Binokulár-teszt | MCSE

Binokulár-teszt

A binokulárok nagyon sokfajta észlelésre használhatóak: mind nappali, mind éjszakai megfigyelésekre. Széles körben ismert a mostani tesztben szereplő 10×50-es Bresser-binokulár, amelyet a LIDL áruházakban lehet időnként megvásárolni, kereken 5000 forintért. Régóta szerettem volna már vásárolni belőle, mert mindenki, akinek van, nagyon jó véleménnyel van róla. Amikor megláttam a szórólapon, hogy kapható, addigra vagy elfogyott, vagy későn vettem észre, és már nem árusították. Ám a tavalyi ágasvári tábor előtt két nappal a kisújszállási piacon sétálva megláttam egy műszaki kereskedőt, aki nagyon sokféle kacatot árult, közte binokulárokat is. Egyből odaugrottam, és hosszas gondolkodás, szúrótesztek és mérlegelés után, megvásároltam egy 9×60-as TAKO-binokulárt… Sógoromnak van egy 10×50-es Bressere, majd elkérem tőle egy kis összehasonlításra, illetve észlelésre. Így tettem szert e két binokulárra.

2009. július 27-én került sor az összehasonlításra, itthonról, Kisújszállásról, a telkünk hátsó részéből, ahol nagyon kevés a fény. A szabadszemes hmg 6,8 volt. A legelső dolog, amit megfigyeltem, az a súly volt. Mindkettő nagyon könnyű építésű, bár érthető, hogy a 60-as egy kicsivel, kb. 10-20 dekával. Ez olyan egészséges 1-1,2 kg-ot jelent. Mérleg sajnos nem állt rendelkezésemre. A második szempont a fogás volt. A Bresser, kisebb mérete miatt, nagytenyerű embereknek kissé kényelmetlen lehet, számomra is kényelmesebb fogású volt a 9×60-as. Állványon persze ez már mellékes. Az első betekintésnél feltűnt, hogy a Bressernek nincs szemkagylója – úgy lehetne kényelmesen beletekinteni, ha a szemgödörhöz érhetne a binokulár. Viszont a kilépő pupilla távolsága ezt nem engedi meg, így nem „fejelhetjük le” a binokulárt, ezért csupán a kezünk tartja, a fejünk nem. A stabilitás emiatt számottevően romlik, kényelmetlen a betekintés. Ha teljesen beillesztjük a szemgödrünkbe, akkor a látómező külső felén, nagy fekete kitakarás van, ami egyfajta LM szűkítésnek is mondható. A látómező a Bresserben meghaladta az 5,8 fokot, de ha az említett „fejelős” módszerrel vizsgálódunk, akkor csupán 3 fok vagy még kevesebb és a látómező szélén lévő torzítás is hatalmas.


A Tako és a Bresser, a cikkben szereplő két binokulár

A TAKO csupán egy picivel maradt el ettől a LM-től, de az 5,4 fokos látómezejével még mindig nagynak számít. Pedig a kisebb nagyítás miatt nagyobb LM-re számít az ember, de ez ellen nincs mit tenni. Nem mi határozzuk meg a gyártó minőségi elvárásait… Mindkettő binokulárban erős, kontrasztos kép látható, a TAKO-ban kicsit láthatóbb a vignettálódás a kis nagyítás miatt, de ha nem figyeli az ember, észre sem veszi. A széli torzítás a Bresserben kicsivel nagyobb, a LM szélén már majdnem csíkszerűek a csillagok. A fokuszálhatóság mindét binokulárnál nagyon gyenge. A Bresser egyszerűen fokuszálhatatlan. Nem lehet a két szemlencsét egy fókuszpontba helyezni. Ha a bal kép éles és utána beállítjuk a jobb szemlencsében, akkor a bal is elmozdult. A TAKO-ban nincs ilyen probléma, kivéve, hogy a bal szemlencsét kicsit beljebb kell mozdítani, ugyanis a központi élesítő görgő éppen a fókuszhatárra esik, vagyis teljesen koccanásig kell tekerni, hogy éles legyen a kép. A Bressernél nincs ilyen probléma, ugyanis ott még a koccanó után volna az élesség, így totálisan fokuszálhatatlan. Hogy éles legyen a kép, kicsit kancsítani kell, ami az egészség rovására mehet, szemelégtelenséget, ill. fejfájást okozhat. Én szerencsére csupán a fejfájást kaptam meg tőle, de azt is bő fél órára. Ez az egész viszont csupán nálam jelentkezhet, mert akiknek a szeme beljebb követeli a fókuszpontot, azoknak nem okozhat gondot a fókuszálás még az élesítő görgő határain belül. A Bresser ezenkívül egy picit kettőz, bár nehéz észrevenni. Viszont a TAKO lencséje nagyon koszos! A bal lencsén, nagy piszokfoltok sorakoznak, ráadásul belül, hogy még csak ki se bírjam takarítani. A látott kép színe különbözik a két eszközben, a Bresser vöröses színű, holott a lencséknek kékeszöld színűek, a TAKO pedig inkább kék képet alkot, pedig a lencsék narancs bevonatúak.

Két binokulár, kétfajta felirat. A Bresser normális 10×50-es feliratot ad, a TAKO pedig megfejthetetlen, 60×90-et. Már vásárláskor felnevettem meglátva ezt, hiszen 60x-os nagyítás eleve hihetetlen, sőt még a 90-es felirat is jóval nagyobb a valódi 60-as átmérőnél. A 60-as felirat jó lenne ha a második helyen állna, de akkor meg még erősebb nagyítást kapnánk (90x-es).S sok fejtörést okozott számomra hogy mégis mekkora lehet a nagyítás, de később kiderült, hogy csupán le kell venni egy nullát, és a TAKO nagyítása 9x-es. Ez reális volt a 10x-es nagyítású Bresserrel összehasonlítva. A korábbi észleléseim, amelyek a TAKOI-val születtek, vagy háromszor át lettek írva, mert már szerepelt rajtuk 10-12 sőt még 20x-os nagyítás is, amit a kis LM-re korrigáltam, de 20x-os nagyításnál már ésszerűen csupán 3 fok körül mozogna a LM. Ezenkívül a TAKO-n a látómezőt nem méterben adják meg, mint a Bressernél, hanem használni kell egy távmérték katalógust és egy jó számológépet is, mivel a TAKO-n 10.000 YDS/ 168 FT (yard/láb) van feltüntetve. Vagyis tízezer yard/ százhatvannyolc láb. Aki csak egy kicsit is ért a távolságokhoz, az már egyből értetlen arcot vág e számadatok alapján, hiszen 10.000 yardhoz képes a 168 láb az akkora lenne, mintha nagyítóval néznénk egy vonatot. Átszámolva méterre ez annyit jelent, hogy 9.100 méter/ 51 méter. Ez a nap vicce.  Hát igen…kínai binokulár. A szállítói dobozára pedig SAKURA márka van írva. Én már komolyan nem tudom hogy milyen odafigyeléssel címkézték, dobozolták és feliratozták. Az a kérdés, hogy egyáltalán a márkája tényleg TAKO-e. Még e sorok írása közben is nevetek, ha erre visszagondolok.

Csillagászati megfigyelésben egyértelműen a TAKO vitte el a pálmát. Az M11 a Bresserben egy kis grízes folt, a TAKO viszont már enyhén bontja, sőt mintha észrevehető lenne a közepén lévő fényesebb csillag, bár lehet hogy csak a sűrűsödés miatt lép fel ez a jelenség. Az Észak-Amerika-köd az 50-es műszerben könnyen látható, határozott megjelenésű. A 60-asban viszont sokkal fényesebb, és élesebben határolódik el az égi háttértől. Az LBN 142-143 jelű sötét köd a Sas csillagképben, nagy meglepetést okozott a TAKO-ban, ugyanis eléggé sok részletet mutat, tagolt, elnyújtott folt, koncentrálva mintha látható lenne az E alakja. A 50-es műszerben pedig csak egy elnyújtott sötét folt. Az M17 a Bresserben egy ködös, enyhe központi fénylést mutató paca, a TAKO-ban pedig a központi fénylés határozott csíkként látható.

Általánosan elmondható, hogy a nagyobb átmérőjű TAKO jobb és szebb képet ad, pedig majd’ fél fokkal kisebb a látómezeje. Nem bántam meg, hogy megvásároltam, sőt ez talán végleges binokulárom lesz. És mi ebben a legjobb? A Bresser 5.000 Ft, a TAKO-t pedig megkaptam az árustól csupán 4.000 forintért. Tartozékai a szokásosak: objektívvédők, lencsetisztító ruha, szállító doboz, táska és a nyakpánt. Szállításra a Bresser jobb kisebb méretei miatt. Hatalmas kiterjedésű objektumokra is jobb egy kicsivel a Bresser nagyobb látómezeje miatt. Viszont minden más szempontból jobb a TAKO.

Remélem, ezzel segíthettem egy kicsit a binokulár-vásárlásban, bár szerintem ez a 9×60-as eszköz nem forog valami széles körökben, lehet hogy, csak ilyen piacokon lehet kapni. A LIDL-ben a Bresser sem túl gyakori áru, jó ha évente kétszer-háromszor kapható.

 



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close