Észleljük a Jupiter vörös foltjait! | MCSE

Észleljük a Jupiter vörös foltjait!

Spektroszkópiai vizsgálatok alapján tudjuk, hogy a Jupiter
légkörében a fő alkotóelemeken, a hidrogénen és a héliumon kívül
jelentős mennyiségű ammónia és metán is megtalálható. A felhőzet
megfigyelhető, külső részeinek hőmérséklete –150°C körül alakul. A
középpont felé haladva a nyomás és a hőmérséklet is növekszik, a
mélyebb rétegekben már jégkristályok, majd cseppfolyós halmazállapotú
vízcseppek is előfordulnak, majd a hidrogén a folyékonyból a fémes
fázisba megy át.


A Kis Vörös Folt a HST felvételén.  A kép jobb szélén a GRS egy része látható. NASA, ESA, A. Simon-Miller (NASA/GSFC)

A
Jupiter felhőzetét jellemző világos sávok és sötét színezetű zónákat
felszálló meleg és leszálló hideg gázáramlatok alkotják. Emelkedés
közben ezek a gázok kihűlnek, az ammóniakristályok kicsapódnak (ezek
okozzák a világosabb színárnyalatokat), majd a sötét övek határain
visszasüllyednek. Ezekre a konvektív áramlásokra a bolygó gyors forgása
miatt fellépő Coriolis-erők is hatnak. Hatásukra az egyenlítő irányába
mozgó gáztömegek a forgás irányával ellenkező oldalra térnek ki, míg a
pólusok felé tartók a forgással egyező irányba mozdulnak el. Ennek
következtében igen erős szelek alakulnak ki, a szomszédos áramlatok
határain örvénylések jelennek meg. Az örvények belsejében szintén
erős szelek fordulnak elő, a Nagy Vörös Foltban a Galileo-szonda
mérései alapján 650 km/h-t állapítottak meg. A BA-oválban sem sokkal
kisebb a szélsebesség, itt 430 km/h volt a mért legerősebb érték.


Balra a Nagy Vörös Folt a Voyager-2 felvételén. Mellette J.D. Cassini 1665-ös rajza a bolygóról, és maga Cassini.

A
Nagy Vörös Foltról az első említés Robert Hooke egy 1664-es
feljegyzésében található meg. Az első rajzokat egy évvel később, J.D.
Cassini készítette a párizsi csillagvizsgálóban, és a folt segítségével
meghatározta a Jupiter tengelyforgási idejét. Színe nem mindig volt
vörös, időnként sárgás, szürkés árnyalatot vett fel, sőt néha fehér
színű is volt. Időnként észrevehetetlenné válik, mint pl. 1888-ban ,
1912-ben, 1916-ban, 1938-ban, vagy legutóbb 1944-ben, de a többi
légköri alakzathoz képest alapvetően stabil képződmény. Mérete és
helyzete sem állandó, sávján belül változtatja a helyét, néhány ezer
kilométernyit vándorol az évek során, időnként megtorpanva, majd újra
nekilódulva – de egy jól meghatározott jupiterszélességen belül marad.
Feltételezések szerint akár több százezer éve is létezhet. Az első
Jupiter-észlelők még azt gondolták, hogy a Nagy Vörös Folt egy nagy
vulkán, aminek teteje kilátszik a felhők közül. De a bolygó alaposabb
megismerése, és a folt ide-oda történő vándorlásának felfedezése után
kiderült, hogy egészen másról van szó. Legjobban akkor érthetjük meg
természetét, ha a földi hurrikánokra gondolunk. A trópusi viharok
energiájukat a meleg tengerfelszínből nyerik, és fokozatosan, pozitív
visszacsatolással addig erősödnek, míg el nem érik valamelyik
szárazföldet. Ekkor az energia-utánpótlás megszűnik, és ezáltal
legyengülnek, megszűnnek. A Jupiteren ez nem történik meg, az ottani
viharok folyamatosan kapnak energia-utánpótlást, ezért olyan hosszú
élettartamúak.

 
Balra:
Christopher Go felvétele az új vörös foltról február 27-én. Jobbra:
Stefan Buda  június 7-i képén jól látható, mennyivel közelebb
vándorolt az új folt a Nagy Vörös Folthoz

Hossza kb. 30-40 ezer
km, szélessége mintegy 13 ezer km. A GRS egy anticiklon, amit az
óramutató járásával megegyező irányú örvénylése valószínűsíti, a
rotáció körülbelül 6 napig tart. A környezetéből kiemelkedik, tetejének
hőmérséklete emiatt alacsonyabb. Középpontjában fölfelé történő
anyagáramlás zajlik, amely a folt szélén bukik vissza a feltételezések
szerint. Ennek az gyors anyagáramlásnak köszönheti erős árnyalatát,
ugyanis a nagy magasságban, a felhőrendszer tetején nincsenek sötét
színek. A legelfogadottabb elmélet szerint egy foszforvegyület, a
foszfin (PH3) lebomlása adja a GRS színét. A meleg, mély
tartományokból felemelkedett foszfin a Nap ultraibolya sugárzása
következtében hamar lebomlik, majd különböző kémiai reakciók során más
vegyületté alakul, ekkor alakul ki a vörös szín. A felhőrendszer
legmagasabban fekvő világos tartományai – a sávok – a leghidegebbek,
valószínűsíthetően ammóniakristályok alkotják őket. A sötétebb
árnyalatú tartományok – övek vagy zónák – már alacsonyabb magasságokban
fordulnak elő, itt a hőmérséklet is nagyobb. Barnás és vöröses színüket
különböző kén- és foszforvegyületeknek, szerves anyagoknak és
szervetlen polimereknek köszönhetik.


A BA ovál kialakulása a HST felvételein (NASA)

A
Kis Vörös Folt színe néhány hónappal ezelőtt még fehér volt, és BA ovál
néven volt ismeretes. 1998-2000 folyamán keletkezett három kisebb fehér
ovál – a BC, a DE, és az FA – összeolvadásával, ekkor alakult ki a ma
is látható mérete. Színváltozását egy fülöp-szigeteki amatőrcsillagász,
Cristopher Go vette észre, azóta folyamatosan nyomon követik.

A
Nagy és a Kis Vörös Folt jelenleg hasonló, de különböző jupiterrajzi
szélességen tartózkodik, miközben egymás felé közelítenek. Az eddig
megfigyelt vándorlás alapján készült előrejelzések szerint július 10-e
környékén fognak egymás közvetlen közelében elhaladni. Senki sem tudja
biztosan, hogy mi fog történni, összeolvadnak-e, vagy folytatják-e
útjukat, a foltok külső rétegei hogy fognak viselkedni, színük, méretük
hogy fog alakulni, ezért ígérkezik rendkívül érdekesnek az
elkövetkezendő néhány hét, hónap!

Az észleléseket (digitális
felvételeket és rajzokat) a Meteor bolygós rovatának vezetőjének
küldjük: Tordai Tamás (tordai@mcse.hu). A vizuális észlelők a
letölthető észlelőlapot használják!

 

 

Megérkezett az első hazai felvétel a Kis Vörös Foltról!
Berente Béla webkamerás felvétele június 19-én este mutatja a Nagy
Vörös Folttól jobbra felfelé tartózkodó új alakzatot. A részletesebb
technikai adatok a képen láthatók.

 

További sikeres képet kaptunk Szendrői Gáboréktól (a technikai adatok a képen láthatók)

Linkajánló



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close