Észleljük a novemberi fogyó Hold terminátorát! | MCSE

Észleljük a novemberi fogyó Hold terminátorát!

November 2-i holdtölte után a Hold egyre magasabban delel az éjszaka második felében és a hónap első dekádja különösen alkalmas lesz a fogyó Hold érdekes, kevésbé megfigyelt holdfelszíni alakzatainak felkeresésére. Természetesen a november 9-i utolsó negyed és a november 16-án bekövetkező újhold között is sok érdekes és szép holdfelszíni tájat és alakzatot kereshetünk fel, de november 5. és 6-án több érdekes alakzat kerül a terminátor közelébe, ahol igen kedvező helyi naplemente körüli megvilágítási viszonyok mellett figyelhetjük meg ezeket.

A most november eleji fogyó hold 5-i és 6-i terminátorának helyzete. A Gutenberg és Fabricius, valamint az Atlas és Hercules kráterek igen közel vannak ekkor a holdi helyi napnyugtához és megfigyelésükre most nagyon kedvező alkalom kínálkozik (kép: Ciel et Espace 2009. november, 474. sz. 76. oldal).

Az Atlas, Hercules, Gutenberg és Fabricius kráterek megfigyelésére különösen kedvező a november 5-i és 6-i éjszaka, amikoris ezek igen közel lesznek a terminátorhoz. Az Atlas és Hercules kráterek viszonylag jól ismert, sokszor észlelt holdfelszíni alakzatok, míg a Gutenberg és Fabricius kráterek kevésbé. Érdemes tehát most a Gutenberg és Fabricius kráterek megfigyelésére összpontosítani.

A Gutenberg-kráter (néhol Guttembergnek is írják) a Mare Fecunditatis (Termékenység Tengere) dél-nyugati széléhez közel, a nevezetes Messier A és B kráterpárostól dél-nyugatra található mintegy 75 km átmérőjű és átlagosan 1,75 km mély kráter. A kráter dél felé elnyújtott alakú és szinte egy "lábnyomra" vagy "cipőtalp lenyomatára" emlékeztet. Belsejében és déli nyúlványában több kiemelkedés látható, illetve hasadékok is felfedezhetőek. A Gutenberg közvetlen szomszédja dél-kelet felé az ismeretebb Goclenius-kráter. Két rianás-rendszer is van a Gutenberg közelében: a mintegy 330 km hosszan húzódó Gutenberg-rianások (Rimae Gutenberg) észak-nyugat felé, illetve a 240 km hosszú Goclenius-rianások (Rimae Goclenius) kelet felé. Ezek megfigyeléséhez jó légköri viszonyok és jó felbontású távcső szükséges.

A Gutenberg-kráter nyugati pereme éles, viszonylag ép, kevésbé erodált, míg a keleti pereme lepusztultabb. A kráter észak-keleti peremén a kis Gutenberg E, illetve a déli pereménél a Gutenberg C mellék-kráterek feltűnőek. Továbbá a keleti falában egy később keletkezett becsapódási krátert részben láva töltötte fel és "fantomkráterként" tűnik fel. A Gutenberg-kráter peremén levő kisebb kráterek és a nagy kráter finom részleteinek láthatósága, megfigyelhetősége a helyi napnyugta körül különösen kedvező a fogyó Hold terminátora közelében.

A fogyó Hold terminátor közeli mare területeiről Orbán Károly által 2005. november 17-én 22:08 UT-kor készített fotó (észak balra). A Mare Fecunditatis (Termékenység Tengere) a kép jobb oldalán látható, amely pereménél található a Gutenberg-kráter (kép: MCSE Hold Szakcsoport, észlelések – képgaléria).

A másik érdekes és kevésbé a figyelem középpontjában lévő alakzat égi kísérőnk felszínén, a nagy Janssen-kráter eredeti falába, illetve kissé részben a belsejébe ágyazódott mintegy 78 km átmérőjű és átlagosan kb. 2,5 km mély Fabricius-kráter. Központi csúcsa kissé elnyújtott alakú és ezen kívül még van egy a kráteraljzaton elnyújtott kisebb kiemelkedés-rendszer is. Kelet-észak-keleten egy mélyebben fekvő második kráterperem-ív, dél-kelet felé pedig nagyobb mélyedés is látszik a kráteraljzaton. A Fabricius-kráter képződésekor a Janssen-kráter aljzatának anyaga feltorlódott és az ennek következtében létrejött domborulat látszik a Fabricius-kráter déli pereménél. Ne mulasszuk el megfigyelni a Janssen-kráter belsjében mintegy 114 km hosszan húzódó Janssen-rianásokat (Rimae Janssen-t) sem. A Fabricius és a Janssen kráterek részleteinek megfigyeléséhez nyugodt földi légköri viszonyok szükségesek.

A Janssen-kráter és vidéke Ladányi Tamás 2005. március 3-án 18:03 UT-kor készült felvételén (észak ferdén balra lefelé). A Fabricius-kráter a Janssen-kráter észak-nyugati peremén, a Jannsen belseje felé elterülő nagyobb kráter (kép: MCSE Hold Szakcsoport, észlelések, képgaléria).

A fogyó Hold terminátora mozgása során november elő dekádjában a Mare Nectaris, Mare Serenitatis alakzatai, valamint a déli krateres felföld alakzatai kerülnek majd megfigyelésre kedvező helyzetbe.

Az alábbi táblázat a Hold Budpestre vonatkoztatott közelítő delelési idejét közép-európai zónaidőben (MET), delelési magasságát, távolságát, valamint látszó szögátmérőját foglalja össze a mostani novemberi holdtöltét követő napokra vonatkozóan.

———————————————————————————————

2009.           Delel  Magasság Látszó átmérő Távolság Csillagkép
november   (MET)      (fok)           (ivperc)          (km)

———————————————————————————————

4.                 00:26       66                32,5            367792   Tau (Bika)

5.                 01:25       68                32,7            365144   Tau (Bika)

6.                 02:26       68                32,9            363579   Tau (Bika)

7.                 03:26       66                32,9            363047   Gem (Ikrek)

8.                 04:24       63               32,9            363423   Gem (Ikrek)

———————————————————————————————

Tehát most november első dekádjában a Hold az éjszaka második felében delel, hiszen most már a Bika (Taurus) és Ikrek (Gemini) csillagképekben jár közvetlenől holdtölte után. Ez azt is jelenti, hogy elég magasra emelkedik már a késő esti órákban és ekkor már a megfigyelését érdemes elkezdeni, mert a légkör kevésbé zavarja a finom holdfelszíni részletek megfigyelését.

A holdfelszíni alakzatokon kívül érdemes megfigyelni a Hold-Plejádok égi találkozását is november 3/4-áére virradó éjszaka, amikoris a Hold délre halad el a Plejádok alatt látszó égi útján. Továbbá november 9-én a Holdtól mintegy 3,6 fokkal északra látszik az egyre fényesedő Mars bolygó.

Egyébként most a novemberi holdtölte és utolsó negyed között esedékes a a Tauridák-meteorraj aktivitási maximuma (november 5-12), így a Hold még kissé erős fénye még zavaró lehet a meteorok észleléséhez. Ezzel szemben a novemberben esedékes Leonida-meteorraj gyakorisági maximuma idején (november 10-20. között, különösen pedig 18/19-én) ebben az évben a Hold fényével nem fogja zavarni a meteorok észlelését, mert újhold éppen november 16-án lesz.

Források:

Ciel et Espace 2009. november, 474. sz., 76. oldal

Cannet, G., 2009: Le Guide du Ciel de 2009 a 2010. Amds édition, 2009.

Kapcsolódó internetes oldalak: