Égi kalendárium: 2018. március

Beköszöntött az utóbbi évek legfagyosabban kezdődő márciusa. Reméljük, a tavasz első hónapjában lesz lehetőségünk Messier-maratonra, Merkúr-észlelésre épp úgy, mint üstökösvadászatra.

A bolygók járása

Merkúr: A hónap nagyobb részében jól látható napnyugta után a nyugati égaljon. 1-jén bő háromnegyed órával a Nap után nyugszik, és ez az érték gyorsan nő. 15-én van legnagyobb keleti kitérésben, 18,4°-ra a Naptól, ekkor egy és háromnegyed órával nyugszik utána, idei első legjobb esti láthatóságát adva. 20-a után láthatósága rohamosan romlik, az utolsó napokban eltűnik a közeli Nap fényében.
Vénusz: Egyre magasabban ragyog az esti égen, láthatósága fokozatosan javul. A hónap elején egy, a végén egy és háromnegyed órával nyugszik a Nap után. Fényessége m −3,9m, átmérője 10”-ről 10,6”-re nő, fázisa 0,98-ról 0,94-ra csökken.
Mars: Előretartó mozgást végez az Ophiuchus, majd 11-étől a Sagittarius területén. Kora hajnalban kel, a hajnali órákban látható a délkeleti égen. Fényessége 0,8m-ról 0,3m-ra, látszó átmérője 6,7”-ről 8,5”-re nő.
Jupiter: A Librában folytatott előretartó mozgása 9-én hátrálóvá válik. Éjfél körül kel, az éjszaka második felében látható a délkeleti égen mint ragyogó sárgásfehér fényű égitest. Fényessége −2,3m, átmérője 41”.
Szaturnusz: Előretartó mozgása a hónap közepétől lassul, ahogy a Sagittariusban halad. Kora hajnalban kel, hajnalban látható alacsonyan a délkeleti-déli égen. Fényessége 0,5m, átmérője 16”.
Uránusz: A hónap első felében még kereshető sötétedés után, este nyugszik. Előre- tartó mozgást végez a Pisces csillagképben. 20-a után elvész a Nap fényében.
Neptunusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, 4-én felső együttállásban van a Nappal. Előretartó mozgást végez az Aquariusban.

A Merkúr legkedvezőbb esti láthatósága

A legbelső bolygó március elejére az esti ég látványos égitestévé válik, dichotómiáját 14-én éri el. A majdnem telimerkúr március 2-án −1,3 magnitúdó fényesség, 5,5”-es átmérő és 0,90 fázis mellett már biztosan megtalálható (CM = 216°). A lassan fogyó bolygó egyre látványosabb, március 15-i dichotómiájakor −0,2 magnitúdós, 7,1”-es, fázisa 0,49 (CM = 271°). Próbáljuk minél hamarabb megtalálni a bolygót (osztott körök vagy GOTO segítségével akár napnyugta előtt is)! Napnyugtakor nagy magasság és optimális kontrasztviszonyok mellett jó esélyünk van a fázis és a felszín részleteinek megpillantására.

Ismét Messier-maraton

Charles Messier a XVIII. századi Franciaországban új üstökösök keresése közben azt vette észre, hogy közelükben néha ködös, halvány, a távcsőben mutatkozó üstökösökhöz hasonló égitestek tűnnek fel. Mivel azonban elmozdulást nem mutattak, nem lehetett szó a Nap körül keringő égitestekről. Az űr mélységeiben kellett lenniük – innen ered mélyég-objektum kifejezés. Néhányukat sikerült felbontania csillagok halmazaira, ám legtöbbjük ködös maradt, és csak bő száz esztendővel később derült fény igazi természetükre, arra, hogy csillagok százmillióiból álló galaxisok. Messier, hogy másokat ne tréfálhassanak meg a ködös, üstökösszerű foltok, katalógust állított össze róluk, közben módszeresen ellenőrizte az elődei által ködösként leírt égitesteket is. Katalógusa végső formájában 103 objektumot sorolt fel, amit az utókor 7 olyan másik mélyég-objektummal egészített ki, amelyeket bizonyítottan megfigyelt a francia csillagász, így a ma elfogadott változat 110 bejegyzést tartalmaz.

Sokak szerint az igazi amatőrcsillagász ismérve az, hogy végigészlelte ezt a listát. Annak ötlete, hogy a 110 objektumot egyetlen éjszaka során is végig lehetne észlelni, amerikai és spanyol amatőröktől származik. Először a nyolcvanas évek elején szerveztek Messier-maratont az Egyesült Államokban, később a mozgalom világszerte elterjedt, így Magyarországon is. Természetesen ilyen sok objektum mellett nem lehet szó valamennyi célpont alapos leírására, lerajzolására, netán lefényképezésére, inkább a lista végignézéséről, az égitestek végiglátogatásáról beszélhetünk. A Messier-objektumok egyetlen éjszakán való végigészlésére tavasszal nyílik a legjobb lehetőség, március végén, április elején. Bár Magyarország területéről a 110 Messier-objektum közül elméletileg legfeljebb 109-et láthatunk egy éjszaka, már a 100-as darabszám elérése is elismerésre méltó teljesítmény.

Ha egy térképen megvizsgáljuk a Messier-objektumok égi elhelyezkedését, azt vesszük észre, hogy a Capricornus (Bak) és a Pisces (Halak) csillagképek közötti tartományban egyetlen déli fekvésű objektum sincs. Rengeteg célpont található viszont a Sagittarius (Nyilas), és a Virgo (Szűz) csillagképek környékén. Így tehát e két égterületnek láthatónak kell lennie a Messier-maraton éjszakája során, sőt, a Nyilasnak delelnie kell, hogy déli fekvésű objektumai kellően magasra emelkedjenek. A legalkalmasabb az az időszak, amikor a Nap épp a jelzett „üres” területen, a Vízöntő csillagképben tartózkodik. Ez az időtartam március közepétől április közepéig tart, a Szűz az éjszakai égbolton ragyog, tele galaxisokkal, hajnalban viszont, pirkadat előtt delel a Nyilas is.

A Messier-objektumok égi elhelyezkedése. (http://www.constellation-guide.com, Jim Cornmell)

A Messier-maraton másik, igen fontos feltétele a sötét égbolt. Ezért sikerre csakis újhold környékén lehet esélyünk, lehetőleg városoktól minél távolabb, alkalmasint egy dombtetőn. Hegyvidéki helyszín csak akkor alkalmas, ha tökéletes a horizontja, ugyanis a körpanoráma is fontos feltétel, mivel sok Messier-objektumot a látóhatár közelében kell „levadásznunk”.

A siker elengedhetetlen feltétele, hogy ismerjük az égboltot, a csillagképeket. Legyünk tisztában műszerünk teljesítőképességével és az adott nagyítások mellett elérhető látómezők méretével. Készítsünk listát az objektumokról, megfigyelési sorrendben feltüntetve őket. Ehhez az interneten találunk segítséget (http://members.shaw.ca/rlmcnish/darksky/messierplanner.htm). Március elején és közepén a nyári Tejút láthatósága még nem jó, de kellő kitartással, kedvező átlátszóság mellett esélyünk van a Sagittarius sok objektumára, de sajnos ekkor még kimarad a déli fekvésű M69, M70, M55, M75.  Április közepén, az esti szürkületben esélytelen az M77, 74, 79, ellenben hajnalban megfelelően látható mind a Tejút (benne az ekkor már kényelmesen elérhető déli Sagittarius-objektumokkal), mind az ahhoz közeli M2, M72, M73 is. 2017-ben szerencsénk lesz a holdfázissal, mivel az idei maratonra legmegfelelőbb időszakban, március végén lesz újhold. Szinte bármilyen műszert használhatunk, de előnyösebbek a kisebb átmérőjű, rövid fókuszú, nagy látómezejű távcsövek. Egy binokulár (10×50-es vagy annál nagyobb) azonban elengedhetetlen kellék, hogy a nagyobb, fényesebb halmazokat gyorsan, könnyen tudjuk azonosítani.

Bár a Messier-maraton kétségkívül egyfajta verseny, sietni csak este és hajnalban kell, néhány objektumnál. Ekkor érdemes a nagyobb, fényes halmazokat binokulárral felkeresni, mert sok időt takarítunk meg ezzel. Az éjszaka legnagyobb részében nagyon sok időnk lesz arra, hogy célpontjainkat alaposan szemrevételezzünk, esetleg egyet-kettőt rajzban vagy fotón megörökítsünk. Sőt, más egyéb égitesteket is felkereshetünk, több távcsővel is. Ha csak futó pillantásokat vetnénk az elénk táruló mélyég-csodákra, varázsuk eltűnne. Nézzük úgy őket, mintha most találkoznánk velük először!

Az idei Messier-maratont ismét a Hortobágyon szervezzük, 2018. március 16-18. között. Természetesen bárhol meg lehet próbálkozni a maratonnal, a hosszú hétvége többi napját is kihasználva – a derült idő függvényében.

A hónap változócsillaga: az S Aurigae

A szénben és oxigénben gazdag, erősen vörös színű széncsillagok között zömmel félszabályos, szabálytalan, valamint kisebb arányban mira típusú változócsillagokat találunk. A késői AGB ágon található, viszonylag ritka csoport egyik összetett változásokat mutató képviselőjét, a CT Lacertae-t novemberi számunkban ajánlottuk észlelésre. Ezúttal egy hozzá sok tekintetben hasonló „téli” változót mutatunk be, az S Aurigae-t, amely nem teljesen ismeretlen a magyar amatőrök számára. A csillag meglehetősen lassan, bő másfél éves periódussal, ám jelentős, akár a 4m-t is meghaladó amplitúdóval változik. Különlegességét az adja, hogy átlagfényessége rendkívül hosszú, évtizedekben mérhető időskálán ingadozik, így a múlt század 40-es és 70-es éveiben, valamint az ezredforduló időszakában, különösen 2004 körül 13m alá csökkent (minimumai ezzel egy időben többször kerültek 14m alá, sőt megközelítették meg a 15m-t). Fényesebb időszakaiban (ahogy jelenleg is) 8,5 és 12m között változik, így egy-egy ciklusa már kis távcsövekkel is végigészlelhető. A csillag átlagfényességének hosszú periódusú hullámzása feltehetően a széncsillagokra jellemző, igen nagy tömegvesztéssel járó porkibocsátásnak, és az ezzel járó intenzív szűrőhatásnak köszönhető.

Üstökösök

Bár március hagyományosan a Messier-maratonok időszaka, de közben ne feledkezzünk meg kis szomszédjainkról, az üstökösökről sem. Figyeljünk rájuk, mert maratonozás közben esetleg meglepetés érheti a mélyegek szemlélőit. Ezért is jó tudni, hogy melyik vándor merre bolyong Naprendszerünkben. Igaz többségük felkeresése közepes (15-20 cm-es) távcsövet igényel, de azért akad egy-két kivétel is.

Napnyugta után elsőként a 240P/NEAT üstököst lehet megpróbálni felkeresni. A Cet csillagképben mozog Kelet felé. Ugyan közeledik a Naphoz, de közben a Földtől távolodik, így fényessége stabil 16 magnitúdó körül alakulhat.

Március egyik leggyorsabb üstököse a 185P/Petriew. Hónap elején még a Halak és a Cet határán található, de gyorsan átvág utóbbin és a hónap végén már a Bika keleti részén találjuk. A hónap elején érdemes próbálkozni vele, mert távolodik és fényessége rohamosan csökken.

A hónap elején még az Eridanusban tartózkodó C/2017 K6 (Jacques) a Cetet érintve szintén a Bikát veszi célba. Sajnos ez a kis barátunk is távolodik és halványodik. Fényessége a hó elejei 16 magnitúdó körüli értékről 17 magnitúdó körülire csökken.

Az utóbbi időszak egyik meglepetése a Centaur csoportba tartozó 174P/Echeclus. A 18 magnitúdós előrejelzésekkel ellentétben továbbra is tartotta a 16 magnitúdó körüli fényességét. Reméljük ezt a jó „szokását” megtartja ebben a hónapban is, de legalább 15-16-a éjszakáig jó lenne, amikor a Messier-maraton közben az NGC 1134 galaxis (fényesség: 12,3 magnitúdó; átmérő: 2,5×0,9 perc) mellett haladva kereshetjük fel.

Ha valaki a hónap elején a majdnem teleholdas éjszakán véletlenül az M 31-et fotózná, vagy nagyobb távcsővel (25 cm átmérő felett) nézné, ne lepődjön meg ha a látómezőbe bekúszik egy 16 magnitúdó körüli objektum. Ez lesz a C/2017 T3 (ATLAS) jelű üstökös. Az együttállás csak pár napig tart, majd az üstökös tovább halad a Triangulum csillagkép felé. Mivel mind a Naphoz, mind a Földhöz közeledik, ezért fényessége növekszik és 15 magnitúdó körüli értéket is felvehet.

Még este felkereshető a C/2016 R2 (PANSTARRS) jelű üstökös, ami a hónap elején a Bikában tartózkodik, de a hónap végén már a Perseusban található. A 11-13,5 magnitúdósnak várt fényességével a hónap látványosabb vándorai közé tartozik és nem utolsó sorban nem kell érte korán kelni.

Az Északi Vízikígyóban fordul és távolodik a Földtől és a Naptól a C/2016 T3 (PANSTARRS) jelű kométa. Távolodása okán aktivitása és így fényessége is várhatóan csökken a hó elejei 15 magnitúdóról 16 magnitúdóra.

Aki próbára akarja tenni a műszerét és saját képességeit is, az próbálja meg felkeresni a 62P/Tsuchinshan-t a Szűz csillagképben! A hónap elején még 13 magnitúdó körüli égitest gyorsan távolodik és így fényessége is ennek megfelelően csökken. Aki kicsit járatos a csillagászatban, tudja, hogy ez a vidék hemzseg a galaxisoktól, amikkel egy ilyen üstököst nem nehéz összekeverni. A hónap során ez a vándor több ilyen kicsiny, üstökös méretű, maximum 1-2 perces és 13 magnitúdó halványságú galaxis mellett is elhalad. Jó szórakozás kiböngészni a mozgó célpontot.

A C2017 T1 2018.02.04-én 18:25 UT-kor, Nagy Mélykuti Ákos felvételén. AZ-EQ6; 200/800; Canon 750D (átalakított); 9 db 50 s-os kép.

Szinte egész éjjel megfigyelhető, a Herculesben kelő 14 magnitúdósnak várt C/2015 O1 (PANSTARRS). A hónap során Észak felé halad. Fényessége az előrejelzések szerint szinte semmit nem változik, de ezt az üstökösök esetében soha nem lehet biztosra venni.

A korán kelők egy igazi „gyilkost” találhatnak meg a C/2016 M1 (PANSTARRS) személyében. A hónap során szinte „átvágja” a Sas nyakát, ahogy Dél-kelet felé halad a csillagképben. Ehhez járul, hogy a hónap várhatóan legfényesebb üstökösei közé tartozik a maga 13 magnitúdójával. A hónap elején szép kettőst alkothat az NGC 6760 (fényesség: 9 magnitúdó; átmérő: 6 perc) gömbhalmazzal.

A hónap elején, még hajnalban lehet kísérletezni a C/2017 T1 (Heinze) felkeresésével a Pegazus csillagképben. Nagyon gyorsan távolodik a Naptól és így fényességéből is várhatóan rohamosan fog veszíteni.

Majdnem cirkumpoláris a Hattyú és a Lant határán mozgó C/2017 M4 (ATLAS). Fényessége 16 magnitúdóról akár 15 magnitúdóra is nőhet a hónap során (vagy kitörés esetén még fényesebb is lehet) miközben a Nap és a Föld felé közelít. Március 15-20 között az NGC 6819 (fényesség: 7,3 magnitúdó; átmérő: 5 perc) nyílthalmazt egy holdátmérőnél (fél fok) jobban közelíti meg.

A C/2016 N6 (PANSTARRS) a Polaristól nem messze a Kis Göncölből indul a hónap elején. A Sárkányt érintve halad majd a Camelopardalisban. Fénye egész hónapban várhatóan kicsivel 14 magnitúdó felett marad. A hónap elején, a teliholdas éjszakákon közel halad pár kicsi, halvány galaxishoz. Március 18-án viszont – sajnos nappal – az NGC 3215 és 3212 galaxisok (fényesség: 13,2 ill. 13,7 magnitúdó; átmérő: 1,1×1 ill. 1,7×0,9 perc) párosan át is halad.

A szintén cirkumpoláris és ezért egész éjszaka megfigyelhető C/2017 O1 (ASASSN) A Camelopardalis csillagképből a Nagy Göncölbe érkezik, miközben fényessége a hó elejei 15 magnitúdóról 16 magnitúdóra csökken. Kárpótlásul a hónap végén 1 fokon belülre megközelíti az NGC 2403 (fényesség: 8,6 magnitúdó; átmérő: 18×11 perc) galaxist.