Égi kalendárium: 2017. május

A május beköszöntével végre (reméljük) itt az igazi tavasz, amely kellemesebb megfigyelési körülményeket biztosít. Az esti bemutatók és észlelések legfőbb célpontja a Jupiter érdekes holdjelenségeivel.

A bolygók járása

Merkúr: A hónap nagyobb részében nem figyelhető meg. Május végén már lehet próbálkozni a felkeresésével napkelte előtt, a keleti ég alján. Ekkor mintegy ötven perccel kel a Nap előtt. Megfigyelésre azonban nincs kedvező helyzetben.

Vénusz: Fényesen ragyog napkelte előtt a hajnali keleti égen. Láthatósága a hónap végére tovább javul, a hónap elején másfél, a végén közel két órával kel a Nap előtt. Fényessége -4,7m-ról -4,5m-ra, átmérője 37,9″-ről 24,8″-re csökken, fázisa 0,27-ról 0,48-ra nő.

Mars: Előretartó mozgást végez a Bika csillagképben. Napnyugta után kereshető az északnyugati látóhatár közelében. Május elején bő két órával nyugszik a Nap után, a hónap végére ez másfél órára csökken. Fényessége 1,6m-ról 1,7m-ra, látszó átmérője 3,9″-ről 3,7″-re csökken.

Jupiter: A Szűz csillagkép közepén végzi hátráló mozgását, amely mozgás a hónap végére jelentősen lelassul. Hajnalban nyugszik, az éjszaka nagy részében megfigyelhető a déli-délnyugati égen, mint ragyogó fényű égitest. Fényessége -2,4m, átmérője 42″.

Szaturnusz: Hátráló mozgást végez a Nyilas, majd 18-tól a Kígyótartó csillagképben. Késő este kel, az éjszaka nagyobb részében megfigyelhető alacsonyan a déli égen. Fényessége 0,3m-ról 0,1m-ra nő, átmérője 18″.

Uránusz: A hónap második felétől újra kereshető, hajnalban kel. Napkelte előtt a délkeleti ég alján, közel a látóhatárhoz látszik. Előretartó mozgást végez a Halak csillagképben.

Neptunusz: Hajnalban kel. A szürkületben kereshető a Vízöntő csillagképben, a délkeleti látóhatár közelében. Előretartó mozgása kezd lassulni.

Májusi együttállások

Május 7/8-án az éjféli órákban szinte pontosan megismétlődik a Hold és a Jupiter áprilisi szoros randevúja. Ahogy egy hónappal ezelőtt, most is csak kevéssel több, mint 1 fok választja el a két égitestet.

Május 13-án éjfélkor kerül sor a fogyó Hold és a Szaturnusz együttállására, a két égitest távolsága 2,3 fok. A Szaturnusz mellett mindössze fél fokkal északnyugat felé találjuk a 4,9 magnitúdós 58 Ophiuchit. A legszorosabb együttállás idején 15 fok magasságban találjuk a gyűrűs bolygót, a Hold szinte pontosan északra lesz tőle.

A hónap utolsó estéjén (31-én, 19:00 UT körül) a Regulus közvetlen közelében láthatjuk a Hold 42%-ban megvilágított sarlóját. A legnagyobb közelítésre még a nappali égen kerül sor, ám 19:00 UT-kor a szürkületben is még 1 fok lesz a már távolodó égitestek távolsága (a holdperemtől mérve). A látványos égi páros ekkor 40 fok magasan tartózkodik, ahogy egyre sötétebb lesz, úgy kerülnek alacsonyabbra, és nő közöttük a távolság.

Május 28-29-én két Galilei-hold árnyéka egyszerre látszik a Jupiteren

Május 28-án éjjel az Io és a Ganymedes árnyéka néhány percig egyszerre mutatkozik a bolygó korongján. A Ganymedesé lassabban halad, már (világidőben) 27-én 22:21 UT-kor megjelenik a bolygó északkeleti peremén, miközben maga a hold a Jupitertől 16″-re lesz északnyugatra. Lassan halad az árnyék nyugat felé, végig a bolygó északi féltekéjén. Egy órával később az Io korongja kerül a bolygó elé, majd már 28-án, 0:15 UT-kor megjelenik az Io árnyéka is a keleti peremen. 0:15-től 0:40-ig látszik egyszerre a két árnyék, miközben az Io árnyéka elindul a Jupiter belseje felé, a Ganymedes nagyobb árnyékkúpja lassan vonul lefelé az északnyugati peremen. Az egész jelenség a nyugati égen zajlik, 0:40-kor a Jupiter már csak 5 fokkal lesz a horizont felett.

05-29-19-15

00:25 UT-kor az Io és a Ganymedes árnyéka is kényelmes távolságban látható a Jupiter peremén

29-én este napnyugta idején (18:30-18:45 UT között) már mindkét hold árnyéka a Jupiter korongján fog tartózkodni. Az Europa árnyéka halad elöl, miközben maga a hold már a bolygó északnyugati pereménél látszik, az Io árnyéka ekkor még a Jupiter keleti peremén lesz, miközben az Io is a korong előtt halad. 19:15-kor a Nap már 5 fokkal lesz a horizont alatt, az erős szürkületben a Jupiter, a holdárnyékok és a kis holdak is jól láthatóak lesznek. Az árnyékok vonulása még másfél órán keresztül követhető, amikor 20:37-kor az elöl haladó Europa, 20:55-kor pedig az Io árnyéka is elhagyja a Jupiter felhőzetét.

05-28-00-24

Az Io és Europa holdak árnyékai május 29-én 19:15 UT-ko

Üstökösök

C/2015 ER61 (PANSTARRS). Május 9-én éri el 1,042 CSE távolságú napközelpontját, sajnos nagyon kedvezőtlen láthatóság mellett. Ha csak a számított 7 magnitúdós fényességet éri el, megfigyelése szinte lehetetlen lesz a hajnali, keleti horizont felett.
Mivel már többször járt napközelben, elképzelhető, hogy a vártnál jelentősen fényesebb lesz, ekkor nyílhat mód megpillantására a pirkadat táján. Feje csak néhány fokkal emelkedik a horizont fölé, amikor már kezd világosodni, de a látóhatár fölé nyúló fényes csóvája talán már korábban láthatóvá válik. A Pisces csillagképben naponta 1°-ot elmozduló üstököst május 8-án hajnalban a 4,9 magnitúdós κ Pisciumtól fél fokkal északra kereshetjük.

C/2015 V2 (Johnson). A júniusi perihéliuma felé közelítő üstökös a hónap végére eléri maximális, 6,5–7,0 magnitúdó körüli fényességét, miközben 1,0 és 0,8 CSE között csökkenô földtávolsága miatt egyre gyorsabban mozog egünkön. Délnyugat, majd
egyre inkább dél felé haladva a Herculesből indulva átszeli a fél Bootes csillagképet, miközben oppozíciója közelében tartózkodva az éjszaka bármely szakában megfigyelhető. A hónap első napjaiban a χ, a 2 és a 4 Herculis által alkotott csillagháromszögtől 1°-kal északra, majd nyugatra kereshetjük, 9-én hajnalban elhalad a ϕ és a ν2 Bootis között, 14-én hajnalban pedig a μ1 és μ2 Bootis optikai kettősétől 24’-cel északnyugatra mutatkozik.

41P/Tuttle–Giacobini–Kresák. Az évszázados földközelségén túljutó üstökös a Naptól is távolodóban van, így a hónap során drámai ütemben, 7,5 és 10,5 magnitúdó között halványul. A Hercules csillagképben dél felé mozgó égitest az éjszaka bármely szakában megfigyelhető, kiterjedt, diffúz megjelenése miatt kisebb nagyítású távcsövekkel, binokulárokkal érdemes a nyomába eredni. Mivel az 1973-as két kitörése közül a második bő egy hónappal a napközelség után következett be, érdemes minden derült este egy pillantást vetni az üstökös környezetére.

Egy törpenóva-típus névadója a tavaszi égen: a Z Camelopardalis

A törpenóvák ismétlődő kitöréseket mutató változócsillagok, amplitúdójuk 2-6 magnitúdó. A kitörések időtartama néhány naptól 20 napig terjed, a kitörések 20-300 naponként ismétlődnek. A törpenóvák rövid keringési periódusú (80 perc és néhány óra közötti), szoros kettőscsillagok. A fehér törpe társa egy K-M törpe vagy szubóriás csillag. A hűvös komponens kitölti a Roche-térfogatát és a belső Lagrange-ponton anyagot ad át a fehér törpének. A főkomponens fehér törpe mágneses tere gyenge, az átáramló gáz egy akkréciós korongot alkot körülötte. A törpenóvák kitöréseit az okozza, hogy az akkréciós korong külső részeiben ciklikus, hirtelen sűrűségváltozások lépnek fel. Az anyag folyamatosan gyűlik a korongban, amikor azonban elér egy kritikus mennyiséget, akkor instabillá válik, és hirtelen ráhull a fehér törpe felszínére. Az összezuhanás közben felszabaduló potenciális energia fűti fel a korongot, és okozza a rendszer hirtelen felfényesedését. A nóvák és a törpenóvák kitörései között az a különbség, hogy az utóbbiaknál nem történnek fúziós robbanások és anyagledobódások.

05-z cam

A Z Camelopardalis egy törpenóvaszerű kataklizmikus változótípus altípusának névadó csillaga. Megközelítőleg 26 naponta U Geminorum-szerű törpenóva-kitöréseket mutat, amikor 13 magnitúdóról mintegy 10,5 magnitúdóra fényesedik. Szabálytalan időközönként azonban fényállandósulásba (standstill) kerül, amely során fényessége körülbelül a normális maximum alatt egy magnitúdóval, néhány naptól akár 10000 napig terjedő időszakon át stabilnak mutatkozik. Ezek a fényállandósulások akkor következnek be, amikor a Nap-szerű társcsillagról az akkréciós korongba átadott anyag szállítási üteme túl gyors a törpenóva-kitörés előidézéséhez. A csillagot minden derült éjszakán érdemes felkeresnünk, hiszen változásai gyors lefolyásúak és meglehetősen kiszámíthatatlanul jelentkeznek.

egyszazalek-szines-A5

 

Ajánljuk...