételt, dolgozzuk ki a videókat egymástól függetlenül. Ha egy alakzat több képen is előjön, nagy valószínűséggel valós. Foltoknál próbálkozhatunk újabb felvételek készítésével 2-3 óra múltán – a felhőfoltoknak addigra arrébb kell fordulniuk a korongon. Az Uránusz felhőalakzatainak megfigyelése és követése komoly amatőr feladat – jó lenne, ha minél többen próbálkoznának a bolygó megfigyelésével, hiánypótló, értékes észleléseket végezve.

201409_kal4_uranusz_mayerMayer Márton rajza az Uránuszról a Polaris Csillagvizsgáló főműszerével készült 2013. novemberében. Az alacsony kontrasztú részletek észrevételéhez számos észlelés és gyakorlás szükséges

Üstökösök

C/2012 K1 (PANSTARRS). Két hónapnyi rejtőzködés után ismét megfigyelhető lesz az augusztus 27-ei napközelségét tovahagyó, retrográd irányba keringő üstökös. A hajnali égen látszó, várhatóan 7 magnitúdós kométa megfigyelésével a hónap 2–3. hetétől érdemes próbálkozni, amikor a Hydra fejétől délre fog látszani. Sajnos déli irányú mozgása miatt hiába nő elongációja, láthatósága nem javul. A Naptól 1,1–1,2 CSE-re járó üstökös földtávolsága 75 millió km-rel csökken egy hónap alatt, így noha távolodik csillagunktól, fényessége alig változik, 20-án hajnalban az 5,3 magnitúdós 14 Hydrae-től háromnegyed fokkal északnyugatra, 27-én hajnalban pedig az 5,7 magnitúdós 3 Hydrae-től 36 ívperccel keletre kereshetjük.

C/2014 E2 (Jacques). Az augusztusban sokak által felkeresett, látványos üstökös szeptemberben is könnyen megfigyelhető marad. Mivel földtávolsága nem csökken jelentősen, fényessége is 7-8 magnitúdó között állandósul. A nyár végi észlelések szerint a kométa vizuálisan viszonylag jellegtelen, kerek feje 10’ körüli kiterjedésű, és nem mutat csóvát sem. Ez utóbbi részlet csak fotografikusan tanulmányozható. Ezek ellenére érdemes felkeresnünk, különösen a fotósok számára lehet érdekes az üstökös. Szeptember elején a növekvő Hold fénye zavarja a megfigyelést, de a telihold elvonulta után, vagyis kb. 13-ától kényelmesen észlelhetjük, fényképezhetjük a Hattyúban tartózkodó égitestet.

201409_kal5_jacquesA C/2014 E2 (Jacques)-üstökös Dr. Paolo Candy aug. 28-ai fotóján. A por- és ioncsóva is jól kivehető, de ezek vizuálisan kemény kihívást jelentenek

14-én az Albireo mellett halad el majd ez az égi vándor, ekkor a látványos kettőst és az üstököst alig 54’ választja el. Másnap este a hatalmas, szétszórt és fényes Stock 1 nyílthalmaztól (Vul) 1,3 fokkal északnyugatra találjuk. 16-án 21:15 NYISZ (19:15 UT) körül a kométa szinte pontosan az alfa Vulpecuale optikai kettőscsillag két komponense között helyezkedik majd el! A kettős komponenseit 7’ választja el egymástól, az üstökös nagyon lapos tompaszögű, egyenlőszárú háromszöget fog alkotni velük. 18-án este 18’-re megközelíti a kisméretű és csillagokban szegény NGC 6793 nyílthalmazt. 19-20-án elhalad a látványos Collinder 399 (Vállfa) aszterizmus mellett, távolsága 1 fok körül lesz, a legnagyobb közelítés nappalra esik. Érdemes lesz fényképeket készíteni erről az együttállásról! A nagyobb távcsővel dolgozó fotósok számára lehet izgalmas a 21-én este bekövetkező randevú a Palomar 10 gömbhalmazzal a Sagittában, amikor a Jacques-üstökös alig 24’-re látszik a 13 magnitúdós laza halmaztól. Az éjszaka folyamán távolságuk csökkenni fog.

201409_kal6_jacqueskeresoA Jacques-üstökös keresőtérképe szeptember 14-től 21-ig (GUIDE 9.0)

 

Ajánljuk...