Észleljük a novemberi fogyó Hold terminátorát! | MCSE

Észleljük a novemberi fogyó Hold terminátorát!

November 2-i holdtölte után a Hold egyre magasabban delel az éjszaka második felében és a hónap első dekádja különösen alkalmas lesz a fogyó Hold érdekes, kevésbé megfigyelt holdfelszíni alakzatainak felkeresésére. Természetesen a november 9-i utolsó negyed és a november 16-án bekövetkező újhold között is sok érdekes és szép holdfelszíni tájat és alakzatot kereshetünk fel, de november 5. és 6-án több érdekes alakzat kerül a terminátor közelébe, ahol igen kedvező helyi naplemente körüli megvilágítási viszonyok mellett figyelhetjük meg ezeket.

A most november eleji fogyó hold 5-i és 6-i terminátorának helyzete. A Gutenberg és Fabricius, valamint az Atlas és Hercules kráterek igen közel vannak ekkor a holdi helyi napnyugtához és megfigyelésükre most nagyon kedvező alkalom kínálkozik (kép: Ciel et Espace 2009. november, 474. sz. 76. oldal).

Az Atlas, Hercules, Gutenberg és Fabricius kráterek megfigyelésére különösen kedvező a november 5-i és 6-i éjszaka, amikoris ezek igen közel lesznek a terminátorhoz. Az Atlas és Hercules kráterek viszonylag jól ismert, sokszor észlelt holdfelszíni alakzatok, míg a Gutenberg és Fabricius kráterek kevésbé. Érdemes tehát most a Gutenberg és Fabricius kráterek megfigyelésére összpontosítani.

A Gutenberg-kráter (néhol Guttembergnek is írják) a Mare Fecunditatis (Termékenység Tengere) dél-nyugati széléhez közel, a nevezetes Messier A és B kráterpárostól dél-nyugatra található mintegy 75 km átmérőjű és átlagosan 1,75 km mély kráter. A kráter dél felé elnyújtott alakú és szinte egy "lábnyomra" vagy "cipőtalp lenyomatára" emlékeztet. Belsejében és déli nyúlványában több kiemelkedés látható, illetve hasadékok is felfedezhetőek. A Gutenberg közvetlen szomszédja dél-kelet felé az ismeretebb Goclenius-kráter. Két rianás-rendszer is van a Gutenberg közelében: a mintegy 330 km hosszan húzódó Gutenberg-rianások (Rimae Gutenberg) észak-nyugat felé, illetve a 240 km hosszú Goclenius-rianások (Rimae Goclenius) kelet felé. Ezek megfigyeléséhez jó légköri viszonyok és jó felbontású távcső szükséges.

A Gutenberg-kráter nyugati pereme éles, viszonylag ép, kevésbé erodált, míg a keleti pereme lepusztultabb. A kráter észak-keleti peremén a kis Gutenberg E, illetve a déli pereménél a Gutenberg C mellék-kráterek feltűnőek. Továbbá a keleti falában egy később keletkezett becsapódási krátert részben láva töltötte fel és "fantomkráterként" tűnik fel. A Gutenberg-kráter peremén levő kisebb kráterek és a nagy kráter finom részleteinek láthatósága, megfigyelhetősége a helyi napnyugta körül különösen kedvező a fogyó Hold terminátora közelében.

A fogyó Hold terminátor közeli mare területeiről Orbán Károly által 2005. november 17-én 22:08 UT-kor készített fotó (észak balra). A Mare Fecunditatis (Termékenység Tengere) a kép jobb oldalán látható, amely pereménél található a Gutenberg-kráter (kép: MCSE Hold Szakcsoport, észlelések – képgaléria).

A másik érdekes és kevésbé a figyelem középpontjában lévő alakzat égi kísérőnk felszínén, a nagy Janssen-kráter eredeti falába, illetve kissé részben a belsejébe ágyazódott mintegy 78 km átmérőjű és átlagosan kb. 2,5 km mély Fabricius-kráter. Központi csúcsa kissé elnyújtott alakú és ezen kívül még van egy a kráteraljzaton elnyújtott kisebb kiemelkedés-rendszer is. Kelet-észak-keleten egy mélyebben fekvő második kráterperem-ív, dél-kelet felé pedig nagyobb mélyedés is látszik a kráteraljzaton. A Fabricius-kráter képződésekor a Janssen-kráter aljzatának anyaga feltorlódott és az ennek következtében létrejött domborulat látszik a Fabricius-kráter déli pereménél. Ne mulasszuk el megfigyelni a Janssen-kráter belsjében mintegy 114 km hosszan húzódó Janssen-rianásokat (Rimae Janssen-t) sem. A Fabricius és a Janssen kráterek részleteinek megfigyeléséhez nyugodt földi légköri viszonyok szükségesek.

A Janssen-kráter és vidéke Ladányi Tamás 2005. március 3-án 18:03 UT-kor készült felvételén (észak ferdén balra lefelé). A Fabricius-kráter a Janssen-kráter észak-nyugati peremén, a Jannsen belseje felé elterülő nagyobb kráter (kép: MCSE Hold Szakcsoport, észlelések, képgaléria).

A fogyó Hold terminátora mozgása során november elő dekádjában a Mare Nectaris, Mare Serenitatis alakzatai, valamint a déli krateres felföld alakzatai kerülnek majd megfigyelésre kedvező helyzetbe.

Az alábbi táblázat a Hold Budpestre vonatkoztatott közelítő delelési idejét közép-európai zónaidőben (MET), delelési magasságát, távolságát, valamint látszó szögátmérőját foglalja össze a mostani novemberi holdtöltét követő napokra vonatkozóan.

———————————————————————————————

2009.           Delel  Magasság Látszó átmérő Távolság Csillagkép
november   (MET)      (fok)           (ivperc)          (km)

———————————————————————————————

4.                 00:26       66                32,5            367792   Tau (Bika)

5.                 01:25       68                32,7            365144   Tau (Bika)

6.                 02:26       68                32,9            363579   Tau (Bika)

7.                 03:26       66                32,9            363047   Gem (Ikrek)

8.                 04:24       63               32,9            363423   Gem (Ikrek)

———————————————————————————————

Tehát most november első dekádjában a Hold az éjszaka második felében delel, hiszen most már a Bika (Taurus) és Ikrek (Gemini) csillagképekben jár közvetlenől holdtölte után. Ez azt is jelenti, hogy elég magasra emelkedik már a késő esti órákban és ekkor már a megfigyelését érdemes elkezdeni, mert a légkör kevésbé zavarja a finom holdfelszíni részletek megfigyelését.

A holdfelszíni alakzatokon kívül érdemes megfigyelni a Hold-Plejádok égi találkozását is november 3/4-áére virradó éjszaka, amikoris a Hold délre halad el a Plejádok alatt látszó égi útján. Továbbá november 9-én a Holdtól mintegy 3,6 fokkal északra látszik az egyre fényesedő Mars bolygó.

Egyébként most a novemberi holdtölte és utolsó negyed között esedékes a a Tauridák-meteorraj aktivitási maximuma (november 5-12), így a Hold még kissé erős fénye még zavaró lehet a meteorok észleléséhez. Ezzel szemben a novemberben esedékes Leonida-meteorraj gyakorisági maximuma idején (november 10-20. között, különösen pedig 18/19-én) ebben az évben a Hold fényével nem fogja zavarni a meteorok észlelését, mert újhold éppen november 16-án lesz.

Források:

Ciel et Espace 2009. november, 474. sz., 76. oldal

Cannet, G., 2009: Le Guide du Ciel de 2009 a 2010. Amds édition, 2009.

Kapcsolódó internetes oldalak:



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close