Égi kalendárium – 2018. augusztus

Augusztus még mindig a Mars hónapja. A bolygó egyre korábban kel, ami kedvező a kora esti megfigyelésekhez. Az éjszakai égbolton narancsos fénnyel ragyogó bolygószomszédunk részletei csak komolyabb amatőrcsillagász távcsővel figyelhetők meg. Ismét érkeznek a Perseidák, ezúttal ideális holdfázis mellett.

A bolygók járása

Merkúr: A hónap első felében a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, 9-én jut alsó együttállásban. 15-én már kereshető napkelte előtt a keleti látóhatár közelében, ekkor fél órával kel a Nap előtt. Láthatósága gyorsan javul, 26-án van legnagyobb nyugati kitérésben, 18,3°-ra a Naptól. Ekkor bő másfél órával kel a Nap előtt, idei második legjobb hajnali láthatóságát adva.

Vénusz: Az esti délnyugati ég ragyogó égiteste. 17-én van legnagyobb keleti kitérésben, 45,6°-ra a Naptól. Ennek ellenére egyre korábban nyugszik, a hónap elején másfél, a végén egy órával a napnyugtát követően. A fényessége viszont egyre nő, ami a korai, napnyugta előtti észrevételét segíti. Fényessége -4,3^m-ról -4,6^m-ra, átmérője 20,4″-ről 28,8″-re nő, fázisa 0,57-ról 0,41-ra csökken.

Mars: A Bak csillagképben végez hátráló mozgást, mely 28-án előretartóvá válik. Közben 24-én visszatér a Nyilas csillagképbe néhány nap erejéig. Az éjszaka nagy részében megfigyelhető, hajnalban nyugszik. Fényessége gyors csökkenésnek indul, -2,8^m-ról -2,1 ^m-ra változik. Látszó átmérője is ennek megfelelően indul zsugorodásnak, 24,3″-ről 21″-re csökken.

Jupiter: Előretartó mozgást végez a Mérleg csillagképben. Az esti délnyugati égbolt feltűnő égiteste, éjfél előtt nyugszik. Fényessége -2,0^m, átmérője 36″.

Szaturnusz: A Nyilas csillagképben végzi fokozatosan lassuló hátráló mozgását. Éjfél után nyugszik, az éjszaka első felében látszik a délnyugati ég alján. Fényessége 0,3, átmérője 18″.

Uránusz: Késő éjszaka kel, az éjszaka második részében látható. Előretartó mozgása 7-én hátrálóvá változik, és fokozatosan gyorsul a Kos csillagképben.

Neptunusz: Az esti órákban kel, az éjszaka nagy részében megfigyelhető. A Vízöntő csillagképben végzi hátráló mozgását.

Földvári István Zoltán július 30-i Mars-észlelése. “Bámulatosan nagy a korong 100x-os nagyításon is, a részletek azonban most se adják magukat könnyen sajnos, sőt most még nehezebben. Ami azonban kitűnik a vörös légköri refrakcióban a D-i hósapka fakó kis foltja! Nem mondom könnyűnek látványát, de ha mozgatom a távcsövet akkor is azonosíthatóan ott van, így nem képzelgés.
A felszíni részletek most még sajna gyérek. A D-i pólussapka fölött a korong egy része sötétebb. Ebisawa-Antonialdi térképe alapján a Sinus Sabaeus, Mare Serpentis, Yaonis Fretum és Hellaspontus területének része.”

A Merkúr legkedvezőbb hajnali láthatósága

A bolygó legkedvezőbb hajnali láthatóságára augusztus végén kerül sor, a láthatóság szeptember elejére is átnyúlik. A Merkúr augusztus végén bukkan fel hajnalban a keleti horizonton. Augusztus 20-án még nem könnyű megtalálni az 1,4 magnitúdós, 9,0″-es, 0,18 fázisú vékony sarlót, mely napkeltekor 12º-al emelkedik a horizont fölé (CM=45º). Mire augusztus 28-i dichotómiáját eléri, -0,3 magnitúdós fényesség, 7,1″-es átmérő és 0,49 fázis mellett bő másfél órával kel a Nap előtt. Napkeltére jelentős, 15º-os horizont feletti magasságba kerül (CM=89º). Napkeltéig, ill. azután is követve a bolygót, jó kontrasztviszonyok és egyre növekvő magasság mellett csodálhatjuk meg a félmerkúrt, a nagy nagyításon előbukkanó felszíni foltjaival. Szeptember 10-ig a bolygó jól megfigyelhető marad; ekkor a -1,3 magnitúdós, 5,3″-es átmérőjű és 0,92 fázisú majdnem telimerkúr még egy órával kel a Nap előtt, napkeltekor 9º-ra emelkedve a horizont fölé (CM=148º).

Dichotómiában a Vénusz

A Vénusz dichotómiája kedvezőtlen esti láthatóság mellett következik be, ami a dichotómia nappali égen való megfigyelésére ösztönöz. A Vénusz az augusztus 15-i dichotómia napján este 23,8″-es átmérő, -4,3 magnitúdós fényesség és 0,497 fázis mellett másfél órával nyugszik a Nap után, napnyugtakor 13º-kal tartózkodva a horizont felett. A dichotómiát, amely a Schröter-effektus miatt 1-2 héttel korábbra várható, érdemes tehát nappali égen észlelni.

Perseidák

Az év leghíresebb meteorraja, a Perseidák idei maximuma – az IMO előrejelzése szerint – augusztus 12. 20:00 UT és augusztus 13. 8:00 UT között várható. Újhold augusztus 11-én lesz égi kísérőnk egyáltalán nem fogja zavarni a megfigyelést. A meteorrajok első számú ellensége a fényszennyezés, ezért megfigyelésükre a kivilágított településektől távoli, jó körkilátású helyszíneket javasoljuk. Ilyenek például a csillagoségbolt-parkok, ahol valóban csekély mértékű fényszennyezés zavarja csak az észleléseket (Zselic, Hortobágy, Bükk).

A Perseidák 2013-as maximuma Pável Zoltán montázsán.

Üstökösök

Eljött az augusztus a meteorok „ideje”. Az év más időszakában is vannak szép rajok melyek szülei üstökösök. Ezeket a majdani meteorok szülőit lehet még most megfigyelni több éjszakán keresztül is. Van pár, amit kisebb távcsövekkel is meg lehet figyelni, de sajnos a legtöbb megfigyeléséhez 20-30 cm átmérőjű, vagy még ennél is nagyobb, fotografikusan pedig 10-15 cm-es távcső szükséges.

Az e havi ajánlatban szereplő üstökösök többsége szinte egész éjjel megfigyelhető. Ezek közül is az első a Herkulesben Dél felé haladó C/2017 M4 (ATLAS). Kicsi kompakt üstökös. Bár közeledik a Naphoz így aktivitása nőhet, de ugyanakkor távolodik a Földtől, ezért fényessége 14 magnitúdó körül alakul egész hónapban.

Ugyan este 10-kor kel a 48P/Johnson, de cserébe egész éjszaka megfigyelhető a déli horizonthoz közel. A rövid majdnem 7 éves keringésidejű üstökös a Naptól lassan távolodik, miközben közeledik a Földhöz, így fényessége 0,5 magnitúdóval növekszik. A hónap elején a Vízöntő csillagképből indulva halad DNy felé a Déli Halakban. Jó hír, hogy az eddigi visszatérései alapján azt lehet mondani, hogy az üstökös lassan kiszámíthatóan halványodik, miközben a Naptól távolodik. Augusztus 10-14 között az NGC 7359 (fényesség: 12,5 magnitúdó; átmérő: 2,3×0,6 perc) galaxis mellett halad el, 12-én fél foknál jobban megközelítve azt. 23-28 között az NGC 7313-14 (fényesség: 14,4 illetve 11,0 magnitúdó; átmérő: 0,7×0,5 illetve 4,6×2,1 perc) galaxisokhoz kerül közel, de 31-én már az NGC 7306 (fényesség: 12,9 magnitúdó; átmérő: 1,7×0,7 perc) galaxis mellett lesz fél fokon belül.

Ellentétben a 48P/Johnsonnal a következő üstökös, a 29P/Schwassmann-Wachmann már nem ilyen kiszámítható fényességmenetet produkál. Rendszertelen időközönként hirtelen kitöréseket produkál az üstökös. A legutolsó ilyenre a hírek szerint pont július végén volt példa. Ekkor a „szokásos” 15 magnitúdós fényességértékről akár 3-4 magnitúdós fényesség növekedést is tud produkálni, így megfigyelése rendszeresen ajánlott. Egész augusztusban a Halak csillagképben mozog olyan lassan, hogy 20-31 között az NGC 7488 (fényesség: 13,9 magnitúdó; átmérő: 0,6×0,5 perc) közelében tartózkodik 26-án 15 másodpercre megközelítve azt.

Napnyugtakor kel a 37P/Forbes jelű üstökös ami a 29P/Schwassmann-Wachmann kométához hasonlóan a Halak csillagképben kereshető fel. Ellentétben az előző égitesttel a 6,3 év keringés idejű 37P/Forbes Délről Észak-Nyugat felé mozog a csillagképben, miközben lassan távolodik a Naptól. Földhöz viszonyított helyzete alig változik, így fényességcsökkenése a hónap során csak 0,5 magnitúdó a jelenlegi 13,5 magnitúdóról.

A Rosetta ürszonda korábbi elsődleges célját a 46P/Wirtanen üstököst vizuálisan igazán nagy, fotografikusan már közepes (legalább 20 cm átmérőjű) távcsővel érdemes megpróbálni felkeresni. Az üstökös az idei év (november-december) egyik legfényesebb, talán szabadszemmel is látható objektuma lesz. A jelenleg a Cet közepén Kelet felé mozgó és a Naptól kb 2 CSE távolságra levő üstökös fényessége a hónap elején még 18 magnitúdós, de a hónap végére már csak 1,6 CSE távolságra lesz központi csillagunktól, amikor az intenzív gázképződési folyamatok elindulnak az magban. Ezzel fényessége a hónap végére várhatóan 16,5 magnitúdóig emelkedik. Aki 22-énpróbálja felkeresni figyeljen oda, mert közvetlen az NGC 487 (fényesség: 13,4 magnitúdó; átmérő: 1,1×0,7 perc) galaxis mellett halad el! Nehogy összekeverjük a kettőt!

Az augusztusi égbolt egész éjszaka, akár kis távcsővel is megfigyelhető objektuma 21P/Giacobini-Zinner üstökös. A végig cirkumpoláris üstökös a Cassiopeia északi részén a „W” felett robog végig, majd átszeli a Camelopardalsi déli részét és a hónap utolsó napján már a Szekeres csillagképben lehet megtalálni. Mind a Naphoz, mind a Földhöz közeledik, így fényessége a jelenlegi 9 magnitúdóról 7,5 magnitúdóig nőhet. Csóvája már most is látszik, aminek remények szerint hosszabbodni fog. Ködös alakjával és gyors mozgásával gyorsan kitűnik az ég többi objektuma közül.

A Giacobini-Zinner-üstökös július 31-én, Nagy Mélykúti Ákos felvételén. 2018.07.31. 20:07:42-20:16:12 (UT); 9x50s kép; 200/800 Newton; AZ-EQ6; ISO 1600; vezetés: MGEN.