Kiss László lendületben | MCSE

Kiss László lendületben

A „lendületes” agyvisszaszívásban kíván versenyt hirdetni a kutatás-támogatás területén Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az Akadémia év elején -  március 31-i beadási határidővel – Lendület
néven meghirdetett fiatal kutatói programjára sokat ígérő
pályázatok érkeztek a világ minden tájáról.  Az akadémia elnöke olyan
támogatási modellt kínált kimagasló teljesítményű fiatal kutatók
számára, amelynek elnyerésével nemzetközileg elismert kutatók térhetnek vissza Magyarországra, saját kutatócsoportot alakítva az MTA intézeteiben.

A 2009. június 2-i sajtótájékoztatón bejelentett eredmények alapján a pályázaton sikerrel szerepelt Kiss László is, aki húsz éve az MCSE tagjaként, a változócsillag szakcsoport vezetőjeként, illetve a Meteor rovatvezetőjeként és szerkesztőjeként jól ismert az amatőrcsillagász körökben is. Ezúton gratulálunk az exobolygókutatással foglalkozó nyertes programjához, amelynek a sajtó számára elkészített tömör összefoglalását a pályázó legfontosabb életrajzi adatai után mi is közzéteszük. Kiss László idén ősztől az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársaként folytatja kutatásait.

Végzettség: fizikus (Szegedi Tudományegyetem, 1996)

PhD fokozat megszerzésének éve: 2000 (Summa cum laude PhD értekezés: Pulzáló változócsillagok fizikai paramétereinek és csillagfejlődési állapotának meghatározása többszín-fotometriai és spektroszkópiai módszerekkel, témavezető: Szatmáry Károly, SZTE)

MTA doktora cím megszerzésének éve: 2007 (disszertáció: Pulzáló vörös óriáscsillagok)

Kutatási téma: csillagszerkezet és csillagfejlődés kutatása, különös tekintettel a csillagpulzációra és a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásaira, valamint a csillaghalmazok asztrofizikájára

Jelenlegi munkahely: School of Physics A28, The University of Sydney
E-mail: laszlo@physics.usyd.edu.au
Honlap: http://www.physics.usyd.edu.au/~laszlo

Jelentősebb hazai tapasztalat:

- 1992-2002: ismeretterjesztő és tudományos munka a Szegedi Csillagvizsgálóban, kb. 20 ezer látogatóval foglalkozás
- 1997-2002: oktatás és témavezetés az SZTE Kísérleti Fizikai Tanszékén (beosztás: 1999-2000 – tudományos segédmunkatárs; 2000-2001 – egyetemi tanársegéd; 2002 – egyetemi adjunktus).
- 1998-2002: kb. 100 éjszakán mérések az MTA KTM CSKI piszkéstetői műszereivel
- 2006 óta: a hirek.csillagaszat.hu internetes hírportál főszerkesztője

Jelentősebb külföldi tapasztalatok, tanulmányutak:

1996, 1997 és 1999: University of Toronto, Kanada (összesen három hónap)
2002: Instituto de Astrofísica de Andalucia, Granada, Spanyolország (három hónap)
2006: Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics, Boston, Egyesült Államok (egy hónap)
2002 decembere óta a University of Sydney munkatársa, 2005-ben és 2008-ban sikeres egyetemi előléptetéssel (jelenleg Level C/Senior Research Fellow beosztásban)

Eddigi/jelenlegi fontosabb grantok/ösztöndíjak:

2009-2014    Lendület Fiatal Kutatói Program, Magyar Tudomanyos Akadémia
Csak témavezetői pályázatok
2009: University of Sydney Bridging Grant
2009: "Stellar oscillations as a tool to identify planet hosting stars", Australian Academy of Science
2008-2010: University of Sydney RAVE Fellow
2005-2008: University of Sydney Postdoctoral Research Fellow
2002-2005: Postdoctoral Fellow in Stellar Oscillations, University of Sydney
2002-2006: "A csillagfejlődés tanulmányozása nyílt- és gömbhalmazokban spektrofotometriai módszerekkel", OTKA F043203
2002: Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj
2001-2003: "A Naprendszer kis égitestjeinek spektrofotometriája", OM FKFP
0010/2001
2000-2002: Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
Összesített pályázati bevétel: kb. 156 MFt, ebből 57 MFt egyetlen pályázóként vagy témavezetőként.
Sikeres műszerpályázatok (Mind nemzetközi együttműködések vezetőjeként, illetve tagjaként elnyert pályázat.)

2009: Spitzer és Kepler űrtávcsövek
2009: BRITE űrtávcső (Ausztria)
2008: MOST űrtávcső (Kanada)
2003-2009: kb. 60 éjszaka az Angol-Ausztrál Teleszkópon
2008-2009: ESO VLT interferométer
2008-2009: Gemini teleszkóp
2007-2009: Dominion Astrophysical Observatory
2007: CHARA optikai interferométer
2003-2009: kb. 150 éjszaka a Mount Stromlo and Siding Spring Observatory műszerein (1m és 2,3m-es teleszkópok)
1996-2001: kb. 90 éjszaka a Sierra Nevada Observatory és Calar Alto Observatory (Spanyolország), ill. a David Dunlap Observatory (Kanada) műszerein
2009: a Kepler-űrtávcső Mira csillagokkal foglalkozó munkacsoportjának vezetője

Előadások és nemzetközi konferencia poszterek

1997-2006 Meghívott előadó hat nemzetközi konferencián (Prága, Róma, Bourbon- Lancy, Bécs, Montpellier, Los Alamos)
1997-2008 Előadó további hét rangos nemzetközi konferencián, illetve poszter- prezentáció kb. 15 konferencián. 15 alkalommal meghívott szemináriumi előadó egyetemeken, kutatóintézetekben.
Publikációk
Publikációk száma referált szakfolyóiratokban: 81
Hivatkozások száma (saját hivatkozások nélkül): 928
Összesített impact factor (ISI): 347,5

Elérendő célok és a kutatás hosszútávú jelentősége

Bolygórendszerek fejlődése más csillagok körül

"Van-e élet rajtunk kívül az Univerzumban? Léteznek-e Földükhöz hasonlító bolygók, felszínükön életformákkal” – a természettudományok és a filozófia legnagyobb kihívásai közé tartozó kérdések. Az elmúlt másfél évtized fantasztikus csillagászati felfedezései megmutatták, hogy az exobolygók, azaz a más csillagok körül keringő bolygók minden elméleti előrejelzést meghazudtoló módon páratlanul változatos égitestek, melyek kutatása a fenti kérdésekre biztos választ adhat az előttünk álló 10-15 évben. Kiss L. László és az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetben megalakított kutatócsoportjának célja többszörös bolygórendszerek felfedezése, valamint fejlődésük megértése az élet kozmikus lehetősége szempontjából. Munkájuk során újszerű módon kombinálják az asztroszeizmológiát, azaz a “csillagrengések” elemzését  és az exobolygókutatás módszereit, amivel másképpen kinyerhetetlen információkhoz jutnak a bolygók tulajdonságairól. A csillagrezgések megfigyeléséhez a Kepler-űrtávcsövet és 4-8 m-es földfelszíni óriástávcsöveket, az elméleti modellezéshez pedig komplex számítógépes szimulációkat fognak felhasználni.

Az űrtávcsöves és külföldi óriástávcsöves megfigyelések mellett bevezetik a legfejlettebb csillagászati robottechnikát az intézet Piszkéstetői Obszervatóriumába, ahol a jelenlegi műszereket interneten távirányítható, távlatilag pedig önálló mérésekre képes robottávcsövekké alakítják át. A kutatási program ötödik évére cél az exobolygók kimutatására képes nagypontosságú spektroszkópia magyarországi meghonosítása is. Munkájuk eredményeként a magyar csillagászat markánsan növelheti versenyképességét ebben a pezsgő és a nemzetközi kutatások élvonalába tartozó témában, amely világszerte elismerten a stratégiai kutatások egyike, csillagászati nagyberuházások tudományos hajtóereje (Kepler és James Webb űrtávcsövek, 20-30 m-es földi óriástávcsövek, Atacama Large Millimeter Array stb).