Égi kalendárium: 2018. április

Április beköszöntével továbbra is reménykedünk az igazi tavasz eljövetelében. Reméljük, április végre meghozza a derült időjárást, amiben az elmúlt télben alig-alig volt részünk.

A bolygók járása

Merkúr: Április 1-jén alsó együttállásban van a Nappal. 10-e után megkísérelhető felkeresése napkelte előtt a keleti látóhatár közelében, de ekkor is csak fél órával kel a Nap előtt. Láthatósága csak kicsit javul a hónap folyamán. 29-én van legnagyobb nyugati kitérésben, 27°-ra a Naptól. Az ekliptika laposan látszik a látóhatárhoz képest, ezért a bolygó ekkor is csak ötven perccel kel korábban, mint a Nap, láthatósága kedvezőtlen marad.

Vénusz: Ragyogó fényű égitestként látszik magasan az esti nyugati égen. A hónap elején egy és háromnegyed, a végén két és fél órával nyugszik a Nap után. Fényessége -3,9m, átmérője 10,6″-ről 11,5″-re nő, fázisa 0,94-ról 0,89-ra csökken.

Mars: Előretartó mozgást végez a Nyilas csillagképben. Kora hajnalban kel, a hajnali órákban látható egyre fényesebb, vöröses színű égitestként a délkeleti égen. Fényessége 0,3m-ról -0,4m-ra, látszó átmérője 8,5″-ről 11″-re nő.

Jupiter: Folytatja hátráló mozgását a Mérleg csillagképben. Késő este kel, az éjszaka nagy részében kitűnően megfigyelhető a déli égen ragyogó, sárgásfehér fényű égitestként. Fényessége -2,4m, átmérője 44″.

Szaturnusz: A Nyilas csillagképben tartózkodik, előretartó mozgása 18-án hátrálóvá változik. Éjfél után kel, az éjszaka második felében figyelhető meg alacsonyan a délkeleti-déli égen. Fényessége 0,4m, átmérője 17″.

Uránusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 18-án együttállásban van a Nappal. Továbbra is előretartó mozgást végez. 27-én átlép a Kos csillagképbe.

Neptunusz: A hónap döntő részében nem figyelhető meg. Az utolsó napokban már megkísérelhető felkeresése a Vízöntő csillagképben, ahol továbbra is előretartó mozgást végez.

Tavaszi galaxistúra

A tavaszi égbolt galaxisok hosszú sorát kínálja megfigyelésre. Ezúttal két igazi tavaszi csillagkép, a Canes Venatici (Vadászebek) és a Coma Berenices (Bereniké Haja) mélyég-kínálatából válogatunk.

A Canes Venaticiben a sok látványos Messier-objektumon kívül is találunk számos érdekes célpontot. Az M106 és a béta CVn között található egy nagyon különleges irreguláris galaxis, az NGC 4449, amely 9,4 magnitúdós fényessége és 2×3’-es kiterjedése révén kisebb távcsövekkel is könnyen látható. 10 cm-es műszerrel észlelve meghökkentő élményben lehet részünk, amikor megtaláljuk, mivel egy nagyjából téglalap alakú fényfoltot fogunk látni! A csillagváros szokatlan alakját a benne elhelyezkedő fényes csillagkeletkezési területek adják, mivel ez egy csillagontó galaxis. 20 cm-es távcsővel ezek közül néhány már nagyon szépen látszik, és feltűnik a galaxis küllője is. Voltaképpen az NGC 4449 a Nagy Magellán-felhő ikertestvére, de annál sokkal messzebb, kb. 12 millió fényévre található.

Az NGC 4449 GX CVn a HST felvételén – egy csillagontó galaxis közelről.

Az NGC 4449 GX CVn a HST felvételén – egy csillagontó galaxis közelről.

Az NGC 5005 és 5033 tágas párosa a Cor Caroli tágabb környezetében észlelhető. Mindkettő spirális galaxis, amelyek fizikai párost alkotnak Földünktől 45 millió fényévre. A 10 magnitúdós galaxisok eltérő képet mutatnak a távcsőben: az NGC 5005 tömzsi (4,5×1,5’), ovális folt, fényes maggal, míg az 5033 elsőre kisebb (3×1,5’), és orsó alakú, benne nagyon fényes mag. Sötétebb égen utóbbi galaxis külső részei is kibontakoznak, így a mérete akár 6-7 ívpercre is nőhet. Spirális szerkezetük észrevétele átlagosabb égbolton legalább 25 cm-es távcsövet igényel, de fényképfelvételen kisebb műszerrel is nagyszerűen megörökíthető az egymástól 40 ívpercre lévő két csillagváros. Az NGC 5033 halvány, külső spirálkarjaira érdemes sokat exponálni!

Az NGC 5005 SX CVn (jobbra fent) és az NGC 5033 GX CVn a DSS-2 felvételén (vörös fényben).

Az NGC 5005 SX CVn (jobbra fent) és az NGC 5033 GX CVn a DSS-2 felvételén (vörös fényben).

Egészen a Coma Berenices határán találjuk a fényes rávezető csillagoktól távol eső 9 magnitúdós NGC 4631-et, amely talán a tavaszi égbolt egyik legimpozánsabb nem Messier-galaxisa. A 12×2 ívperces éléről látszó, alakja miatt Bálna-galaxisnak nevezett égitest fizikai kapcsolatban áll a peremén lévő, 12 magnitúdós törpe elliptikus galaxissal, az NGC 4627-tel. A páros mindkét tagja kiválóan látható 15 cm-es műszerekkel, sőt, a Bálna-galaxis felszínén egy 20 cm feletti távcső már finom inhomogenitásokat is megmutat. A 30 millió fényére lévő páros egy négyes rendszer tagja: a másik két égitest az NGC 4656 és 4657, amelyek egy kölcsönható párost alkotnak – ezt Hokiütő-galaxisnak nevezik. Sajnos ez az érdekes alakzat halványabb a Bálna-galaxisnál, ennek ellenére 20-25 cm-es távcső már képes megmutatni külvárosi égen is – vidéken ehhez 15 cm körüli átmérő is elég.

Az NGC 4631 a Mt. Lemmon Obszervatórium 60 cm-es Ritchey-Chrétien távcsövével (Adam Block felvétele).

Az NGC 4631 a Mt. Lemmon Obszervatórium 60 cm-es Ritchey-Chrétien távcsövével (Adam Block felvétele).

A Coma Berenices északi szegletében három lenyűgöző szépségű galaxist érdemes felkeresni. Az NGC 4565 – a Tű-galaxis – az egyik legmeglepőbb megjelenésű objektum az égbolton. Az éléről látszó, 30-50 millió fényévre lévő galaxis 9,5 magnitúdós foltja 13×1 ívperces, nevét alakjáról – két szembefordított gombostű – kapta. 10 cm-es távcsövekkel is jól látható égitest, 20-25 cm-es távcső, átlagos égbolton a porsáv nyomait is megmutatja. Kétségkívül ez az égbolt legszebb, éléről látszó galaxisa. Nem csupán a látványa, de valós mérete is impozáns: luminozitása az Andromeda-galaxisét is felülmúlja.

A Tű-galaxis (NGC 4565 GX Com). Kovács Attila (Écs) felvétele.

A Tű-galaxis (NGC 4565 GX Com). Kovács Attila (Écs) felvétele.

Két fokkal van északra tőle az NGC 4559, amely vele fizikai kapcsolatban állhat, hiszen távolsága ennek is 30-50 millió fényév közötti. Kiterjedtebb, ezért diffúzabb, halványabb megjelenésű. Az NGC 4559 összfényessége 9,6 magnitúdó, mérete 9×4 ívperc, de vizuálisan ebből főleg egy 5-6×2’-es részt látunk, amelyre 3 db előtércsillag vetül. A laza spirálkarokkal rendelkező küllős galaxis (SBc) 6 db önálló IC számmal jelzett foltot tartalmaz, amelyeket 30-40 cm körüli távcsövekkel érdemes keresni. A galaxis ovális, gyenge centrummal bíró foltján a spirális szerkezet megpillantására is inkább csak 25 cm-es átmérő felett van esély.

A harmadik galaxis az NGC 4725, nagy valószínűséggel szintén ehhez a csoporthoz tartozik, mivel távolsága 40 millió fényév. A távcsőben 5×3 ívperces, ovális foltnak látjuk, amelyben – ha jó szemünk, vidéki egünk és 15 cm-nél nagyobb távcsövünk van – fényes magot és egy hosszanti küllőt látunk. Megpillanthatjuk a galaxis egyedülálló gyűrűs struktúráját, elsősorban a gyűrűnek a küllő végeinél lévő fényesebb íveit. A galaxis egy 20 cm-es vagy nagyobb műszerben, jobb égbolton már kifejezetten látványos. A szűkebb térségében lévő galaxisokkal együtt izgalmas asztrofotós témát kínál.

Az NGC 4725 GX Com (Mt. Lemmon Obszervatórium 60 cm-es RC távcsöve, Adam Block felvétele).

Az NGC 4725 GX Com (Mt. Lemmon Obszervatórium 60 cm-es RC távcsöve, Adam Block felvétele).

Üstökösök

Legalább 20-30 üstökös van fenn az égen, amelyek jó eséllyel fényesebbek lesznek mint 17 magnitúdó (nagy, legalább 40cm átmérőjű távcső kell a megpillantásukhoz), de ezek közül csak 6-7 esetében várható, hogy fényességük eléri a közepes 20-25 cm-es műszerekkel megfigyelhető szintet.

Április elején az eseti órákban még érdemes lehet a C/2017 K6 (Jacques) üstökössel próbálkozni a Bika csillagképben. Még éppen fényesebb, mint 15 magnitúdó, de mind a Naptól, mind a Földtől távolodik, így megfigyelhetősége a várható rohamos fényességcsökkenés miatt egyre nehezebb.

185P/Petriew az előrejelzések szerint már 17 magnitúdós kellene, hogy legyen, de erre az üstökös, az elmúlt időszak adatai alapján rácáfolt, fényessége 15 magnitúdó körüli. Igaz az előrejelzésekkel jó összhangban gyorsan veszít ebből a „tündöklésből”, mivel mind a Naptól mind a Földtől gyorsan távolodik, miközben a Bikából Kelet felé átvág az Orionon. Megfigyelését nehezíti, hogy csillag gazdag környéken halad keresztül. 6-án áthalad az NGC 1662 nyílthalmazon (fényesség: 6,4 magnitúdó; átmérő: 20 perc), majd 25-én az NGC 2119 jelű galaxis (fényesség: 13,6 magnitúdó; átmérő: 1,2×1 perc) mellett.

A C/2017 T3 (ATLAS) a Triangulum csillagképben halad. Aktivitása és ezért fényessége várhatóan nőni fog 14 magnitúdó körüli értékig, de láthatósága a Naphoz közeledve romlani fog. Röviddel napnyugta után érdemes célpontnak választani.

A C/2016 R2 (PANSTARRS) az éjszaka első felének olyan üstököse, amit sötét, zavaró fényektől mentes ég esetén kisebb, de közepes 15-25 cm átmérőjű távcsövekkel biztosan meg lehet figyelni miközben a Perseus csillagképből a Szekeres csillagképbe halad. Az üstökös érdekessége a csóvája, de az sajnos olyan halvány, hogy leginkább csak hosszú expozíciós felvételeken látszik.

A C/2016 R2 (PANSTARRS) Nagy Mélykuti Ákos felvételén. 2018.03.08-án 200/800-as Newton távcsővel készült 9x50 másodperces képen is éppen csak sejthető az üstökös.

A C/2016 R2 (PANSTARRS) Nagy Mélykuti Ákos felvételén. 2018.03.08-án 200/800-as Newton távcsővel készült 9×50 másodperces képen is éppen csak sejthető az üstökös.

A hónap elején nehéz lesz azonosítani a 74P/Smirnova-Chernykh üstököst az Oroszlán csillagképben. Fényessége várhatóan annak ellenére stagnál 15 magnitúdó körül, hogy mind a Naptól, mind a Földtől távolodik. Azonosítása nem a halványsága miatt lesz csak nehéz, hanem azért is, mert olyan vidéken tartózkodik, ahol számtalan IC jelű halvány galaxis található. Külön felhívjuk azok figyelmét, akik a tavaszi ég egyik legszebb galaxis csoportját az M 65-66 párost keresik fel, hogy 20-ától az üstökös egy látómezőben lesz ezekkel. Ha mindez még mindig nem lenne elég, akkor különös figyelemmel nézzük meg az M 66-ot április 28 és május 03 között, amikor az üstökös elhalad ezen mélyég-objektum előtt.

Az előző üstökösnél kissé halványabbnak várt a 62P/Tsuchinshan felkeresése is kihívás a Szűz csillagképben. 15,5 magnitúdó körüli fényessége gyorsan csökken, miközben egy galaxisoktól hemzsegő régión vág keresztül 17-20 között. 18/19-e éjszakáján 30 percen (telehold átmérője) belül lesz az NGC 5363 galaxishoz (fényesség: 10,8 magnitúdó; átmérő: 4,1×2,6 perc).

Napnyugta után kel és egész éjszaka felkereshető a Hattyú csillagkép csillag gazdag környezetében a C/2017 M4 (ATLAS) jelű üstökös. Megpillantása, azonosítása gyakorlottságot és fotografikusan legalább közepes, vizuálisan pedig nagyobb távcsövet igényel.

Az előző üstökösnél kicsivel vagyunk jobb helyzetben a C/2016 M1 (PANSTARRS) üstökös esetében a Sas csillagképben. Éjfél után kel és a Sas tejútjának szélén tartózkodik, de legalább viszonylagos fényessége – 11,5 magnitúdó – miatt azonosítása könnyebb, akár kisebb (8-10 cm-es) távcsövekkel is meg lehet próbálkozni.

Zalezsák Tamás felvétele.

Zalezsák Tamás felvétele.

Egész hónapban 15-15,5 magnitúdós fényességűnek várják a Szekeresből a Hiúz csillagkép irányába mozgó C/2016 A1 (PANSTARRS) üstököst. Sajnos mind a Földtől, mind a Naptól távolodik, de cserébe egész éjszaka felkereshető.

Egész éjszaka megfigyelhető még két cirkumpoláris üstökös. Mindkettőt fényesebbnek várják, mint 13 magnitúdó, így közepes távcsövekkel is lehet velük próbálkozni. A C/2016 N6 (PANSTARRS) üstökös a hónap elején Camelopardalsiból az NGC 2550-51 galaxis páros (fényesség: 13, illetve 12,3 magnitúdó; átmérő: 1×0,4, illetve 1,7×1,1 perc) mellől indul és Dél felé haladva a Hiúz csillagképig jut.

A C/2015 O1 (PANSTARRS) a Földtől távolodva kicsit halványodik a hónap folyamán. Április elején az Ökörhajcsár északi részéből a Sárkányt érintve jut a Nagy Göncöl rúdjának közepéhez (Mizar). 25-én 20 másodpercnél is jobban megközelíti az NGC 5585 jelű galaxist (fényesség: 11 magnitúdó; átmérő: 5,8×3,7 perc).

Természetesen a fentieken kívül jó pár üstököst érdemes lehet felkeresni, de mint azt már említettük ezekhez vizuálisan legalább 40 cm-es fotografikusan 20 cm átmérőjű távcső kell, és a siker így sem biztos.

 

Ajánljuk...