Binokulár-teszt

A binokulárok nagyon sokfajta észlelésre használhatóak: mind nappali, mind éjszakai megfigyelésekre. Széles körben ismert a mostani tesztben szereplő 10×50-es Bresser-binokulár, amelyet a LIDL áruházakban lehet időnként megvásárolni, kereken 5000 forintért. Régóta szerettem volna már vásárolni belőle, mert mindenki, akinek van, nagyon jó véleménnyel van róla. Amikor megláttam a szórólapon, hogy kapható, addigra vagy elfogyott, vagy későn vettem észre, és már nem árusították. Ám a tavalyi ágasvári tábor előtt két nappal a kisújszállási piacon sétálva megláttam egy műszaki kereskedőt, aki nagyon sokféle kacatot árult, közte binokulárokat is. Egyből odaugrottam, és hosszas gondolkodás, szúrótesztek és mérlegelés után, megvásároltam egy 9×60-as TAKO-binokulárt… Sógoromnak van egy 10×50-es Bressere, majd elkérem tőle egy kis összehasonlításra, illetve észlelésre. Így tettem szert e két binokulárra.

2009. július 27-én került sor az összehasonlításra, itthonról, Kisújszállásról, a telkünk hátsó részéből, ahol nagyon kevés a fény. A szabadszemes hmg 6,8 volt. A legelső dolog, amit megfigyeltem, az a súly volt. Mindkettő nagyon könnyű építésű, bár érthető, hogy a 60-as egy kicsivel, kb. 10-20 dekával. Ez olyan egészséges 1-1,2 kg-ot jelent. Mérleg sajnos nem állt rendelkezésemre. A második szempont a fogás volt. A Bresser, kisebb mérete miatt, nagytenyerű embereknek kissé kényelmetlen lehet, számomra is kényelmesebb fogású volt a 9×60-as. Állványon persze ez már mellékes. Az első betekintésnél feltűnt, hogy a Bressernek nincs szemkagylója – úgy lehetne kényelmesen beletekinteni, ha a szemgödörhöz érhetne a binokulár. Viszont a kilépő pupilla távolsága ezt nem engedi meg, így nem „fejelhetjük le” a binokulárt, ezért csupán a kezünk tartja, a fejünk nem. A stabilitás emiatt számottevően romlik, kényelmetlen a betekintés. Ha teljesen beillesztjük a szemgödrünkbe, akkor a látómező külső felén, nagy fekete kitakarás van, ami egyfajta LM szűkítésnek is mondható. A látómező a Bresserben meghaladta az 5,8 fokot, de ha az említett „fejelős” módszerrel vizsgálódunk, akkor csupán 3 fok vagy még kevesebb és a látómező szélén lévő torzítás is hatalmas.


A Tako és a Bresser, a cikkben szereplő két binokulár

A TAKO csupán egy picivel maradt el ettől a LM-től, de az 5,4 fokos látómezejével még mindig nagynak számít. Pedig a kisebb nagyítás miatt nagyobb LM-re számít az ember, de ez ellen nincs mit tenni. Nem mi határozzuk meg a gyártó minőségi elvárásait… Mindkettő binokulárban erős, kontrasztos kép látható, a TAKO-ban kicsit láthatóbb a vignettálódás a kis nagyítás miatt, de ha nem figyeli az ember, észre sem veszi. A széli torzítás a Bresserben kicsivel nagyobb, a LM szélén már majdnem csíkszerűek a csillagok. A fokuszálhatóság mindét binokulárnál nagyon gyenge. A Bresser egyszerűen fokuszálhatatlan. Nem lehet a két szemlencsét egy fókuszpontba helyezni. Ha a bal kép éles és utána beállítjuk a jobb szemlencsében, akkor a bal is elmozdult. A TAKO-ban nincs ilyen probléma, kivéve, hogy a bal szemlencsét kicsit beljebb kell mozdítani, ugyanis a központi élesítő görgő éppen a fókuszhatárra esik, vagyis teljesen koccanásig kell tekerni, hogy éles legyen a kép. A Bressernél nincs ilyen probléma, ugyanis ott még a koccanó után volna az élesség, így totálisan fokuszálhatatlan. Hogy éles legyen a kép, kicsit kancsítani kell, ami az egészség rovására mehet, szemelégtelenséget, ill. fejfájást okozhat. Én szerencsére csupán a fejfájást kaptam meg tőle, de azt is bő fél órára. Ez az egész viszont csupán nálam jelentkezhet, mert akiknek a szeme beljebb követeli a fókuszpontot, azoknak nem okozhat gondot a fókuszálás még az élesítő görgő határain belül. A Bresser ezenkívül egy picit kettőz, bár nehéz észrevenni. Viszont a TAKO lencséje nagyon koszos! A bal lencsén, nagy piszokfoltok sorakoznak, ráadásul belül, hogy még csak ki se bírjam takarítani. A látott kép színe különbözik a két eszközben, a Bresser vöröses színű, holott a lencséknek kékeszöld színűek, a TAKO pedig inkább kék képet alkot, pedig a lencsék narancs bevonatúak.

Két binokulár, kétfajta felirat. A Bresser normális 10×50-es feliratot ad, a TAKO pedig megfejthetetlen, 60×90-et. Már vásárláskor felnevettem meglátva ezt, hiszen 60x-os nagyítás eleve hihetetlen, sőt még a 90-es felirat is jóval nagyobb a valódi 60-as átmérőnél. A 60-as felirat jó lenne ha a második helyen állna, de akkor meg még erősebb nagyítást kapnánk (90x-es).S sok fejtörést okozott számomra hogy mégis mekkora lehet a nagyítás, de később kiderült, hogy csupán le kell venni egy nullát, és a TAKO nagyítása 9x-es. Ez reális volt a 10x-es nagyítású Bresserrel összehasonlítva. A korábbi észleléseim, amelyek a TAKOI-val születtek, vagy háromszor át lettek írva, mert már szerepelt rajtuk 10-12 sőt még 20x-os nagyítás is, amit a kis LM-re korrigáltam, de 20x-os nagyításnál már ésszerűen csupán 3 fok körül mozogna a LM. Ezenkívül a TAKO-n a látómezőt nem méterben adják meg, mint a Bressernél, hanem használni kell egy távmérték katalógust és egy jó számológépet is, mivel a TAKO-n 10.000 YDS/ 168 FT (yard/láb) van feltüntetve. Vagyis tízezer yard/ százhatvannyolc láb. Aki csak egy kicsit is ért a távolságokhoz, az már egyből értetlen arcot vág e számadatok alapján, hiszen 10.000 yardhoz képes a 168 láb az akkora lenne, mintha nagyítóval néznénk egy vonatot. Átszámolva méterre ez annyit jelent, hogy 9.100 méter/ 51 méter. Ez a nap vicce.  Hát igen…kínai binokulár. A szállítói dobozára pedig SAKURA márka van írva. Én már komolyan nem tudom hogy milyen odafigyeléssel címkézték, dobozolták és feliratozták. Az a kérdés, hogy egyáltalán a márkája tényleg TAKO-e. Még e sorok írása közben is nevetek, ha erre visszagondolok.

Csillagászati megfigyelésben egyértelműen a TAKO vitte el a pálmát. Az M11 a Bresserben egy kis grízes folt, a TAKO viszont már enyhén bontja, sőt mintha észrevehető lenne a közepén lévő fényesebb csillag, bár lehet hogy csak a sűrűsödés miatt lép fel ez a jelenség. Az Észak-Amerika-köd az 50-es műszerben könnyen látható, határozott megjelenésű. A 60-asban viszont sokkal fényesebb, és élesebben határolódik el az égi háttértől. Az LBN 142-143 jelű sötét köd a Sas csillagképben, nagy meglepetést okozott a TAKO-ban, ugyanis eléggé sok részletet mutat, tagolt, elnyújtott folt, koncentrálva mintha látható lenne az E alakja. A 50-es műszerben pedig csak egy elnyújtott sötét folt. Az M17 a Bresserben egy ködös, enyhe központi fénylést mutató paca, a TAKO-ban pedig a központi fénylés határozott csíkként látható.

Általánosan elmondható, hogy a nagyobb átmérőjű TAKO jobb és szebb képet ad, pedig majd’ fél fokkal kisebb a látómezeje. Nem bántam meg, hogy megvásároltam, sőt ez talán végleges binokulárom lesz. És mi ebben a legjobb? A Bresser 5.000 Ft, a TAKO-t pedig megkaptam az árustól csupán 4.000 forintért. Tartozékai a szokásosak: objektívvédők, lencsetisztító ruha, szállító doboz, táska és a nyakpánt. Szállításra a Bresser jobb kisebb méretei miatt. Hatalmas kiterjedésű objektumokra is jobb egy kicsivel a Bresser nagyobb látómezeje miatt. Viszont minden más szempontból jobb a TAKO.

Remélem, ezzel segíthettem egy kicsit a binokulár-vásárlásban, bár szerintem ez a 9×60-as eszköz nem forog valami széles körökben, lehet hogy, csak ilyen piacokon lehet kapni. A LIDL-ben a Bresser sem túl gyakori áru, jó ha évente kétszer-háromszor kapható.

 

Ajánljuk...